Másnap reggel Lydia vidáman lépett ki a szobája ajtaján. Úgy érezte, ebben a percben semmi nem ronthatja el a kedvét. Egyszerre csukták be az ajtót, a mellette lévő szoba illegális lakójával, Lilyvel.
- Hát te? - kérdezte a lányt nagy vidáman, mire az kissé elvörösödött, és rálesett Lydiára.
- Mivel Sirius a te szobádban aludt, Cissy Ave-vel, így nekem csak James mellett jutott hely.
- És miért vagy elpirulva? - kérdezte.
- Mert két évvel idősebb vagyok, mint te, és James emiatt rámenősebb, mint Sirius nálad.
- Oh.. értem – vigyorodott el a lány. - Mi a terv mára? - kérdezte, mikor két erős kar átölelte.
- Jó reggelt, virágszál. Szia, Lily.
- Két virágszál, nem? - kérdezte Lydia vidáman.
- Tényleg – szólt Sirius elgondolkodva és Lilyre nézett. - Hogy telt az este?
- Sirius, fogd be!
- Szóval jól – vonta le a következtetést a fiú, és visszahúzta a barátnőjét a szobájába.
- Sirius, eressz el! Naaa, Sirius! - nevetett fel újra és újra, de azért megpróbált ellenkezni. Lily elmosolyodva csóválta meg a fejét, mikor James ásítva kilépett mögötte.
- Nicsak, ki van itten?! - kérdezte, mikor meglátta Lilyt, és elmosolyodott. - Szóval ide szöktél. Barátném...
- Ki mondta, hogy a barátnőd vagyok? - kérdezte a lány komolyan. James arcáról lefagyott a mosoly, és meghökkenve nézett rá.
- Én azt hittem... a tegnapi nap után, hogy... - Sirius elengedte Lydiát, és aggódva nézte a párost. Ismerte elég jól Jamest, hogy tudja, egy ilyen dolog jobban megviselné őt, mint fordított helyzetben Lilyt.
- Egy éjszaka? Oh, neked, mint a Roxfort egyik legnépszerűbb pasijának tudnod kellene, hogy egy éjszaka még nem biztos, hogy jelent valamit.
- De nekem jelentett – mondta James kétségbeesve, mire Lily elmosolyodott, valószínűleg a fiú arcát látva. - Lily, ne csináld...
- Mit?
- Amit teszel – rivallt rá Sirius. - Ez... ez emberkínzás, miért teszed?
- Én csábítottam el őt tegnap este, vagy fordítva? - tette csípőre a kezét a lány, és dühösen nézett a fiúra. - Én nem akartam a tegnap estét, nem is én erőszakoskodtam.
- Annyira én sem erőszakoskodtam – motyogta James, egyre lelombozottabban, és vissza akart menni a szobába, de Lily megragadta a kezét.
- Még nem fejeztem be! Szóval Sirius, mi lenne a problémád?
- Van, amit nem tudsz kimagyarázni? - nézett rá a lányra, és összehúzta a szemét. Lily, még mindig James karját fogva, elmosolyodott.
- Biztos van, de nincs annyi eszed, hogy kitaláld! - Elengedte a mellette álló fiú kezét, majd betolta a szobába. - Mi most csevegünk egyet.
Lydia és Sirius összenéztek, majd mind a ketten elmosolyodtak. Hiszen, sejtették, hogy Lily nem akarna Jamesszel beszélni, ha nem mutatna hajlandóságot a kapcsolatra.
- Jó reggelt! - Cissy és Ave léptek ki a következő szobából, majd Greg, Peter és Remus is előkerültek. Ave elvigyorodott, és a párosra kacsintott.
- Mondd csak Lydia, Sirius bemutatta legjobb akrobata mutatványait?
- Akrobata mutatványait? - ámult el Lydia, és kíváncsian nézett a fiúra, aki sötét pillantást vetett Ave-re.
- Lepedőakrobata mutatványait – vigyorgott a lány, mire Lydia elvörösödött.
- Ave, kérlek, a hálószoba titkaink maradjanak titkok, rendben? - kérdezte a fiú, mire a lány elmosolyodott, és kivillantotta fehér fogsorát.
- Ahogy akarod... Bár... Lydiának lehet, hogy elmondom, hogy tudja, mire készüljön. - A lány még vörösebb lett.
- Ne rontsd meg ezt az ártatlan lelket, kérlek! - ölelte át a barátnőjét Sirius, és elmosolyodott. - Szende, aranyos...
- És szexi, nem? - nézett rá a lány reménykedve, de Sirius csak felnevetett. - Hé! - Mindenki elkezdett nevetni, egészen addig, míg James ajtaja újra ki nem nyílt, és a párocska ki nem lépett. Egyikük sem mosolygott, de a fiú nyugodtabbnak tűnt, mint pár perce.
- Na mi van? - kérdezte Cissy vigyori arccal. James felsóhajtott, és bús mosoly terült szét az arcán.
- Semmi, minden normális kerékvágásban van.
- És gondolom neked ez nem jó – vakarta meg Sirius a fejét. Elnevette magát, majd megfogta Lydia kezét, és elindult lefele.

A suliig hátralévő idő kellemesen telt el. Mindenki jól érezte magát, Lydia és Sirius meghitten megvoltak együtt, nem gondolva a jövőre. Siriuson kívül, a látogatók mind otthon töltötték augusztus utolsó két hetét.
James és Sirius az utolsó héten bevásároltak az Abszol úton, majd pár nappal később az egész csapat kint állt a King's Crosson.
- A fenébe, idén van az RBF – panaszkodott Cissy, miközben a ládáját pakolta fel a vonatra. Sirius Lydiáét segítette fel, és elmosolyodott.
- Mert, szerinted RAVASZozni jobb? - kérdezte James komor hangon.
- Látom, témánál vagyunk – nevetett egy csengő hang, és Ave meg Lily léptek a Tekergők, Cissy és Lydia mellé. James azonnal letette a ládáját, és Lilyhez sietett.
- Segíthetek?
- Megköszönném – mosolyodott el a lány, és adott egy puszit a fiú arcára. Ave keserűen elmosolyodott, és megköszörülte a torkát.
- Szijius-baba, mit kell tennem, hogy nekem is segíts? - Sirius elmosolyodott, és megfogta a lány ládáját.
- Például ne hívj így. - Lydia sötét tekintettel nézett le rájuk, mire Ave elmosolyodott.
- Lydia, ne aggódj! Neked még nem volt barátod, igaz? - kérdezte a lánytól. Lydia nemet intett, és belekarolt az értetlen barátjába.
- Nem.
- Tudod, mi Siriusszal úgy váltunk el, hogy jó barátok maradtunk, amit csinálok, az incselkedés, semmi több. Nem kell miatta aggódnod, nem akarom visszacsábítani. Ha működött volna a kapcsolatunk, akkor együtt maradtunk volna. Szóval...
- Értem – bólintott a lány.
- De, ha zavar, akkor... visszafogom magam. Tudod kicsit más úgy bánni egy baráttal, ha a legmélyebb titkait is ismered.
- Nem is ismered a legmélyebb titkaim! - mordult fel Sirius, mire mindenki elkezdett nevetni. Lassan a ládák felkerültek a vonatra, épp úgy, mint a kis csapat. Lydia és Cissy elköszöntek tőlük, majd megkeresték a többi hollóhátast.
A maradék csapat leült a kupéba, Lily James ölébe ült, és láthatólag ez egyikük sem bánta. Ave melléjük ült le, Remus és Peter pedig Sirius mellé, a másik oldalra.
- Na... Miről dumáljunk? - kérdezte Lily. - Most hiába beszélnénk meg, mit történt a nyáron... Mivel együtt voltunk.
- Akkor csak aludjunk, úgyis uncsi a társaság – szólt Sirius, mire mindenki egyszerre mordult fel a kabinba, és hagyta magára a fiút.

Bellatrix nyugodtan járt fel alá a Black kúriában. Walburga épp teát főzött három vendégének. Orion eközben a könyvtárban befejezte a levelek írását, és csak ezután döntött úgy, hogy lesétál a konyhába rokonaihoz. Mikor belépett, Walburga hátat fordított neki, és morgott egyet. Cygnus, Rod és Bella, akik a vendégei voltak, ránéztek.
- Valami baj van, nénikém? - kérdezte az utóbbi.
- Még mindig nem tagadta ki Siriust – válaszolt a nő, majd jelentőségteljesen Cygnusra nézett, aki pedig elmosolyodva bólintott neki vissza.
- Akkor se fogom, ha Cygnust próbálod felhasználni, hogy megtegyem. Őt csak nekem van jogom kitagadni, és nekem már terveim vannak vele.
- Mint mi? Hozzáadod egy aranyvérű lányhoz... Miért? Vegye el őt Regulus!
- Nem ilyen egyszerű a dolog – sóhajtott fel a férfi. - Pár évvel ezelőtt találkoztam Elizabeth Larsonnal, ő a lány édesanyja, és ő mutatott be a férjének. Sokat beszélgettünk, mikor felhozta, hogy a lányának majd kellene egy vőlegény, aki lehetőleg legyen egy Black. Megkérdezte a családon belül, milyen esélyek vannak erre. Nektek nem szóltam – nézett Cygnusra. - Hiszen nektek három lányotok volt, így meséltem neki Siriusról és Regulusról. Nem tudom milyen indíttatásból, de ők Siriushoz ragaszkodnak, azóta is. És ezt a lehetőséget nem szalasztom el. A család egy nagyon jó nevű család, akik kényesen ügyelnek a jó hírnevükre, és a vérükre. És erre szükségünk lesz, bár... Narcissa szépsége is biztos elősegít egy jó házasságot a ti oldalatokon is, de az nem viszi tovább a család nevét... Regulus pedig... Kétlem, hogy, majd a felesége két hétnél tovább bírja majd mellette.
- Van igazság abban, amit Orion mond – szólt Bella. - Míg Rigel fel nem nő, nincs férfi, aki tovább vinné a család nevét. Sirius adu.
- És Regulus? Ő talán nem férfi? - állt fel Walburga, és villámló szemekkel nézett unokahúgára.
- Regulust őrültnek tartják. Nincs az a család, aki hozzáadná a lányát. Se arany, se sárvérű körökben – válaszolt felesége helyett Rod. - Különben ugyanezt gondolják az egész Black családról. Ezért lenne jó ez a házasság, bizonyítaná, hogy a Blackek nem őrültek meg.
- Hmm, van benne igazság – bólintott végül Cygnus is. - Walburga, felejtsd el Siriust. Azt hiszem, más dolgunk lesz vele.
- És a lány, ő hány éves? - kérdezte Bella.
- Tizenöt.
- Tizenöt évesen akarjátok hozzákényszeríteni az unokaöcsémhez? - csóválta meg a fejét a nő. Láthatólag a hosszú, nyugodt „szabadság” visszahozta régi, érzéseket is tartalmazó énjét. Tekintete megint nyugodt volt, modora higgadt, igazi úrinőhöz méltó. Nem is érezte magában az ölés vágyát.
- Igen, októberben lesz az esküvő. És megtaláljuk a módját, hogy Sirius meg is jelenjen rajta.
- Hogy hívják a lányt, hátha tudom ki az?
- Hát...

- Lydia - A lány nyugodt mosollyal az arcán tűrte, hogy Sirius átkarolja, és magához húzza. - Milyen volt az első napod, kedves?
- Jó, ma csak hárman akarták kikaparni a szemem – válaszolt megfontolva a lány, és a közeli lányok bosszúságára hosszan megcsókolta a barátját. Sirius viszont naiv értetlenséggel nézett rá.
- Miért, ki akar egy ilyen angyalt bántani? - Lydia elpirult, és zavarba jött, mint mindig, amikor Sirius váratlanul támadta le bókokkal. A fiú arcán viszont kaján vigyor jelent meg.
- Azok, akik azt akarják, hogy ők legyenek a karjaid között, ne pedig én...
- Plátói álom – legyintett a fiú, és belecsókolt a lány nyakába. Többen felmordultak a környéken, az egyik hollóhátas felsőéves, pedig, oda is ment hozzájuk.
- Mondd csak, Black! Mit eszel ez a kis... gyereken? Vannak itt sokkal érettebb lányok is.
- Alig várom, hogy szerelmes legyél, Helen. És mikor, majd a barátoddal együtt leszel, én is megkérdezem ezt tőled.
- Az nem ugyanaz! - nevetett fel Helen.
- Igazad van, a pasid csak rosszabb lehet, mint Lydia bármikor is lesz. És ne bántsátok őt, ha mégis zargatjátok, akkor annak nagy ára lesz.
- Fenyegetsz? - sziszegte a szőke lány.
- Eltaláltad. Nem véletlen lettél hollóhátas. – Lydia belevigyorgott Sirius újabb csókjába, majd elhúzták onnan a csíkot.
Mikor már pár folyosóval odébb álltak Sirius felsóhajtott.
- Ismét érdekes évnek nézünk elébe.