K�s�bb Lily �tment az aurorparancsnoks�gra, hogy p�r nap szabads�got vegyen ki, m�r, ha nem r�gt�k ki. Mikor bel�pett Mordonhoz az arca komoly volt, szeme semmi j�t nem t�kr�z�tt. Csal�dott az id�s aurorba �s f�lt att�l, hogy sose tudja �jra bizalm�ba fogadni. Mordon az �r�asztala m�g�tt �lt �s Remusszal meg Jamesszel vitatkozott valamin. A l�ny megk�sz�r�lte a tork�t, mire a k�t f�rfi fel� fordult, de Mordon tov�bbra is egy �r�st n�zett, b�r a m�gikus szem�t Lilyre emelte.
- J� napot, Miss Evans! - k�sz�nt Mordon hivatalos, kiss� rekedt hangon. A l�ny elmosolyodott, b�r kiss� fancsali volt az a mosoly. „Miss Evans? Teh�t �gy �llunk.”
- Kaptam egy feladatot Dumbledore professzort�l, csak szabads�got szeretn�k kivenni, hogy v�ghez tudjam vinni, rem�lem tud adni sz�momra p�r szabad napot – mondta fagyosan. Mordon megh�kkenve n�zett fel. �gy m�g sosem besz�lt vele.
- Lily... - mondta halkan. A l�ny arca m�g mindig komoly volt.
- Teh�t? - k�rdezte.
- Persze – d�rm�gte elkomorodva az auror. - Megk�rdezhetem, hogy fogsz bejutni a szekt�ba?
- �gy, ahogy a hal�lfal�k – v�laszolta g�nyosan a l�ny. - Egy med�llal.
- �s h�ny ilyen med�lod van? - k�rdezte Mordon, m�g mindig rekedten.
- Egy se, de majd szerzek, legfeljebb elfogok �rte egy hal�lfal�t. Nem nagy �gy – mondta v�llat vonva, majd el akart menni, de R�mszem nem engedte.
- Mond csak, az az ismer�s�d nem tudna ebben neked seg�teni – Lily, aki m�g mindig h�ttal �llt az aurornak, elmosolyodott. Ez k�r�lbel�l egyet jelentett n�la a bocs�natk�r�ssel. Komor k�ppel megfordult.
- Nem akarok t�le seg�ts�get k�rni, mert te m�r am�gy is m�rges vagy, az�rt, mert az egyik bar�tom egy hal�lfal�.
- Lily, sajn�lom. Nem kellett volna... v�g�l is igazad volt. T�nyleg sajn�lom. Teh�t?
- � hozza nekem – mondta a l�ny egy f�l mosollyal, majd tov�bb indult kifele, azt�n hazament.

Lassan telt az id� �s a l�ny csak v�r �s v�rt. D�lut�n hat �ra volt m�r, mikor valaki kopogott az ajtaj�n. Lily felkelt a kanap�r�l, majd ajt�t nyitott. M�r meg sem lep�d�tt, mikor megl�tta Jamest az ajt� t�loldal�n. Elmosolyodott.
- Szia, h�t te? - k�rdezte.
- Tudni szerettem volna, itthon vagy-e m�g... - v�laszolt a f�rfi �s feljebb tolta az orr�n a szem�veg�t.
- Amint l�tod itthon – v�laszolt mosolyg�san. - M�s valami? - k�rdezte �s vid�man beharapta az als� ajkait.
- Nincs kedved s�t�lni? - k�rdezte.
- De van – l�pett ki az ajt�n, majd becsukta maga m�g�tt. - Merre?
- Sose l�ttam m�g Godric's Hollow-t, hol van valami �rdekess�g? - Lily megr�ntotta a v�ll�t.
- J� �g tudja, a f�l �letemet Londonban t�lt�m – v�laszolta mosolyogva, majd elindultak a v�ros v�ge fel�. - Egy j� ideje, hogy �jra tal�lkoztunk, de m�g nem igaz�n tudtunk besz�lgetni. Milyen volt az elviselhetetlen k�t �v?
- A szak�t�s ut�ni k�t �vre c�lzol? - k�rdezte a f�rfi, majd elt�n�dve elmosolyodott. - Neh�z.
- Meg�rtem, nekem se volt k�nny� – komorodott el, majd az az�ta ismert �sszes szem�ly az esz�be jutott.
- Veled kellett volna mennem, t�l �ltem volna. - Lily elnevette mag�t, majd egy int�ssel szabadkozott, f�leg, mikor James s�rt�d�tten meg�llt.
- F�lre ne �rtsd, nem a t�l�l�si k�pess�geidet becs�l�m al�. Nem volt neh�z, b�rmelyik�t�k megcsin�lta volna, ellenben el�g szigor� iskola volt magatart�silag.
- Az�rt hetedik �v v�g�re, m�r nem voltunk mi olyan sz�rny�ek – kulcsolta �ssze a kez�t a f�rfi. Lily megint elkezdett nevetni.
- Nem, val�sz�n�leg azzal se lett volna baj – mondta gyorsan. - De tudod, volt ott valaki, akit nem tudtatok volna elviselni – komorodott el a l�ny. Esz�be jutott az els� gondolata, mikor megl�tta Pitont.
- Ki? - h�zta �ssze a szem�t James elgondolkod�an.
- Perselus Piton – v�laszolt f�rk�sz� pillant�ssal.
- Piton? - h�kkent meg a f�rfi. - Egy aurork�pz�ben?
- Taktikai szempontb�l nagyon okos tett volt. Ismerd ki az ellens�get – vonta meg a v�ll�t a l�ny, majd tov�bb indult. James ut�na. - Akkor m�g am�gy se volt hal�lfal�, ebben biztos vagyok.
- Csak nem bar�tkozt�l vele �ssze? - torpant meg a f�rfi.
- De igen – vont v�llat Lily. - De mondom, akkor m�g nem tudtam, hogy hal�lfal� lesz. Azt hittem, �h, am�gy is kicsit naiv vagyok.
- Kicsit? - k�rdezte gunyorosan James, majd elmosolyodott.
- Na, j�! Nagyon, de csak ritk�n vagyok ilyen, t�l j��rz�s� vagyok! - mondta mosolyogva, majd lassan be�rtek egy erd�s�gbe, mely a falu mellett volt. - De hisz te ezt pontosan tudod, ha nem lenn�k naiv j��rz�s� l�ny, akkor �ssze se j�tt�nk volna.
- Mindj�rt gondoltam – mosolygott. Lily kiss� elb�v�lve n�zett r�, majd elkomolyodott. „Mi van velem? Csak nem szeretek bele �jra? Nem is lenne rossz, csak h�t, vajon �... Jaj, Lily lehetn�l bizakod�bb, folyton a t�rsas�god keresi. K�l�nben is, mi az, hogy �jra, ink�bb... m�g mindig...”
- Valami baj van? - k�rdezte James
- Nem, semmi semmi! Csak elgondolkoztam.
- Mir�l? - k�rdezte r�lesve.
- Nem akarod tudni – mosolygott a l�ny, majd kiny�jtotta a nyelv�t. - Mag�n �gy! - Ekkor egy csukly�s alak l�pett ki a f�k m�g�l. Az arc�t eltakarta a fekete csuklya, mely tal�rj�hoz tartozott.
- Rem�lem nem zavarom meg ezt a romantikus s�t�t – mondta rekedtes hangon, de Lily m�g �gy is felismerte Perselus hangj�t. Egyb�l megfordult, ahogy James is aki el�kapta a p�lc�j�t, de a l�ny leintette. - Itt a med�l – ny�jtott �t egy fekete b�rsonyzacsk�t. Lily elvette, majd kiss� elszomorodva n�zett a hal�lfal�ra. Piton hangj�b�l s�rtetts�g �s b�nat t�kr�z�d�tt. - Holnap reggel hatkor mennek be az �j hal�lfal�k – folytatta a k�penyes. - Akkora legy�l az �szaki erd�ben, ezen a helyen. - �tny�jtott egy t�rk�pet is. - Fekete k�peny �s csuklya legyen rajtad.
- Rendben – mondta Lily, majd mire feln�zett az k�penyes m�r el is t�nt. Kinyitotta a fekete b�rzacsk�t, majd ki�nt�tte a tartalm�t. Egy nagy, neh�z v�r�s r�zmed�l esett a tenyer�re, ami a S�t�t Jegyet �br�zolta. A l�ny elfintor�totta az arc�t.
- Ez volt a a bar�tod, aki seg�t?
- Igen – v�laszolta a l�ny, majd visszatette a med�lt a b�rersz�nybe, onnan a zseb�be a t�rk�ppel egy�tt. - Azt hiszem vissza kellene mennem, felk�sz�lni.
- Visszak�s�rlek – mondta a f�rfi, majd m�g egyszer h�tran�zett. Valahogy �gy �rezte n�zik �s igaza volt. Az egyik fa m�g�l Piton k�vette nyomon l�pteiket. - �s mond – fordult Lilyhez. - Mennyire letettek j� bar�tok Pitonnal? - Lily elv�r�s�d�tt. „Mi�rt kell ezt megk�rdeznie?”
- Mi�rt �rdekel? - k�rdezte nem n�zve r�.
- Csak �gy �rdekl�dtem – mondta a f�rfi elmosolyodva. - Teh�t?
- J� bar�tok voltunk, ha erre c�lzol, sosem voltam bele szerelmes...
- Teh�t egy�tt voltatok? - torpant meg James kicsit csod�lkoz� arccal. Lily m�g mindig v�r�sen megfordult.
- Aha – mondta gyorsan, majd gyors l�ptekkel folytatta az �tj�t. El tudta k�pzelni, James most mit gondol. Piton az egyik legnagyobb ellenfele volt a Roxfortban, erre...
- Komolyan mondod? - k�rdezte utol�rve a l�nyt.
- Igen, mi olyan hihetetlen benne? Eg�sz norm�lis is tud lenni, s�t. Nagyon kedves volt. - Oda�rtek a h�zhoz, Lily kinyitotta az ajt�t. - Nagyon kellemes volt a s�ta, j�l esett.
- Nekem is – v�laszolta a f�rfi. - Rem�lem legk�zelebb egy vacsor�n�l k�rdezhetlek ki...
- Majd megl�tjuk, egy�ltal�n nem tudom, ez a k�ldet�s meddig fog tartani.
- Sok sikert �s szia – k�sz�nt el James. Lily elmosolyodott, majd � is elk�sz�nt. Becsukta az ajt�t, majd �sszek�sz�tett mindent ami a k�ldet�shez kell.

Kor�n fek�dt le, hogy kor�n is �bredjen fel. �lm�ban visszat�rt a Roxfort ut�ni els� ny�rhoz, amikor m�g Jamesszel egy�tt voltak, mikor megkapta a levelet, hogy felvett�k a m�sik aurork�pz�be. Az szak�t�s, ami ut�n v�gigs�rt h�rom napot... Azt�n a k�p v�ltozott. Ott �llt az aurork�pz� parkj�ban az egyik fa mellett.
- Szia! - k�sz�nt neki, egy ismer�s hang. Megfordult.
- �h, Perselus, szia – k�sz�nt a fiatal fi�nak, majd elmosolyodott. - H�t te? M�r azt hittem ker�lsz engem.
- Nem, dehogy... - mondta gyorsan, majd le�lt a a fa al�. Lily szint�n le�lt. - Csak valahogy rosszul j�tt ki a dolog.
- Nekem akkor is �gy t�nt, hogy ker�lsz – mondta a l�ny, majd elmosolyodott. Perselus is, �s csillog� szemmel v�gign�zett a l�nyon.
- J�l n�zel ki.
- De nem jobban, mint tegnap – heccelte, majd a parkot kezdte n�zni. - Mi van Le�val?
- Nem �rdekel Lea – v�laszolt a fi�, majd a l�ny fel� fordult. - Te �rdekelsz! - Lily r�n�zett �s meg�rezte a fi� hideg kez�t az arc�n. - Lily, �n szerelmes vagyok bel�d!
- Furcsa... - v�laszolt a l�ny elmosolyodva. L�that�an egy�ltal�n nem lep�d�tt meg. - Te is tetszel nekem... vonz�dom hozz�d, de nem tudom mi�rt. - Perselus nem mondott t�bbet. Odahajolt a l�nyhoz, majd gyeng�den megcs�kolta. A cs�k ut�n Lily elkezdett nevetni.
- Mi�rt nevetsz?
- Csak eszembe jutott, mit sz�lna ehhez James... - Piton elkomorult, de Lily elmosolyodott. - De m�r nem �rdekel. - Pedig, dehogyis �rdekelte. B�rmit megadott volna az�rt, ha nem Pitont cs�kolhatja meg, hanem James Pottert. B�rmit...

„A s�r� �jben f�ny leszek
Mi t�volb�l hozz�m vezet
�s t�bb� nem f�lek, ha karjaidban �bredek
Ha szomjazol, �n v�z leszek
S ha �t�lel majd k�t kezed
B�rmi lesz, b�rmi v�r
Tudom, nincs, mi t�lem elv�laszt m�r”