�l�k a klubhelyis�gben, �s v�rok r�. Izzad a tenyerem, remegek. Felt�rul a portr�lyuk, de nem � m�szik be rajta. Csal�dottan �l�k vissza a fotelbe.
Tov�bb v�rok r�. Musz�j j�nnie.

Az eg�sz negyed�v elej�n kezd�d�tt. Akkor is itt �ltem, akkor is egyed�l. �s akkor � letelepedett mell�m. L�tta, hogy kiborultam, seg�teni akart.

Tudta � is, hogy Piton professzor azon a h�ten k�l�n�sen rosszindulat� volt, b�ntet�munk�val jutalmazta az �r�j�n �t�getett �st�met. F�l �jszak�n �t t�sk�s b�kagy�kot beleztem. Hajnal kett� fel� m�r biztos voltam benne, hogy nem kellene a Roxfortban lennem, s�t a var�zsvil�gban sem.

Nem is �rtettem, hogy ker�ltem ide… Ebben a hangulatban voltam, mikor besz�lgetni kezdt�nk: � �s �n. �ppen a csutakol� r�olvas�ssal pr�b�lkoztam, amit Hermione tan�tott. � le�lt mell�m, �s �n r�mosolyogtam. Esetlen�l, ahogy mindent szoktam.

Megk�rdezte, mi a baj, �s bel�lem kit�rt minden. Szabadon �cs�roltam Pitont, �s � v�gighallgatott.

K�s�bb olyan volt, mintha egy sz�t sem v�ltottunk volna. Nap k�zben nem sz�lt hozz�m, nem n�zett r�m.

Azt�n mikor Mordon bemutatta a Cuciatust a p�kon… megint �jszak�ba ny�l�an besz�lhett�nk. Csak neki sz�ltam a sz�leimr�l. � meghallgatott, mes�lt nekem az � csal�dj�r�l, besz�lt, besz�lt �s megnyugtatott.

Aznap �jjel m�r r�la �lmodoztam. Minden olyan j�l ment.

Mikor McGalagony leszidott, mert egy kaktuszra b�v�ltem a saj�t f�lemet, � akkor is mellettem �llt.

Mikor Fred �s George kan�riv� v�ltoztatott, nevetve dics�rgette a sz�p s�rga tollaimat, egyet el is tett.

Rengeteg est�t besz�lgett�nk �t egy-egy �res teremben vagy a klubhelyis�gben.

Most elj�tt a december �s a b�lig m�r csak n�h�ny nap van h�tra. �jra lend�l a portr�, �s � bel�p v�gre.

- Ginny! – k�sz�nt�m �t. R�m mosolyog.

- Neville! Hogy vagy? – Fel�llok, s�kos tenyereim k�z� szor�tom az �v�t.

- Ginny, elj�nn�l velem a b�lba? Els�k�nt Hermion�t h�vtam, mert annyit seg�tett nekem, de igaz�b�l veled szeretn�k menni…

- Jaj, Nev…

- Van valaki, akinek el�g�rkezt�l? �n meg�rtem… semmi baj…

- Nem, dehogy…

- Szeretlek, Ginny! – v�gom ki elv�r�s�dve.

- Ne haragudj, Nevill… - mondja. Mintha egy k�nnycsepp inogna a szeme sarkain. – Ezt az �rz�st… nem viszonozhatom…

Megcs�kol, �s ell�p t�lem. Nagyot nyelek. Kinyitom a sz�mat, de nem tudok mit mondani d�bbenetemben. �llunk ott n�h�ny percig, azt�n a l�nyok k�rlete fel� indul. Megk�sz�r�l�m a torkom, ut�na sz�lok.

- �hm… Ginny… gyere el velem. A b�lba. Majd azt mondod, az�rt… mert k�l�nben nem j�hetsz el… Gyere velem. Egy t�nc… azt�n elmegyek.

Visszafordul, biccent. Arc�t el�rasztj�k a k�nnycseppek.

- Rendben van. Elmegyek veled. De ez csak… egy bar�ti sz�vess�g, semmi m�s.

- H�t hogyne… j� �jt, Ginny.

- Neked is, Nev.

Felmegy a l�pcs�n. A cs�k, a sz�vess�g… � m�r kivette a r�sz�t a „kering�nkb�l”. Nyugodt sz�vvel t�vozhat. Hitetlenkedve h�zom v�gig a sz�mon az ujjaimat. Oh, Ginny…

 

Itt �llsz el�ttem, t�ncolunk. L�bad id�r�l-id�re az eny�mre cs�szik. Rem�lem, ennek tudod be az arcomon �l� f�jdalmas fintort, amit t�ncunk eleje �ta viselek…

Szeretlek, tudod? Dehogy tudod! Hiszen nem mondhatom el. Olyan ill�kony, annyira nem bel�lem fakad�… De igen… m�lyen bel�lem…

L�tod? Folyton-folyv�st ellentmond�sba ker�l�k �nmagammal, ha r�lad van sz�.

�n Harry�rt rajongok. Az megval�s�that� kapcsolat volna, de nem szerelem.
T�ged szeretlek, de ez a kapcsolat sosem lenne felh�tlen…

Mit l�tok benned egy�ltal�n? Mit szeretek? Szeretem azt, hogy elesett vagy �s gy�va, m�gis mindenkin�l b�trabban �llsz ki bizonyos �gyek mellett. Szeretem, hogy semmi sem siker�l els�re, de meg mered pr�b�lni �jra… Hogy seg�ts�get mersz k�rni…

�s hogy sz� n�lk�l visszavonulsz, ha kell…

Elhalkul a zene, �s te m�g mindig a karjaidban tartasz. L�gyan megcs�kolsz, k�nny�ztatta szemeimbe n�zel, �s ennyit mondasz:

- Csak egy tang�… �n is, te is… �hm… let�ncoltuk a r�sz�nket.

H�tat ford�tasz nekem. K�nytelen vagyok ut�nad sz�lni, nem tudom meg�llni.

- Neville… - Visszan�zel.

- Igen?

- Szeretlek.

- Tudom. Csak… nem ilyen egyszer�. Viszl�t, Ginny.

- Elm�sz?

- Ahogyan �g�rtem. T�bb�… ne besz�lgess�nk kettesben, j�?

Biccentek, �s te sz�p lassan kis�t�lsz a teremb�l.

B�rcsak egyszer�bb volna! B�rcsak csak az eny�m lehetn�l, �s �n a tied… B�r folytathatn�nk a t�ncot!

De nem lehet. T�l egyszer� volna. T�l hihetetlen. T�ls�gosan m�lyr�l fakad�…

Szabadon eresztem a k�nnyeimet. Meg�rdemel ennyit az a t�ncos, akire mindig is v�gytam, �s aki sosem lehet az eny�m…