Jó és rossz.

Mit jelentenek?

Örökké tartó harc...

Számomra ennyit jelent!

Én is küzdöttem,

Kezemhez vér tapadt,

Mert gonoszt öltem,

Vért ontottam.

S mikor ott álltam

Szemtől szembe veled,

Ajkad mosolyra húzódott,

Támadni nem mertem.

Megbabonázott szemed,

Szürke tekinteted,

méltóságteljes viselkedésed.

Nem tudom mi lett velem.

Pedig egyszerű:

Szerelmes lettem.

Csak pont beléd...

Nem lett volna szabad,

Hisz ellenség voltál...

Barátaim gyűlöltek,

Mert ártatlanra támadtál.

Ott viselted karodon,

A megbélyegző jelet,

És eszembe jutott a sok szó,

Mellyel megvetettél engem.

De ahogy rám néztél,

Abból megértettem,

Szíved érzelmeivel,

Te is ellenkezel.

'Most mit tehetünk?'

Suttogják ajkaim.

Rám nézel,

És te is ezt kérdezed.

Most találtam megoldást,

Bár nem így lenne jó,

De szerelmünk tiltott,

Nem elfogandó.

Láttam te is rájöttél,

S lassan bólintasz,

Kezedben a tört,

Szívedbe szúrtad.

Odamentem immár

Haldokló testedhez,

S én is követtelek.

Amikor megtaláltak,

Arcukon csak bú volt,

S szégyenkezés,

Szertefoszlott gyűlölködés.

Más utat nem találtunk,

Csak egyetlen egyet.

Hol végzetünk a

Halál lett.