R�gi v�rosr�sz, senki nem j�r arra,

Ott senkit nem nyomaszt a hal�l k�sza hangja.

Senkit nem �rdekel, ki bolyong arra

Vagy �pp kit riaszt fel �lm�b�l a sarja.

Egy fi� s�t�l az utc�n, szeme tomp�n �res,

Nagyot dobban a sz�ve, de senki nem hallja a neszt.

Egy bagoly lesi az ifj�t, halkan huhog hozz�,

A t�rt�netet tudja, de �rzelmileg a fi� hogy �ll?

K�gy� marja sz�v�t, k�ny�rtelen kobra,

Arc�ra vil�g�t a f�lhold sugara.

De a fi� nem �rz�keli az enyhe f�nyt,

F�l�, hogy a s�t�ts�gben �r�kre elv�sz.

Egy t�nd�r fut ut�na bocs�natot v�rva,

Nem eml�kezve el�bbi hib�j�ra.

Pedig gyilkos lett, meg�lte a sr�cot,

�sszet�rte sz�v�t, az �let�vel j�tszott.

A fi�t nem �rdekli a k�ny�rg� le�ny

Egyenesen megy tov�bb a kihalt, kop�r utc�n.

N�m�n szenved, k�nnyet nem ejt �rte,

Egyszer szeretett s mi lett a v�ge?

Arra lett nevelve, hogy soha ne szeressen,

Hogy sz�v�t �r�k j�gp�nc�l fedje.

De megtagadta, szerelmes lett a fi�,

Ezzel sz�ve ind�totta el a kegyetlen h�bor�t.

Becsapta a l�ny, rem�ny�t vesztette,

A fi� v�gig s�t�lt az utc�n, a le�nyt t�bb� nem kereste.

B�r mindig r� gondolt, de soha nem feledte,

Hogy mit tett vele az, ki az � szerelm�t kereste.

A le�ny is mindig gondolt a megt�rt ifj�ra,

Csak r� v�rt, szerelm�t nem rejtette soha.

A l�ny nem v�rt csod�t, hisz az � hib�ja tudta,

Hogy visszan�tt a j�gp�nc�l a megt�rt fi�ra.