13: Szerelmesek
Miután Lily és James elmentek a randira, a többiek a Potter házban maradtak, hiszen eredetileg ez volt a terv, és nem pedig az, hogy a házigazda lelép.
- Látod? - kérdezte Sirius Cissytől. - Ez a te hibád.
- Csak félsz, hogy Lily túlságosan leköti Jamest, és nem marad rád ideje.
- Nevetséges – húzta fel az orrát a fiú, majd szétnézett a többieken. - Mi lenne, ha csapnánk egy kis bulit. Van kaja, pia... lehetne zenét csinálni, táncolhatnánk...
- Remek! - mondták többen is, így hát megcsinálták. Egyedül Gregnek nem tetszett a dolog. Pukkadozva ott ült az egyik szoba sarkában, és a diákokat nézte. Sirius nézte pár percig, majd leült mellé, míg a többiek a többi dolgot pakolták rendbe.
- Mi van Greg fiú? - kérdezte tőle. - Miért vagy ilyen kis... nyűg?
- Nem vagyok nyűg! - ordított rá a fiú, majd nekiesett, viszont Sirius nagyobb volt, és nem is félt tőle, meg Canaétól annyira, hogy engedje a bántalmazást. Leszorította a fiú kezeit a földre, majd közel hajolt az arcához.
- Na ide figyelj, kölyök. Mi lenne, ha nem keserítenéd meg a vakációnkat? Lehet, hogy az unokabátyád nem mer bántani, de én egy Black vagyok, és merlek... Tudod milyen, ha elő jön a Black szellem a palackból? Olyankor csak James tud megállítani, ha meg ő nem kedvel téged...
- É-é-értem – rebegte a kisfiú, mire Tapmancs elengedte. - Különben visszaadnád a tükröt, amit Jamesnek kölcsönadtam? - kérdezte. Greg rémülten bólintott, berohant a tükörét, majd, miután odaadta a fiúnak sápadtan bezárkózott a szobájába.
- Mi történt? - kérdezte Lydia döbbenten. Sirius felé fordult, és elmosolyodott, mire a lány elpirult, és zavartan el akart osonni onnan, de a fiú megfogta a kezét.
- Miért csinálod ezt? - kérdezte, és közelebb húzta magához. Lydia szabadulni próbált, de nem sikerült neki.
- É-én... cs-csak... én... - dadogta össze-vissza, mikor Sirius teljesen magához húzta, és lágyan megcsókolta. A tökéletes pillanatnak az vetett véget, hogy Lydia ájultan roskadt össze a fiú karjaiban.
- Lydia! - Ave és Cissy döbbenten pillantottak feléjük Sirius hangjára, majd odarohantak hozzájuk.
- Mi történt? - kérdezte Ave döbbenten pislogva az ájult lányra. Cissy viszont Sirius méregette.
- Mit csináltál?
- Én csak megcsókoltam... és elájult! - válaszolt Sirius aggódva. Cissy elkezdett nevetni, és leült a földre, Ave viszont kicsit meghökkenve nézett ex-kedvesére.
- Nem emlékszem, hogy a csókod halálos lett volna – mosolyodott el.
- Ez most nem vicces, lányok! - csattant fel Sirius, majd felemelte az ájult lányt, és bevitte a szobájába, majd lefektette az ágyra. Óvatosan elkezdte az arcát simogatni, és megpróbálta magához téríteni. - Lydia, Lydia! - A lány kinyitotta a szemeit, majd elpirult.
- Mi... mi történt? - kérdezte halkan.
- Elájultál – válaszolt a fiú kissé neheztelően. - Megmondom neked őszintén, zavarban vagyok, egy lány sem ájult még el, mikor először megcsókoltam. - Erre Lydia elvörösödött. - Ennyire rossz volt?
- NEM! - kiáltott fel a lány, majd zavartan megköszörülte a torkát. - Nagyon is jó volt... túl jó... én... - Tapmancs nem várta meg, míg végigmondja, hozzáhajolt, és még egyszer megcsókolta. Egyszerűen, mégis romantikusan. Egyik kezével átkarolta a lány derekát, a másikkal a nyakát cirógatta meg, amitől kirázta a hideg a lányt. Aztán csak egymás szemébe néztek, és egyikük sem szólt semmit.
- Lydia, Sirius! Gyertek, kezdődik a buli! - A fiú elmosolyodott, felállt, majd a kezét nyújtotta a lánynak, aki immár nem pirult el többször, határozott mosoly jelent meg az arcán, és megfogta a fiú kezét.
- Táncolunk? - kérdezte a lány halkan.
- Nem – válaszolt Sirius. - Most, hogy végre megcsókoltalak, mehetsz is. - Lydia elsápadt, és visszarántotta a kezét, mire a fiú elmosolyodott. - Ne vegyél komolyan. Persze, hogy táncolok veled, sőt... csak veled táncolok ma este. - Lydia viszont nem adta vissza a kezét, ezért hát a fiú letérdelt elé, és mosolyogva ránézett.
- Ne csináld már Lydia, kérlek, csak humorizáltam.
- Rossz vicc volt – válaszolt a lány, és elfordította a fejét. A fiú mosolya lekonyult, és bűnbánóan nézett a lányra.
- Kérlek, Lydia!
- Idefigyelj, Sirius – fordult felé. - Én fülig beléd vagyok zúgva, szóval, ha nem komolyan gondolod, akkor most mondd meg, mert nem bírnám ki, ha... - A fiú nem hallgatta végig, hanem hosszan megcsókolta.
- Nem mondom, azt, hogy úgy szeretlek, mint te engem, de nem vagyok közömbös. Aranyos lány vagy, szép, kedves... ráadásul érzékeny és félénk. Nem mernélek becsapni, túl törékeny vagy... Félek, hogy összetörnél, ráadásul, a barátom vagy, akárhogy nézzük, nem bántanálak.
- Biztos?
- Akarsz velem járni? - kérdezte. Lydia hitetlenül nézett a fiúra, aztán elmosolyodott, és a nyakába ugrott. - Szóval igen?
- Szerinted? Te ostoba tuskó! - nevetett hozzábújva.
- Köszi, ez jól esett – fintorodott el a fiú, majd elengedte Lydiát. - Akarsz te bulizni? Kimenjünk?
- Miért, te nem akarsz? - nézett rá a lány. Sirius nemet intett a fejével, felállt, majd becsukta Lydia szobájának ajtaját, és elfordította a kulcsot. A lány kissé félve nézte őt, de nem mert megszólalni, vagy tiltakozni. Sirius letette a kulcsot az asztalra, majd odasétált az ágy szélén ülő lányhoz. Lehajolt és megcsókolta.
- Sirius, ez talán nem túl jó ötlet – motyogta Lydia, és próbálta távol tartani Siriust magától. - Mit akarsz csinálni?
- Veled aludni – suttogta a fiú, és belecsókolt a lány nyakába, Lydia félve húzódott hátrébb, mire a fiú csodálkozva ránézett. Felegyenesedett, és elmosolyodott. Zsebre vágta a kezeit, és elindult az ajtó felé. Felvette a kulcsot, és kinyitotta. Mielőtt kilépett volna, visszanézett. - Ha nem akarod, én nem erőltetem. - Azzal kilépett, és becsukta az ajtót. A lány döbbenten nézett maga elé, és várta, a Sirius hátha visszajön, de nem jött.
- Gondolhattam volna, hiszen ő már felnőtt férfi... Szüksége van... de én akkor is csak tizenöt vagyok! - Hátradőlt az ágyon, és a nővérére gondolt. Fione öt évvel volt nála idősebb, és mindig azt vallotta a szexről, hogy:
- Ha olyas valakivel teszed meg, akit szeretsz, akkor az csodálatos élmény lesz, akármi is történik utána.
- Igaza van – ült fel az ágyon, és felugrott. Kilépett az ajtón, és tekintetével Siriust kereste. A fiú Ave mellett állt, és nevettek valamin. Lydia gyomra teniszlabdává zsugorodott, amikor meglátta a szerelmét az ex-barátnője mellett nevetgélni. Aztán a fiú megfogta Ave kezét, és bevezette a táncparkettre, és elkezdtek táncolni. Lydia szeme megtelt könnyel.
- Hát csak arra kellettem volna? - kérdezte halkan magától, és letörölte a könnyeit. - Azt mondtad, ma csak velem táncolsz... - Körbenézett az előszobában, mindenki táncolt, és jól érezte magát, kivéve ő. Itt áll kétségek között, és nem tudja, mit csináljon. Pár órája még elpirult a fiú minden szavára, csüngött volna rajta, de most... Hiszen járnak, Sirius megkérdezte, és ő igent mondott... Miért hagyta hát ott? Nekidőlt a falnak, és próbált nem sírni, csak nézte a párost, aztán megfordult, mély levegőt vett egyszer-kétszer, majd be akart menni a hálóba, mikor valaki megfogta a kezét, és hátulról átölelte.
- Végre kijöttél, úgy volt, hogy táncolunk, nem? - kérdezte egy hang... Sirius. Lydia kicsit elmosolyodott, de azért a hangjába egy kis neheztelést is belecsempészett.
- Úgy volt, hogy csak velem táncolsz, ma...
- Szükségem volt egy kis beszélgetésre Ave-vel, azt mondta, csak akkor, ha táncolok vele. Tudod, ő jó barátom, és ami fontosabb, lány.
- Miért fontos, hogy lány?
- Mert megérti a lányokat. Tudod, milyen jó, ha van valaki, akivel az ilyen dolgokat meg lehet beszélni? Amikor Ave-vel jártam, akkor Lilytől kértem tanácsot, ha valamit nem értettem, vagy valamire kíváncsi voltam.
- Értem – válaszolt a lány halkan, és elmosolyodott. - Akkor táncolnunk kellene?
- Nem akarsz? - kérdezte Sirius, és maga felé fordította. - Mi a baj?
- Csak, kicsit megrémített, hogy otthagytál!
- Csak nem akartalak megijeszteni, vagy nem akartam, hogy zavarba légy emiatt. Engem nem zavar, ha nem ma, akkor majd máskor. Amikor úgy érzed, hogy felkészültél.
- Én ma akarom – mondta a lány. - De... nagyon megijedtem, te tökfej. Ilyet ne csinálj velem! Túl gyáva vagyok, és... bizalmatlan, de nem veled szemben, hanem magammal.
- Csak nyugi nincs semmi baj – simogatta meg a lány arcát, és elmosolyodott. - Nem kell ma...
- De! - Lydia megfogta a kezét, majd behúzta a szobába, és leült az ágyra. - Veled akarok aludni!
- Rendben – bólintott Sirius, és közelebb lépett hozzá, levette a cipőjét, ahogy Lydia is, majd felkúsztak az ágyra. A fiú megcsókolta a nyakát, aztán az ajkait, és hosszasan csókolóztak, aztán a fiú lefeküdt az oldalára a lány mellé, aki szembe fordult vele, és összemosolyogtak.
- És most? - kérdezte a lány. Sirius magához húzta, átölelte, és elmosolyodott.
- Hát alszunk!
Sirius az ágy szélén ülve nézte az alvó Lydiát. A lány halkan szuszogott, félig betakarózva. Sirius pontosan tudta, hogy Lydia mit hitt, mit akart tenni, hiszen azt is akarta, de nem így... Odakint már minden csendes volt, hajnali kettőt ütött az óra, amikor odakint megnyikordult a lépcső. A fiú felállt, résnyire nyitotta az ajtót, és kilesett. Odalentről fény szűrődött ki, jelezvén, hogy még nem minden vendég távozott, majd a lépcső tetején megjelent Lily és James, eléggé jókedvűen.
- Milyen csendes minden – suttogta Lily, és körbenézett. - De úgy látom, buli volt itt.
- Igen. Na, menjünk, lefeküdni, jó éjt! - James magához húzta a lányt, és romantikusan megcsókolta. Sirius elmosolyodott.
- Hosszú este volt – suttogta magának. Lily lábujjhegyen elindult a szobája felé, majd benyitott, aztán visszalépett.
- Cissy alszik az ágyamban – mondta, és Jamesre nézett, aki benyitott a szobájába.
- Sirius nincs itt – mondta. Mind a ketten összenéztek, majd halkan elkezdtek kuncogni. - Vajon ki?
- Lydia – válaszolt Lily halkan. - Mivel Ave itt alszik a helyén. Hacsak Sirius nem...
- Nem, kizárt, Ave tudna róla!
- De gonosz vagy! - mordult fel a lány, és a mellkasánál megbökte Jamest. A fiú magához húzta Lilyt, és elvigyorodott.
- Ki feltételezte róla, hogy...
- És, ha nem is történt semmi köztük? Mármint Lydia és Sirius között?
- Csak együtt aludtak?
- Miért ne? Ahogy Lyd viselkedett, kétlem, hogy Sirius megtenné, csak magára gondolva. - A fiú elmosolyodott leselkedés közben. - De most mi legyen?
- Aludj nálam.
- Tessék?
- Ha Sirius és Lydia csak aludnak együtt, akkor mi is tudunk csak aludni. - Gyengéden megcsókolta a szerelmét, majd a nyakát.
- Nem így kell elhárítani a lehetséges... James! Kérlek! Hagyd abba!
Sirius csendesen becsukta az ajtót, majd visszafeküdt Lydia mellé, és karjai között a lánnyal aludt el.
|