4: Unokahúg? Ezt megszívtad Draco!
2008.06.26. 10:23
Tudom, hogy nagyon sokat kellett várnotok, de itt az újabb fejezet. Szerintem ez nem lett olyan jó, de csak így tudtam megírni úgy, hogy majd kijöjjön az, amit akarok a későbbi fejezetekben. Mert, amíg az elejével szenvedek, a végét mát kitaláltam. Még egyszer bocs!
Az igazgató irodájában ülök, és próbálom megemészteni a hallottakat. Ránézek Pitonra, aki ugyanúgy döbbenten fogadta a híreket, mint én. Ez… Ez egyszerűen lehetetlen!
- Akkor egyetértesz velem Kira? – Mit tegyek? Persze szeretném, ha biztonságban lennének a szüleim, de hát akkor mi lesz velem? Az igazgató valószínűleg észrevette a kételyt a szememben, ezért megpróbált megnyugtatni.
- Leveleken keresztül tarthatod a kapcsolatod a szüleiddel, de nyáron egy hónapra mindenképpen a Malfoy kúriába költözöl. Most, hogy kiderült az, hogy Draco Malfoy unokahúga vagy, Lucius ragaszkodik hozzá, hogy megismerkedj a múltaddal és az őseiddel.
- De mért? – kérdezem halkan. Eddig anya nem mondta, hogy rokonságban áll a varázslókkal, főleg nem a Black családdal. És most kiderül, hogy az anyám kvibli, akit az anyja örökbe adott. Borzalom. De félek. Nem sárvérű vagyok, hanem egy korcs. Egy félvér, aki ha a nagybátyához kerül rövid időn belül, meghal. Mert ki fognak csinálni. Ha nem azért, mert félvér vagyok, akkor azért, mert Harry Potterrel barátkozom, ráadásul elítélem Voldemortot. Nem akarok meghalni. Az igazgató szemébe nézek. – Nem akarom.
- Azt hiszem nem nagyon lesz választásod – mondja szomorúan. De nem akarom! Nem! – Professzor! – nézek könyörgően Pitonra, aki ettől nem tudja mit tegyen. A diákja vagyok, a saját házából. Csak nem dob oda a farkasok közé. Ugye?
- Luciusék nem árthatnak neked Kira. De mivel ők igényt tartanak rád, nem hiszem, hogy el kéne téged tiltani tőlük. Olyan információkat tudhatsz majd meg Kira a Malfoy birtokon, amit mi nem tudnánk megszerezni.
- Semmiképp nem maradhatnék a szüleimnél? – kérdezem.
- Nem – rázza a fejét.
- És Tonks? Nymphadora Tonks? Ő anyám testvérének a lánya. Had mennyek inkább hozzá!
- Nem lehet. Tonks auror, egyben rendtag is. Nem ápol barátságot Narcissáékkal. Malfoyékhoz mész.
- Kémkedjek?
- Igen. Nem küldenélek oda, ha a küldetés veszélyt jelentene rád nézve. – Na persze. Simán odaküldene. Szabályosan halálra ítél. Nem akarom! Nem megyek! Nem akarok meghalni. Anya! Anyuékkal akarok lenni. Beszélni vele. Mért akarják azt, hogy Malfoyékhoz menjek? Pont ők? Már látom is magam előtt a saját síromat, rajta ezzel:
Kira Joséphine Swall
Élt 16 évet.
Halálának oka: feláldozták őt akarata ellenére.
„Szívünkben örökké élsz”
Semmibe vesznek. Áttaposnak rajtam. Majd meglátod Dumbledore! Lehet, hogy egy kis porszem vagyok az általad elképzelt szélviharban, de ha bedobsz egy ragadozókkal teli börtönbe és én, azt valahogy túlélem (amire meglehetősen kicsi az esély), akkor mindent elkövetek, hogy mást ne tudj így kinyírni. De mivel meghalok, így kísérteni foglak! Eltüntetem az összes édességedet, a citromporodat, és megkeserítem a már nem oly hosszú életedet! Meglásd Dumbledore! De mivel úgyse tudom betartani tök mindegy. Nekem végem. Bár, ha talán sikerülne elszöknöm, akkor lenne esélyem. De ez pont nekem sikerülne? Hisz még egy normális fekete mágiás átkot nem ismerek, és nem hiszem, hogy a stupor varázsige ez esetben hasznosnak bizonyulna. Mindegy. Feladom, legyen. Leszek a kémed te vén bolond! De remélem tisztában vagy azzal, hogy egy olyan madarat küldesz egy küldetésre a levegőben, aki még a szárnyát se tudja kitárni rendesen. Egyszerűen béna vagyok.
- Semmi esélyem nincs? – kérdezem, már előre tudva a választ. Már rég tudtam, de muszáj volt megkérdeznem.
- Ne haragudj, Kira. Nincs. Lucius nem fog téged bántani. Narcissa már szerintem eleve nem engedné, hogy az utolsó Black örökösnek bármi baja is legyen. Legalábbis Luciusszal szemben kiáll majd. Voldemort már más téma. Őt viszont kerüld el. Nagyon kicsi arra az esély, hogy betoppan a Malfoy kúriába, de ha mégis, akkor próbálj meg eltűnni előle. Hamar rájönne miért is vagy ott, és az nem kedvezne nekünk. Értetted, Kira?
- Igen- bólintok. Az igazgató elköszön, Piton feláll és kivezet. Egy ideig megyünk egymás mellett a folyosón, majd megszakítom a csendet.
- Nem is segített volna? – Rám néz. Látom, hogy gondolkodik a válaszon.
- Még sok ideje van a nyári szünetig Miss Swall. Az iskola még csak most kezdődött. – Nem erre voltam kíváncsi. Ezzel én is tisztában voltam. Megismételem, hátha most választ ad.
- Nem segített volna? – Megáll, így én is azt teszem.
- Tudja kisasszony ebben, én semmit nem tudnék tenni. Viszont a tény sok mindent megmagyaráz. Például a gyűrűjét. Azért tűnt olyan ismerősnek, mert az a Blackek címere.
- Hogy került anyámhoz? Hisz örökbe adták. – Elindultunk.
- Tudja a nagyanyja nagyon büszke volt az aranyvérre. Hiába is volt az édesanyja kvibli, aranyvérű volt. A nagyanyja bizonyára azért adta oda a gyűrűt együtt gyermekével, hogy ha még varázstalan is, legyen fogalma arról, hogy egy nemes aranyvérű családba született – magyarázza. Így már értem.
- Draco tudja?
- Minden bizonnyal értesítették a fejleményekről.
Már leértünk a klubhelyiségig. Én elköszöntem, ő is ezt etette. Bemegyek a szobámba, a többiek már alszanak. Gyorsan lezuhanyozok, felveszem a hálóingem és lefekszem az ágyra. Az életem megint új fordulatokat vett. Valaki ott fent szereti az izgalmakat, és engem szemelt ki áldozatául. Bizonyára még egy jó ideig szívatni fog.
|