Cirkuszi porondon csrgedez lom,
Mozdulatlan tettek, rk stt rok.
Egy llvny tetejn a bohc csendben ll,
Nem csinl semmit, csak vr…
Arcra rajzolt mosoly mg mindig le nem kopott,
De mosoly helyett ajkra b lopakodott.
Szeme sarkt knnycseppek hagyjk el,
Nem csinl semmit, csak egy nagyot nyel.
Kinn zuhog az es, ersen fj a szl,
A bohc kezt nyjtva a kznsg fel nz.
Mindenki mozdulatlan, senki nem indul el,
A bohc nem csinl semmit, csak tovbb figyel.
A zuhog es verdesi az veget,
Lehet ltni a bohc szemben a knnyeket.
Senki nem figyel r, gy csak ll,
Nem csinl semmit, egy csodra vr.
Telik az id, a segtsg nem jn el,
A boh csgged, r senki nem figyel.
gy nem csinlhat semmit, csodt nem lel,
Csak tovbb ll, s csendesen krlel.
Halkul a tj, de nincsenek tettek,
Mindenki l, mint aki dermedt.
A bohc kmlel, szembl peregnek a knnyek,
Mosoly helyett kn, ezt akarja itt az illem.
Hvs fuvallat kszik a terembe,
Orvul lki a bohcot a verembe.
csak nmn tri, egy hangot sem ejt,
Hiba… senki semmit sem sejt…