Sz�rnyaszegett angyal repked a s�t�tben,

Rideg k�ts�gek �gnek a sz�v�ben.

Szerelem, h�bor�, bossz�, gyenges�g,

Mit meg tesz egy le�ny az igaz szerelem�rt?

      Hallgatja a szitkokat, mely �ket �tkozz�k,

A sok k�rd�st: -Id�ig hogy jutott�l,

Te, aki felv�rtezte mag�t igazs�ggal,

Most azzal enyeleg, kinek az �r a v�r�t k�v�nja.

� fel�j�k se pillant, len�z a f�ldre,

Mag�ban motyog �tkokat keresve,

Angyal volt �, ki most el van temetve,

Csak, mert egy d�mon tekintet�t kereste.

Falnak roskadva, sz�rkeszem� d�mon,

Mag�nak suttogja: Meg�ri ez? Mondd!

Egy angyalt kerest�l, s most szerelembe esve,

�tkozd magad, el leszel temetve!

Fel�ll a f�ldr�l, keresi az angyalt,

A sz�rnyaszegett kedvest csit�tja halk sz�val.

Nem hazudhat neki, sz�m�zve vannak,

Most �lnek igaz�n a pillanatnak.

Tudj�k j�l, k�zeleg a v�ge,

A k�t faj most �gy n�z r�juk, mint egy k�z�s ellens�gre.

K�t �let majd porba hull, hal�l lesz a veszt�k,

Ott fog csak egyes�lni majd a szerelm�k.

A d�mon most suttog: -Komolyan gondolod?

�r�k szavaidat m�g visszavonhatod.

Most m�g elmehetsz, fuss majd, menek�lj!

S megcs�kolja szerelm�t a sz�rke tekintet�.

A le�ny �gy sz�l: - H�s�ges vagyok,

Veled dacban, k�nban mindig kitartok.

Teljesen szeretlek, szavamat k�ts�gbe nem vonhatod,

Csak adj m�g egy utols� cs�kot!

Angyal, d�mon cs�kj�t f�lbeszak�tott�k,

Az ellent�tek rom�nc�t porba tiport�k.

K�z�sen hull f�ldre, a k�t t�r�keny szemp�r,

Pedig m�r az elej�n tudt�k, rom�ncukra hal�l v�r.