Azzal �h�tottak mindig veled lesznek,

De mikor baj t�rt�nt elmenek�ltek.

Magadra hagytak a kies s�t�ts�gben,

A m�l� percek t�rt forgattak sz�vedben.

K�nnyek �ztatt�k az arcodat

Most �rezted elfelejtve �nmagad.

Most mart�k k�gy�k a lelked,

Sz�tmarcangolva teljesen a sz�ved.

B�r a s�t�ts�g gyermeke lett�l,

A szeretet hi�ny�t�l m�g mindig szenvedt�l.

S�s k�nnyeid m�g mart�k arcodat,

Szemed k�ny�rg�tt, besz�lt a k�n alatt.

Senki sem �rtette n�ma szavaidat,

Tal�n az�rt, mert nem ismert�k val�dat.

Vagy, mert nem akartak… Soha meg nem tudod,

Hi�ba k�ny�r�gsz, nem �rtik a mondatot.