Hermione elhagyta bar�tait, kil�pett a harcok mezej�b�l. �gy t�nt nem vette �szre senki a t�voz�s�t. Senki a bar�tai k�z�l. De honnan is tudhatn�, hogy az egyik ellens�ge r�gt�n �szrevette ezt, �s titkon szereti �t? Sehonnan…

 

Elfeledett…

 

 

 

Elfeledett hangok,

R�gi sz�nek,

Szikr�z� �lmok,

Vak rem�nyek.

 

Ez volt minden, nem volt semmije,

Azt tudta csak, hogy nem kell f�lnie.

Nem kell tartania most m�r semmit�l,

De a sz�ve nem k�nnyebb�lt meg ett�l.

 

V�ndorolt n�m�n, cs�kkent a rem�nye,

Azt hitte v�ge, el j� a v�gzete.

Egyed�l hal meg, nem lesz t�bb csapda,

Egyetlen �tok volt csak mely sz�v�t marta.

 

Az �ress�g az, hogy nincs senkije,

Fel�ldozta mag�t, de nem volt �rtelme.

�szre se vette a vil�g, azt hogy elt�nt,

Csak egy ifj�, ki az ellens�g soraiban �lt.

 

� furcs�llta a le�ny n�ma t�voz�s�t,

S az el�tte val� �jszak�kon hallott zokog�s�t.

Nem �rtette, hogy nem vett�k �szre,

Hogy elt�nt az, ki �ket seg�tette?

 

Vagy csak az � sz�v�t ejtette rabul?

Csak � n�zte a le�nyt �gy, hogy sz�ve belesajdul?

Csak � ejtett �rte n�h�ny csak k�nnyet?

Csak � �szlelte Mione elment?

 

A le�ny nem tudta, hogy fontos valakinek,

Nem gondolt arra, hogy egy sz�ke ifj� bel�szeretett.

Pedig ha tudta volna sz�ve, nem szenvedne,

S kitudja tal�n, � is bel�szeretne.