Nem t�r�dve senkivel �s semmivel, felrohantam a h�l�ba, majd a l�d�mb�l kikutattam a frissen visszaszerzett t�rk�pet.
- Esk�sz�m, hogy rosszban s�ntik�lok – b�ktem r�, majd keresni kezdtem Remust. A parkban volt, �s a birtok bej�rata fel� tartott. Otthagytam a t�rk�pet, majd miel�tt b�rkinek b�rmit magyar�zkodtam volna, rohantam Remus ut�n. Remek, nem lehet egy kicsi nyugtom? �gy rohantam, mintha az �letem f�gg�tt volna t�le, majd a bej�rat el�tt el is kaptam Remust.
- Hova m�sz? - k�rdeztem t�le, mik�zben a t�d�m k�sz�ltem kik�pni. A fen�be, t�bbet kellene edzeni a csapattal.
- K�z�d hozz�, �gas? - Fels�hajtottam.
- Holds�p? - k�rdeztem.
- �rdekes az emberi test, a besz�d... - morogta. �ljen. Egy v�rfarkas tudattal diskur�lok. Lassan meg�rtettem a dolgot, de nem akarok el�re inni a medve b�r�re.
- Nem mehetsz el! Remust kicsapn�k... - mondtam. H�ly�n �rzem magam. Egyessz�m harmadik szem�lyben besz�lek Remusr�l, mikor � �ll el�ttem!
- Ann�l jobb!
- De neked nem! - mondtam. Meg kell gy�zni, Holds�pot! - Ti egyek vagytok! Nem v�lasztatod magad el t�le. Ami neki j�, az neked is!
- Tal�n igazad van, de mondd meg �szint�n, te nem v�gysz egy kis szabads�gra, �gas? - Ez val�sz�n�leg a szarvas �nemnek sz�lt volna, ha lett volna. De mivel �n anim�gus vagyok, nekem csak a kin�zetem v�ltozik, a tudatom megmarad.
- �gas nem l�tezik, Holds�p. Holds�p �l, �gas pedig �n vagyok!
- H�t persze, hogy te vagy... Tudom, hogy a tudatod egy vele... de nem �rzed, hogy milyen j� lenne �llatk�nt szabadon �lni, James? - H�ha... Klinikai eset.
- Nem... jelenleg – v�laszoltam. Felmordult, majd tov�bb indult volna, de elkaptam a karj�t.
- Meg�g�rtem Remusnak, hogy mellette �llok, nem hagyhatom, hogy elmenj...
- Rendben, rendben. Legal�bb igazolja, hogy egy igaz bar�tja t�nyleg van.
- Egy? �s Sirius �s Peter?
- Siriust ne eml�tsd... ha teliholdkor a k�zelembe j�n, sz�tt�pem! - Hopp�... Ezt jobb, ha elrakt�rozzuk.
- J�, rendben... Gyere vissza �r�kra...
- Rendben – morogta. Neh�z napok el� n�zek, hacsak nem j�v�k r�, hogy Holds�p tudat�t hogy �zzem vissza a tudatalattiba. Visszaindultunk a kast�lyba. H�t a reggelimnek annyi, Remusnak meg nem aj�nlottam. M�g csak az kellene, hogy v�rt, vagy valami hasonl�t reggelizzen. �h...

A mai els� �r�nk �tv�ltoz�stan. Mi m�s? Be�lt�nk. Kiv�telesen Remus mell� �ltem. Kaptam is Lilyt�l olyan pillant�sokat, hogy azt az ellens�gemnek se k�v�nom. M�g Pitonnak sem!
- Mr Lupin, minden rendben? - Remusra n�ztem, aki k�rmeivel �pp a k�nyvet t�pte sz�t, mivel... Az Sirius k�nyve volt!
- Holds�p, hagyd abba! - Vajon mi baja a v�rfarkasnak Siriusszal?
- I-igen, tan�rn� – mondta norm�lis hangon, majd d�bbent szemmel n�zett t�pett lapokra. A szeme kitisztult.
- Remus?
- Hogy ker�ltem ide? - k�rdezte zih�lva. Ajaj...
- Tan�rn� k�rem! - sz�ltam.
- Igen, Mr Potter?
- Remus azt hiszem beteg, felvinn�m Madam Pomfreyhoz...
- Rendben, de siessen vissza – b�lintottam, majd megragadtam Remus kez�t �s magam ut�n h�ztam. Alighogy egy kihaltabb folyos�hoz �rt�nk, meg�ll�tottam.
- Semmire sem eml�kszel?
- Nem, mire kellene? - k�rdezte remeg� hangon.
- Holds�p... - suttogtam magamnak.
- Mi a baj, James?! - megragadta a karom.
- Nem tudom, de azt igen, hogy a dr�gal�tos v�rfarkas �ned �tvette a hatalmat!
- De hogy lehet ez? - k�rdezte. Nemet intettem, pedig sejtettem. R�gebben m�r megeml�tettem, hogy n�ha Remusra, ha �talakult, hatott a j� sz�. Ha r�sz�ltam visszafogta mag�t, pedig emberi alakban voltam. �gy gondoltam, akkor Remus tudata, az emberi tudat, a v�rfarkas� f�l� emelkedik, �s befoly�solja tetteit. Ha ez igaz, tal�n ford�tva is meg lehet tenni. De vajon mi�rt most? �s mi�rt ut�lja Siriust? K�ze lehet Remus �rz�seihez?
- Mondd csak, neheztelsz valami�rt Siriusra?
- Nem! Mi�rt?
- Holds�p gy�l�li Siriust. Az�rt t�pted sz�t a k�nyvet.
- De mi�rt? - Nemet intettem.
- Pihenj le... vagy visszaj�ssz?
- Visszamegyek... Te tudod kezelni �t, igaz? - k�rdezte azt�n hirtelen megtorpanva. B�lintottam.
- Hallgat r�m.
- Seg�tesz? - Erre is b�lintottam. M�g sz�p, erre vannak a bar�tok, nem?

Szerencs�re eb�dig Holds�p nem t�rt vissza, �gy kezdtem ellazulni, �s besz�lni akartam Lilyvel is, aki megs�rt�d�tt, mert alig voltam vele, r�ad�sul m�g meg sem tudtam neki mondani, mi�rt... �pp eb�dhez ment�nk, �s megl�ttam a t�bbi l�nnyal besz�lgetni. �gy gondoltam itt a legmegfelel�bb alkalom.
- V�gre... - suttogtam, majd kivontam a l�nyok gy�r�j�b�l. Duzzogott, de l�ttam rajta, hogy �r�l, hogy t�r�d�k vele. K�v�ncsi vagyok, mi j�r abban a t�nd�ri kis fej�ben. Amikor kicsit t�volabb voltunk m�r a t�megt�l, megcs�koltam.
- Mi volt ma veled?
- Remus... Majd elmagyar�zom, �gy hossz�, de! - Valahol hatalmas sik�t�s hallatszott. Megfordultam. Remus �s Sirius a f�ld�n verekedtek, �s ami a legnagyobb d�bbenetet okozta sz�momra, hogy Remus volt el�nyben. Ami csak az�rt furcsa, mert fizikailag Sirius jobban edzett, r�ad�sul...
- Azonnal hagyj�tok abba! - ki�ltotta Lily, de nem hatott. Elengedtem, majd odamentem Remushoz, megfogtam, �s ler�ntottam a kiss� m�r k�bult Siriusr�l. Szem�ben �r�let, �s Holds�p csillogott.
- Holds�p, megveszt�l? - k�rdeztem. Arr�bb l�ktem, majd felseg�tettem Siriust. V�rzett a sz�ja, feldagadt a szeme... Alig �llt a l�b�n. J�zusom, hiszen alig �l!! Felvittem Madam Pomfeyhoz, aki majdnem sz�rnyethalt, mikor megl�tta, de p�r b�jital ut�n kezdtem megnyugodni, hogy t�l�li. De mintha k�m�ban lett volna. J�zus istenem... Kiny�lt a gyeng�lked� ajtaja, �s Vio rohant be.
- Sirius... - Szemei k�nnyben �ztak, majd �t�lelt, �s elkezdett zokogni, mikor Sirius agyonvert arc�ra n�zett. Meg kell tal�lnom Holds�pot, miel�tt nagyobb marhas�got tesz.
- Ki tette vele? - k�rdezte, nem v�laszoltam. Mondjam, azt, hogy Remus? Lehet, hogy jobb, ha t�lem hallja, v�g�l is... Besz�lnem kell Dumbeldore-ral, m�g a v�g�n kicsapj�k Holds�p miatt!
- Holds�p – v�laszoltam, mire d�bbenten le�lt Sirius �gy�ra.
- Remus?!
- Nem, hanem a v�rfarkas �nje. Nem tudom, mi�rt, vagy hogyan... De vigy�zz Siriusra, ne engedd Remust a k�zel�be. – Fel�lltam.
- Hova m�sz?
- Dumbledore-hoz... Majd este minden elmagyar�zok. Ha Lily, keresne, mondd meg neki, hogy f�l �ra m�lva a t�n�l vagyok.
- Ok�... rendben.

Az els� utam az igazgat�hoz vezetett.
- Gumics�t�ny. - A k�sz�rny f�lreugrott, �s meg felmentem �s bekopogtam.
- �, James, gyere be! Miben �llhatok rendelkez�sedre? - k�rdezte aggodalmas arccal.
- Gondolom, eljutott m�r �nh�z a h�r, hogy Remus...
- Igen, igen – b�lintott. - Sejtem, mit akarsz k�rni, de azt hiszem nem tehetek m�st. Madam Pomfrey �rtes�tett Mr Black hogyl�t�r�l. - Hm. Tan�ri gyorsposta?
- De nem Remus volt, vagyis, nem �gy, ahogy gondolj�k...
- Hanem? - k�rdezte. Szem�ben rem�ny csillant, hogy megmagyar�zom, hogy Remust kimentem.
- Mint �n tudja, Remus v�rfarkas. - Csod�lkozva felh�zta a tekintet�t. - �s amikor v�rfarkas lesz, elveszti az emberi tudat�t. Teh�t van egy m�sik tudata, mely amikor nincs telihold, nincs jelen. �n azt vettem �szre, hogy ez a tudat, most hatalmat akar a m�sik felett... - mondtam, majd r�pillantottam. - Van �rtelme annak, amit mondtam?
- Van – v�laszolt mosolyogva. - �s gratul�lok, nekem nem jutott eszembe ez az alapvet� megold�s. Elmehetne professzornak, j�l ad el�... - D�bbenten r�pislogtam. �n tan�rnak? Hm... v�g�l is?
- Akkor nem csapja ki, Remust?
- Nem – hangzott a megnyugtat� v�lasz. - De k�nytelen leszek valamit tenni ellene. Egyel�re felf�ggesztem. �s nem mehet a gyeng�lked� k�zel�be. - B�lintottam. V�g�l is, �gy is j�...