Egy tizennyolc �v k�r�li fiatal l�ny s�t�lt v�gig Godric's Hollow f�utc�j�n. A l�ny alacsony volt, sz�ke, r�vid, t�pett frizur�val, k�k szemekkel, kicsi sz�jjal, halv�ny, szinte feh�r, arcb�rrel. Kez�ben egy nagy csom� k�nyvet vitt. Egy laza p�l�, azon laza kock�s ind, �s a t�rd�n�l szakadt farmer volt rajta.
Okt�ber eleje volt, a nap h�t �gra s�t�tt a leveg� kellemes volt, az emberek vid�man mentek dolgukra.
Kiv�ve a l�nyt.
Arc�n furcsa keser�s�g l�tszott, amint befordult az egyik utc�n, ahol hirtelen f�nyess�g t�madt, �s egy puf�k, borost�s, feh�r ruh�s f�rfi t�nt fel mellette.
- A neved imm�r Lucy Harris. Egy aranyv�r� m�guscsal�d kitagadott gyermeke vagy. Tizennyolc �ves. Az�rt tagadtak ki, mert kviblinek titul�ltak... oh.. tess�k a p�lc�d �s az irataid, angyalom. - Adott �t neki p�r dolgot. - Lucy letette a k�nyveket a f�ldre, majd eltette az iratait, �s belen�zett. Mikor r�n�zett a k�pre elsavanyodott.
- Nem lehetett volna, csak ici-picit szebbre? - k�rdezte elkeseredetten. - Elsward... vagy legal�bb hosszabb haj...
- Lily, te is tudod, hogy ez most nem a k�ls�dr�l, hanem a bels�dr�l sz�l.
- Elsward, akkor csak hosszabb hajat, meg egy kis sz�nt a b�r�mben. Nem kell azonnal r�j�nnie, hogy halott vagyok! - Az angyal fels�hajtott, majd intett egyet. Lucy haja pillanatok alatt hosszabbra n�tt, eg�szen a v�ll�ig, �s arc�ba is visszat�rt, egyfajta eg�szs�ges sz�n.
- K�sz...
- Innent�l kezdve a te dolgod minden, de kapcsolatban �llunk majd. Vagyis, te hallod majd, amit �n mondok, de m�s nem fogja, �rthet�?
- Igen.
- Sok sikert! Egy h�nap... november harmadika �jf�lkor v�rlak az �llom�son. - Azzal elt�nt.
Lily fels�hajtott, megfogta sz�ke haj�t, majd v�gott egy grimaszt.
- Teh�t, Lucy Harris vagyok, tizennyolc �ves vagyok. Kitagadtak... f�... A p�lc�val lekicsiny�tette a k�nyveket, majd zsebre rakta �ket, mint a p�lc�t. M�r maga sem tudta, mi�rt hozta mag�val a k�nyveket... tal�n, mert nem is rem�lte, hogy sikere lehet, ebben a fogad�sban.

James a kanap�n �lt. Kez�ben egy k�p volt, amin � �s Lily volt rajta, m�g akkorib�l, mikor elv�gezt�k a Roxfortot. Az�ta nem lehetett �ket elv�lasztani.
Esz�be jutott az esk�v� napja is. „J�ban rosszban, m�g a hal�l el nem v�laszt.”
- M�g a hal�l el nem v�laszt...
- James! - Sirius a konyh�ba vezet� ajt� mellett �llt. Itt lakott, mi�ta Lily meghalt, hogy er�t �nts�n a bar�tj�ba, meg seg�tsen neki. Hiszen, mi�ta Harry �lt, az�ta James nem mehetett dolgozni, pedig sz�ks�ge volt arra, hogy elterelje a figyelm�t. Ilyenkor Sirius otthon maradt a kereszt fi�ra vigy�zni, de mind a ketten �rezt�k, sz�ks�g lenne egy n� a h�zn�l.
Sirius Blacknek nem volt bar�tn�je, �gy � nem j�hetett. Remust lassan f�l �ve senki nem l�tta, Peter �gy szint�n elt�nt egy ideje. Alice, Lily legjobb bar�tn�je szint�n sz�lt, �s � �s a f�rje Frank a saj�t bab�jukkal voltak elfoglalva.
- Igen? - n�zett fel a f�rfi.
- Ne r�gd magad. Nem j�... pr�b�lj t�l l�pni rajta. �s adj fel egy hirdet�st. Musz�j tal�lnunk valakit, mert nem fogjuk b�rni. Nekem is dolgom lenne, nem tudom, meddig tudok m�g itt maradni, seg�teni.
- �rtem – hangzott a f�sult v�lasz. Sirius fels�hajtott. Lily hal�la �ta James hangja mindig k�z�mb�s �s f�sult volt, kiv�ve, ha a fi�hoz sz�lt. Az egyetlen lelki t�masz�hoz. Az egyetlen, aki miatt m�g nem adta fel az �letet. Mert Lily nem akarn�, hogy a fia meghaljon, hogy a fia �rva legyen... - Elviszem s�t�lni Harryt. - �llt fel azt�n. Sirius b�lintott, majd visszament a konyh�ba.
James �tja az emeleten l�v� gyerekszob�ba vezetett. Amint bel�pett megtorpant, mint mindig. Eml�kek �tl�ttek az esz�be...
James kez�ben egy k�k ecsettel megfordult. Kock�s ing�n, arc�n, kez�n k�k fest�knyomok vir�tottak, arc�n b�szke mosoly �lt, ahogy r�n�zett Lilyre. A n� kez�t g�mb�ly�d� has�n nyugtatta, �s elkezdett kacagni.
- De �desen n�zel ki! Csupa maszat vagy! - nevetett. Odament a f�rj�hez, �s egy puszit nyomott az arca azon r�sz�re, ahol �pp nem volt fest�k. - Nagyon sz�p lett.
- Ahhoz k�pest, hogy sosem festettem m�g k�zzel!
- Im�dni fog itt lenni a pici! - simogatta meg a has�t a n�, majd elmosolyodott. - Szeretlek!
- �n nem, �n im�dlak!
- L�tod, oda egy feh�r, f�tylas kis�gyat szeretn�k, meg egy k�nyelmes kanap�t oda, egy karossz�ket... amit k�s�bb j�k lesznek, ha megn�. Egy szekr�ny, polcok, ahova a gyerekholmikat tehetj�k, l�da ilyesmi...
- J�l hangzik! Megcsin�ljuk mind, miel�tt megsz�letik...
- Olyan j�, hogy itt vagy nekem! - Lily �t�lelte a f�rj�t, majd a fej�t a mellkas�ra hajtotta.
- B�r itt lehetn�l – suttogta James, majd a kis�gyhoz l�pett. Harry a h�t�n fek�dt, �s z�ld szemeivel a kis�gy f�l�tt cs�ng� t�rgyakat n�zte, majd mikor megl�tta az apj�t arc�ra mosoly ker�lt.
- Szia, T�rpicsek! - k�sz�nt neki a f�rfi egy mosollyal. Harry volt az egyetlen, akire k�pes volt r�mosolyogni. - Megy�nk s�t�lni, j� lesz? - Felvette a kisfi�t, majd fel�lt�ztette, �s lement. Ott volt egy k�k babakocsi, belefektette �s elindult ki az utc�ra.
A Potter h�z Godric's Hollow egyik eldugottabb, nyugodtabb utc�j�ban volt. Innen k�t utc�t kellet m�g menni, hogy kijussanak a f�utc�ra, de James nem akart most kimenni, csak elindult arra. Az utca kihalt volt, senki sem j�rt az utc�kon. A h�zak f�gg�nyei el voltak h�zva. A k�rny�k el�gg� visszah�z�d� volt, kicsit tal�n furcsa is.
Lily azaz Lucy �sszefont karokkal a f�ldet b�mulva l�pkedett el�re, mikor hirtelen �tk�z�tt valami kem�nnyel. Ez a valami f�leg a l�b�t �t�tte meg, de az annyira f�jt, hogy szinte j�l is esett neki, hogy a f�ld�n k�t�tt ki.
- Jaj, sajn�lom! - sz�lt egy hang. Lucy megpr�b�lt fel�llni
- Az �n hib�m... - n�zett fel, majd majdnem vissza is esett, ugyanis James �llt ott, �s a kez�t ny�jtotta. -... nem figyeltem. - Ny�gte, mik�zben fel�llt a f�rfi seg�ts�g�vel.
- J�l van?
- I-igen – v�laszolt. - Semmi bajom. - Majd megl�tta a f�ld�n a p�lc�j�t. Fels�hajtott, �let�ben nem hagyta el a p�lc�j�t, �s most, alig t�rt vissza...
- A p�lca...
- Csak egy fadarab... - mondta. B�r tudta, hogy James var�zsl�, de ezt most neki, mint Lucynek nem szabad volt tudnia.
- Ne agg�djon – mondta James, majd elmosolyodott. - �n is var�zsl� vagyok.
- Oh... h�la az �gnek. Kicsit �gyetlen vagyok, az ut�bbi id�ben – v�laszolt, nagy leveg�vel. Olyan furcsa volt a f�rj�vel �gy besz�lgetni.
- LUCY!!!!! - Hangzott fel valahol egy hatalmas ord�t�s.
- J�zus! - ny�g�tt fel a l�ny, mivel felismerte a hangot. Elsward volt az, �s � is j�tt az utca v�g�n. James �sszeh�zott szemmel elkomorodva n�zte a sz�les, borost�s, fekete inges, farmeros f�rfit, aki amint hozz�juk �rt, majdnem lekevert egy pofont Lilynek, aki szerencs�re gyorsan elhajolt.
- H�! - ki�ltott fel. - Mit keresel itt?
- T�ged, te l�ny! Mint a nagyb�ty�d jogom van hozz�, nem?
- �s meg�tni? - k�rdezte Lily d�bbenten. - Ne �rj hozz�m!
- Most kaptam egy levelet a sz�leidt�l, te sz�kev�ny! - mondta v�r�sl� arccal a f�rfi. Lucy fels�hajtott. Ut�lta mindig is a sz�nj�t�kokat, de most bele kellett mennie.
- Mit v�rtak? Kitagadtak! Mi�rt gondolt�tok, hogy ott is maradok?
- Kvibli vagy, egy koszos kis kvibli! - ki�ltott fel, mire Harry fels�rt. Lily anyai �szt�nei pillanatok alatt m�k�dtek. Megfordult, majd a babakocsiba s�r� kisfi�ra n�zett. Nem kellett volna: �gy �rezte, r�gt�k elb�gi mag�t. James kivette Harryt �s megpr�b�lta megnyugtatni.
- L�tod mit tett�l? - fordult vissza Elswardhoz. - Megijesztetted! T�nj innen! Hagyjatok b�k�n! - A f�rfi d�h�sen megfordult, majd elment. Lucy Jameshez fordult. - Sajn�lom...
- Semmi baj, csak f�lek, nem tudom megnyugtatni...
- Szabad? - k�rdezte a l�ny, majd kiny�jtotta a kez�t. James egy pillanatig habozott, majd a s�r� kisfi� a kez�be adta.
Harry szinte azonnal megnyugodott. „Felismert.” Lucy szem�ben k�nnycseppek kezdtek el gy�lni, �gy gyorsan visszaadta a kisbab�t Jamesnek, aki k�zben �t n�zte.
- Mi�rt s�r?
- Semmi, semmi – t�r�lte le a k�nnyeit. - Sajn�lom, hogy megijesztett�k a kisfi�t – mondta, majd tov�bb ment volna.
- V�rjon! - sz�lt ut�na James. Lucy megfordult. A f�rfi betette a babakocsiba Harryt, majd k�zelebb l�pett.
- Van hol laknia? - k�rdezte.
- �n... h�t...
- Gondoltam – b�lintott a f�rfi, majd kezet ny�jtott. - James Potter vagyok.
- Li... Lucy Harris.
- Nem akar dolgozni nekem? - A l�ny feln�zett r�.
- Dolgozni?
- Tudja a feles�gem k�t h�napja meghalt...
- �szinte r�szv�tem – v�laszolt Lily s�r�s hangon. James vett egy m�ly leveg�t.
- K�sz�n�m. Tudja, egyed�l nevelem Harryt, �s sz�ks�gem lenne egy n�i k�zre a h�z k�r�l. �s mint hallottam, mag�t kitagadt�k, �gy gondolom se p�nze, se lak� helye.
- �gy van...
- Seg�tsen nekem fenntartani a h�ztart�st, �s Harryt gondozni, cser�be n�lam lakhat, kap enni, �s m�g fizet�st is. �gy t�nt, j�l tud b�nni a gyerekekkel. �rdekli?
- Igen – v�laszolt Lucy b�lintva. Ha nem is nyeri meg a fogad�st, de egy h�napig a kisfi�val lehet. - Ha tudok, seg�tek b�rmiben.
- Akkor... tegez�dhetn�nk? - k�rdezte James. Lucy b�lintott, majd a babakocsihoz l�pett. Leguggolt el�, �s az ujj�val megsimogatta a kisfi� arc�t.
- �n fogok m�t�l vigy�zni r�d. J� bar�tok lesz�nk... igaz? - Harry elkezdett kacagni, �s a kez�t a l�ny fel� ny�jtogatni.
- �rdekes – sz�lt James, mik�zben a fi�t n�zte. - Senkit nem szeretett m�g meg ilyen gyorsan. - Lucy a kez�t ny�jtotta neki, majd mosolyogva n�zte, amint a kisfi� megfogja �s a sz�j�ba veszi. M�g j�, hogy tiszt�k voltak a kezei.
- Sz�p szemei vannak – mondta. - Biztos, az anyj�t�l �r�k�lte... - N�zett fel a f�rfira, aki elkomorodott, �s b�lintott. - Sajn�lom, nem akartam tapintatlan lenni. - �llt fel. James nemet intett.
- Semmi baj... csak m�g nem igaz�n...
- Meg�rtem – b�lintott a l�ny. Kicsit �r�met �rzett, j�l esett neki, hogy James nem felejti el gyorsan a hal�l�t.
- N�ha szeretn�k meghalni...
- Badars�g! - csattant fel Lucy. James megh�kkenve n�zett r�. Lily is mindig pont ezt mondta, ha felj�tt ez a t�ma.
- Mit tenn�l, ha meghaln�k – k�rdezte Lily mosolyogva.
- �n is meghaln�k – v�laszolt James k�nnyed�n, majd elkomorodott. - Igen... azt hiszem, nem tudn�k n�lk�led �lni.
- Badars�g! Egy valaki hal�la nem �ll�tja meg az �letet. Szomor� lenn�l igaz, f�jna a sz�ved, de a f�jdalom elt�nne egy id� ut�n.
- Nem, a f�jdalom, tal�n megtompulna, de sosem t�nne el, �s ki az az ember, aki �r�k f�jdalommal a sz�v�be tudna �lni – mondta a f�rfi.
- De ha sz�letne egy gyermek�nk, akkor �rte t�l�ln�d a f�jdalmat, nem?
- De... de ez most hogy jutott eszedbe? - Lily fel�lt a kanap�n, mivel eddig a f�rje �l�be fek�dt.
- Terhes vagyok...
- �n �gy gondolom – mondta Lucy. - Hogy egy ember hal�la, nem �ll�tja meg az �letet. Elhiszem, hogy a f�jdalom �r�kk� megmaradna, de egy id� ut�n tompulna, annyira, hogy mellette tudna �lni az ember, f�leg, ha van egy fia. - James d�bbenten n�zett a l�nyra. Annyira �gy besz�lt, mint Lily. Valahogy...
- Menj�nk. Megmutatom, hol lakok.
- Rendben – b�lintott a l�ny, a babakocsira n�zett. - Tolhatom?
- Persze. - �s elindultak.

Sirius gondolkodva n�zte a b�gre belsej�t a konyh�ban �lve. �gy d�nt�tt megiszik p�r b�gre te�t, jobb dolog �gyse jutott esz�be. Mi�ta Lily meghalt, hi�nyzott neki a legjobb bar�tja... vagyis ink�bb James igazi jelleme.
Meg tudta �rteni a bar�tj�t, hiszen nem lehetett sz�m�ra k�nny� elveszteni valakit, akit annyira szeretett. � azt�n tudta, mi�ta �s mennyire. Pontosan tudta, hogy James �t�dik �ta �lt-halt Lily Evans�rt, �s, hogy mennyire vigy�zott r�, mikor Lily beleszeretett. �k voltak a t�k�letes p�ros, akikre mindig �gy gondoltak, mint akik �r�kre egy�tt lesznek. Csak senki nem gondolt a hal�lra.
Ajt� ny�lt, majd csuk�dott. Sirius fel�llt, �s kiment.
- J�... h�t ez a h�lgy? - k�rdezte. Lucy feln�zett, majd elmosolyodott. J�l esett neki l�tni, hogy Sirius nem hagyta Jamest mag�ra, ebben a neh�z helyzetben.
- Lucy Harris vagyok, Harry �j dad�ja...
- Oh... ez gyors volt, csak meg kellett eml�teni – mondta, majd a l�nyhoz s�t�lt. - Sirius Black vagyok. James bar�tja. Tegez�dhet�nk?
- Persze.
- Majd megmutatom a szob�dat, �s k�rbevezetlek. Itt fog lakni vel�nk – n�zett Siriusra. - Mivel nincs hova mennie, de Harry m�r im�dja.
- M�r?! - h�kkent meg a f�rfi. - Egy h�nap kellett, mire engem megszeretett.
- �gy t�nik, �n jobb vagyok n�lad...
- Juj... ez olyan lilys volt! - szaladt ki Sirius sz�j�n, majd elkomorodott. - Ne haragudj, James. - A f�rfi Lucyt n�zte.
- Semmi baj, t�nyleg lilys volt...
- Lily? �gy h�vt�k Harry �desanyj�t? - k�rdezte Lucy �rdekl�d�st tettetve. James b�lintott.
- Gyere... - A l�ny fels�hajtott, majd elindult fel az emeletre.