F�j minden mozdulat, a halk besz�d,

Sz�vem �pp hogy dobog, elment�l.

Semmit nem hagyva h�tra, csak egy apr� cetlit:

„Egyszer majd meg�rted, ne szeress�l senkit”.

Szakad es�, velem sirat ma �jjel,

P�rn�mra hajtom fejem, n�zek egy k�pet,

Melyen egy l�ny �s egy fi� mosolyog,

�tkarolva egym�st, szem�kben szerelem csillog.

A m�lton r�g�dok okokat keresve,

Hogy m�rt hagyt�l itt teljesen eltemetve.

Mi okod lehetett r�? Veled voltam,

Mindig melletted maradtam, kitartottam.

T�n az volt a baj, hogy ennyire szerettelek?

Az, hogy minden tettedre eml�keztem, nem feledtelek?

Mit akarsz t�lem? Er�ss� tenn�l?

Mit tudsz a szerelemr�l, hisz te sose szerett�l!

Ha �rezt�l volna, itt lenn�l velem,

Nem ment�l volna semerre se kedvesem!

Most hallgatom, mit szajk�znak a nyugati szelek:

Meg�rdemled kisl�ny, hisz sose szeretett!

F�lemre tapaszt�m h�feh�r kezem,

Nem akarom hallani! Fogj�tok m�r be!

Szenvedek, ez m�r megalapozott t�ny,

Ennyit �ldoztam �n a te sz�ved�rt…