|
Farewell love
Asztal eltt lk, rom a mondatot,
Prblom szavakba nteni, amit csak n tudok.
A legels rintst, a legcsodsabb cskot…
Nagyon fj a tudat, hogy nem maradhatok.
Remlem, majd emlkszel, arra a lnyra,
Ki bvlt szemprral tekintett a vilgba,
Csak azrt, hogy meglelje a szerelmet,
De most feladja, mert nem ldozhat lelkeket.
A szerelem fj, de szeretni muszj,
Mondd, mirt kell ilyen nagy r?
Nem vtetem soha, hsges voltam,
Taln az a baj, hogy naiv voltam.
Azt hittem, hogy a szerelem
Fjdalmat mellz rzelem,
Egeket verdes, szivrvnyt fakaszt,
s ami fontos: Soha nem mland!
De r kell jnnm nem az,
Szeretni nagyon fj,
Knnyekkel kszkdve rok,
Ez egy szomor dlutn.
Befejezem a sorokat, tbbet nem rok,
Hogy mrt hagylak el? Azt soha nem tudhatod!
Csak gondolj rm, arra, mennyire szerettelek,
Legyen csods jvd, ha nekem mr gy elrendeltetett.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
