Remus a gyeng�lked�re ment, mint minden �talakul�sa ut�n, mi meg Dumbledore-hoz. De � nem volt sehol. Se McGalagony.
- Remek – morogtam, majd le�ltem az ajtaja el� a f�ldre. - Nem vagyok �gy is el�gg� f�radt! Most m�g v�rni is kell! - Lily megengedett mag�nak egy mosolyt, �s le�lt mell�m, majd a v�llamra hajtotta a fej�t. Mind a ketten szinte azonnal elaludtunk.

Reggel csod�k csod�j�ra nem ott �bredt�nk fel, hanem Dumbledore irod�j�ban, de egym�s karjaiban. �gy l�tszik, az �regnek nem siker�lt minket sz�tv�lasztania, vagy nem is akart...
- J� reggelt – k�sz�nt der�sen. Mi�rt �rzem �gy, hogy ma m�r h�tf� van? Mert ma m�r h�tf� van! Egyenl�re nem k�sz�ntem vissza megpr�b�ltam tiszt�ban lenni a dolgokkal. �vatosan lefejtettem Lily kezeit magamr�l, majd fel�ltem. Kicsit hom�lyos volt a vil�g. Kicsit? - A szem�vege. – A kezembe nyomta. Ekkor l�ttam csak biztosan, hogy Dumbli az.
- J� reggelt professzor – k�sz�ntem �n is. - Mennyi az id�?
- �gy kilenc lehet... - Puff. Az m�r k�t �ra kihagy�st jelent. - �rdekes est�tek lehetett...
- Ink�bb f�raszt�, professzor – v�laszoltam.
- Nem hallgatt�l r�m – mondta s�hajtva. Azt hittem szemreh�ny�s, m�g nem folytatta. - Szerencs�re.
Lily lassan �bredezni kezdett mellettem. Kinyitotta gy�ny�r� szemeit, majd fel�lt.
- Hol vagyunk? - k�rdezte.
- Az irod�mban, Miss Evans – hangzott a v�lasz. Lily k�rbepislogott. De �des!
- H�tf� van? - k�rdezte k�ts�gbeesetten. Dumbledore elmosolyodott, majd b�lintott. - A mi napon nem kell bemenni�k �r�kra. Pihenjenek, vagy l�togass�k meg Miss Pottert �s Mr Lupint.
- Megl�togatjuk �ket – mondtam, majd fel�lltam �s felseg�tettem Lilyt, aki ezt egy mosollyal jutalmazta. Az igazgat� b�lintott, majd elk�sz�nt, mi meg ment�nk a gyeng�lked�re.

Vio kellemesen nevetg�lt Siriusszal, m�g Remus aludni pr�b�lt. Ez volt az els�, amit megl�ttam, ahogy bel�ptem.
- Nem lehetne halkabban?! - k�rdeztem. - Ez egy gyeng�lked�... �s Remus aludna! - Sirius�k r�nk n�ztek, majd Holds�pra.
- Bocsi... - mondta Tapi. �rdekes... nem is �r�lnek, hogy megvagyunk? Hogy �l�nk? Hiszen Sirius tudta, hogy ut�na mentem. Le�ltem Vio mell�, �s r�mosolyogtam.
- Hogy vagy?
- J�l... Lily, �r�l�k, hogy James megtal�lt.
- T�nyleg, hol voltatok ti ketten tegnap este? - k�rdezte Tapmancs vigyorogva. Remus kicsit felny�g�tt. Gondolom nem volt neki j� eml�k. Sirius r�n�zett.
- Az erd�ben, elveszve... Kedves, j� Sirius, �szrevetted, hogy a t�rk�p ott van az �gyamon?
- Igen... - mondta.
- �s mi�rt nem n�zt�l bele, te agya-ment?! - rivalltam r�. - Megsp�rolhatt�l volna nek�nk bizonyos dolgokat. K�l�nben mi�rt nem vagy �r�n?
- L�gok – mondta egyszer�en. Lily megcs�v�lta a fej�t, majd Remusra n�zett. A dr�ga bar�tom szenvedett, de nem �rtettem, mi�rt. Odasiettem hozz�.
- Remus! – Nem v�laszolt, csak a f�l�re tapasztotta a kez�t. Megr�ztam a v�ll�t. - Remus!
- Itt vagyok – mondta megt�rt hangon.
- Sz�ljak Madam Pomfreynak? - k�rdeztem agg�dva. Nemet intett.
- Besz�l – suttogta, hogy csak �n hallottam.
- Ki?
- Holds�p – v�laszolt. El�sz�r nem �rtettem, azt�n lesett.
- Besz�l? Hozz�d?
- Igen – v�laszolt zih�lva, majd elhallgatott. - Most nem, de az el�bb hallottam. - K�ts�gbeesett volt a hangja, �s a pillant�sa is.
- Minden rendben? - k�rdezte Sirius.
- Igen – v�laszoltam neki, pedig semmi sem volt rendben. - Mit mond? - K�rdeztem.
- Azt, hogy menjek el innen, �s menjek a t�bbiek k�z�, �s hogy nekem nincsenek igazi bar�taim, meg...
- Remus, ezt te is tudod, hogy nem igaz!
- De ha sokat mondja, elhiszem! - �rtettem mire c�loz. A p�rn�j�ra hanyatlott.
- Melletted vagyok. Mindig – mondtam neki. - Nem hagyom, hogy h�lyes�get tegy�l. - B�lintott. Azt hiszem el�gg� b�zik bennem, hogy elhiggye, pedig nem tudtam, hogyan seg�thetn�k rajta... Valahogy kellene.

Este az �gyamon �ltem. Egyed�l voltam a szob�mban, �s Remuson gondolkoztam. Mi okozhatta ezt a v�ltoz�st? Az este, hogy majdnem b�ntott minket? Mi�rt v�lt el Remus �s Holds�p tudata? Vajon mi�rt? Meg sem hallottam, hogy bej�tt, csak bej�tt. Le�lt az �gyamra, �s engem n�zett.
- Valami aggaszt – mondta. Kiss� riadtan feln�ztem. - Nem akartalak megijeszteni.
- �, csak elgondolkodtam – mondtam, �s r�mosolyogtam. - Semmi k�l�n�s, csak gondolkoztam.
- K�ze van Remushoz? - k�rdezte. B�lintottam, majd egy hirtelen �tlett�l vez�relve, megfogtam a kez�t, �s magam fel� h�ztam.
- H�, mit csin�lsz? - Nem v�laszoltam, csak �t�leltem �s megcs�koltam, hosszan. �gy d�nt�ttem, sors ide vagy oda, ma este nem b�rok magammal. Nem is ellenkezett. Se akkor, mikor a bl�z�t�l szabad�tottam meg, se amikor m�s ruhanem�kt�l. Annyira nem ellenkezett, hogy az �n ruh�imat � dobta az �v�i mell� a f�ldre...

- Mi aggaszt Remusszal kapcsolatban? - k�rdezte hozz�m simulva.
- H�t... - vonakodtam elmondani neki, pedig seg�thet.
- Mondd el nyugodtan, bennem b�zhatsz.
- Tudom, csak... Remus hangokat hall, Holds�pt�l.
- De h�t, Holds�p nem a m�sik neve? - Fel�ltem.
- Ez hosszabb – s�hajtottam. - Annak idej�n, mikor megtudtuk, hogy Remus v�rfarkas, a v�rfarkas �nj�t h�vtuk Holds�pnak. �gas sem �n voltam, hanem a szarvas, amiv� v�ltoztam. Csak ez �gy rajtunk maradt.
- �gy �rted, a v�rfarkas �nje besz�l hozz�?
- Igen. �gy �rtem – s�hajtottam, majd visszafek�dtem mell� �s megcs�koltam a nyak�t.
- De nem tudom mi�rt. - R�m gurult, �s betakart a haj�val. Mintha egy s�tor alatt fek�dtem volna.
- Valamit tenn�nk kellene!
- Majd ut�nan�zek a k�nyvt�rban – v�laszoltam, majd r�mosolyogtam. Egy pillanatig k�rd�n n�zett r�m.
- H�! Veszed el onnan a kezed? - Hogy felh�borodott, bezzeg az el�bb! - James! Jaj! Ne... k�rlek... - Most nem hallgattam r�...

Ilyen �jszaka ut�n �des az �bred�s! F�leg Lily karjaiban, Sirius vigyorg� k�p�re.
- M�g j�, hogy k�s�bb j�ttem be, mint akartam – mondta. - Na elt�n�k, hogy a kisasszony felk�sz�lhessen a mai napra.
- T�nyleg, ma tan�t�s van! - mondtam. B�lintott.
- Remust reggel kiengedik.
- Ok�... - B�r picit agg�dtam miatta. De legal�bb ha a k�zelemben van, nem csin�lhat h�lyes�get. Rem�lem. Sirius kiment, �n meg felkeltettem Lilyt. Fel�lt�zt�nk, �s lement�nk reggelizni. Amib�l az lett, hogy alig ett�nk, de folyton �sszevigyorogtunk. Mit ki nem hoz az emberb�l egy kis... J� ok�... Mindegy. �pp indultunk volna �r�ra, mikor Sirius hozz�nk rohant.
- Remus elt�nt...