Ezt igazából nem teljesen ebben a témában írtam, de szerintem beleillik, mint Hermione gondolatai a végső csata után. Kicsit letargikus.
Szerelmes lány
Áll a lány, rózsával kezében
Nem hisz már többé soha semmiben.
Szerelmét várta, ki csatából jövet
Azt mondta neki, rögtön hozzá siet.
Könnyes szemmel a lány csak áll
Hisz nincsen dolga többé már.
A szerelem volt éltetője
Mi megírta neki, mi lesz jövője.
Most e szerelem veszett kárba
S a lány most ott áll mint egy árva.
Szeméből lassan potyognak könnyei
Ilyen helyzetre nem szólnak könyvei.
Már napok óta csak áll a lány
A rózsa már el is hervadt tán.
De a férfi sehol nincs az utcán
Indulni sem lehetne a nyomán.
Egy nap a lány megmozdul
Lassan a sikátorok felé indul.
Léptei halkan csengenek
De követői nincsenek.
Nem tudni mi lett eztán a lánnyal
Meg tudott-e küzdeni a magánnyal.
Tudott-e élni teljesen egyedül
Vagy inkább egy kés volt, ami könyörült. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
