�vatosan betakartam, �s n�ztem a s�padt arc�t. T�nyleg rosszul volt, �s nagyon rosszul is n�zett ki. Most valahogy m�lyen �rintett volna, ha meghal, ha itt hagy egyed�l, amikor mindenki ellenem van. Lesz�m�tva tal�n a nagyany�mat, akit meg nem igaz�n kedveltem.
- Meg�g�rted, hogy... - suttogtam, de elhallgattatott.
- Sirius, �n fiamk�nt szeretlek, de v�ge. Most v�gleg elvisz a betegs�g. Sajn�lom.
- De...
- Semmi de, engedj meghalni, engedj el, k�rlek.
- De...
- K�rlek. M�r csak t�led v�rom az enged�lyt – mosolyodott el. - Senki m�st�l nem kell.
- Nagyon szeretlek.
- L�gy boldog. - Elkezdett k�h�gni, cs�ny�n, �s vesz�lyesen. Nem tudtam mit tegyek, csak n�ztem, ahogy a betegs�g legy�zi. V�rt k�h�g�tt fel, a takar�ja is v�res volt, de a kez�vel jelezte, hogy nem akarja, hogy seg�tsek. �gy csak bambulva n�ztem, ahogy szenved, mik�zben az arcomr�l k�nnyek csorogtak le az �llamig. Ha most itt hagy, v�gleg magamra maradok ezen a kar�csonyon, ami nem t�l sz�rakoztat�.
Alphard b�csi abbahagyta a k�h�g�st, majd feln�zett r�m.
- Viszl�t, Sirius. L�gy j�! - becsukta a szem�t.
- Alphard b�csi! - ki�ltottam fel, majd megragadtam a kez�t. - Ne csin�ld! K�rlek, most nem hagyhatsz itt! - De m�r nem v�laszolt. Feh�r arc�b�l nyugalom �radt, a hal�l nyugalma. A v�r a takar�j�n �s a sz�ja sz�l�n m�r alvadni kezdett, �gy let�r�ltem a sz�j�r�l, majd k�m�san fel�lltam.
V�ge.
Egyed�l maradtam.
K�v�lyogva kinyitottam az ajt�t, �s megpr�b�ltam kimenni rajta, siker�lt, nagy nehezen. Azt sem tudtam merre menjek, kit keressek, csak elindultam valamerre.
- Sirius, valami baj van? - k�rdezte Meda, �s mell�m l�pett. - Sirius!
- Hagyj b�k�n! - sz�ltam r�, majd elindultam lefele a l�pcs�n. Nem j�tt ut�nam, mi�rt is tette volna? Engem senki sem szeret, velem senki nem t�r�dik...
Le�rtem a nappaliba, �s sz�tn�ztem. Hova menjek? Mi lenne a legjobb?
- Milyen �rz�s magadra maradni, Sirius? - hangzott fel egy hang. Arra ford�tottam a fejem, �s a nagyany�m n�zett r�m. Az arca komoly volt, szeme f�jdalmasan megcsillant. - Milyen �rz�s?
- Rossz – v�laszoltam �szint�n, mik�zben �jabb k�nnyeket t�r�ltem le az arcomr�l.
- Gyere, igyunk egy te�t. �n meg�rtelek t�ged, �s most m�r �rteni fogod, mit jelent, hogy �n szeretlek. - Elindultunk a szalonba, mik�zben a nagyi te��rt csengetett. Le�ltem a szalon kanap�j�ra, �s magam el� b�multam. Egy nagy �ress�get �reztem magamban, mik�zben f�jt, hogy Alphard b�csi meghalt. Persze, most m�r gazdag vagyok, de minden p�nzem visszaadn�m, ha t�z percig m�g besz�lgethetn�k vele. Csak t�z percig...
A nagyi az ajt�ban vette el a te�s t�lc�t, majd �lldog�lt ott p�r percig. �n visszaford�tottam a tekintetem, �s v�rtam, hogy a te�m megkaphassam, amit�l tal�n lenyugszom. Azt�n meg is jelent a nagyi, �s...
Hatalmas cs�r�mp�l�s, ny�g�sek... felugrottam, majd a szememmel a nagyany�m kerestem. A f�ld�n �lt, �pp, mint James.
- Eln�z�st, nem vettem �szre – fintorodott el az ut�bbi, majd fel�llt, �s �sszeszedte a cs�sz�ket. - Hozok m�sik te�t. - Nem n�ztem r�, nem akartam, hogy a tekintet�nk tal�lkozzon, �gy felseg�tettem a nagyany�m, �s visszaroskadtam a kanap�ra, majd a tenyerembe temettem az arcom.
- Micsoda pimaszs�g, csak �gy nekem j�nni! - morgott a nagyim, majd k�rbe j�rk�lt a szob�ba. Le�lt velem szembe, majd k�rben�zett.
- Tudod, hogy, ha nagyon szeretn�d, a csal�dod visszafogad – mondta. Feln�ztem �s r�pislogtam.
- Tess�k?
- N�zz sz�t magad k�r�l, Sirius! Mindenki elhagyott, de a csal�dod visszafogadna, h�t gyere vissza. Nem k�vett�l el semmi olyat, ami�rt ne fogadn�nak vissza. A sz�k�s nem b�n, csak any�d szem�ben volt az. Castor visszafogad, f�leg, ha �n megk�rem. Regulus �s � mellett�k nem lenn�l mag�nyos. Itt mi t�rt�nt? Elk�vett�l egy hib�t, �s mindenki megvet. Az egyetlen ember, aki szeretett, az is meghalt. Elhunyt... - Elhallgatott. James letette el�nk a te�t, majd r�m se n�zve elment. - H�t gyere haza!
- De...
- K�rlek. Neked lesz jobb. - �jra a tenyerembe temettem az arcom, �s gondolkoztam. V�geredm�nyben igaza van. Az egyetlen ember, aki nem vetett meg a t�rt�ntek�rt, az meghalt. Aki t�nyleg, igaz�n szeretett. Felemeltem a fejem. �pp a te�j��rt ny�lt, majd megt�rt a mozdulat, �s k�rd�n n�zett r�m.
- Meggondolom – mondtam. Visszamenni a viperaf�szekbe? D�ntenem kell. A mag�ny �s az elveim, vagy beteljes�tem a csal�dom bel�m vetett bizalm�t, �s egy Blackhez m�lt�n viselkedem majd. Ez ut�bbi azt jelenti, hogy v�gleg b�cs�t inthetek Angelnek, a Tekerg�knek �s a Griffend�lben val� �letemnek. Ha maradok, akkor m�g lehet, hogy Remus �s Peter a bar�taim maradnak, ami b�n, �s bunk�s�g, de nekem nem el�g. James bar�ts�ga n�lk�l nem �r az eg�sz griffend�lesdi semmit. �s ez t�ny.

A te�z�s ut�n a l�pcs�n �ltem, �s gondolkoztam. Mit tehettem volna, m�gis kezdjek el k�ny�r�gni, hogy fogadjanak vissza?
Meda d�lut�n fedezte fel, hogy Alphard b�csi elhunyt, de m�g �gy se sz�lt hozz�m senki. Lily, James �s Angel elker�ltek. Az els� kett� kib�k�lt, m�r l�ttam �ket cs�kol�zni, teh�t szent a b�ke, de az ut�bbi viszont �gy ker�lt, mint az eml�kezet kies�s ut�ni id�ben, mikor Daniel visszat�rt a Roxfortba.
Fels�hajtottam. Emberek mentek el mellettem fel �s le, de senki nem sz�lt hozz�m. �n meg csak �ltem, �s �gy �reztem, d�nt�sre jutottam. Elmegyek. Nem b�rn�m a mag�nyt.
Fel�lltam, majd elindultam megkeresni Med�t, hogy elmondjam neki. �pp mindenki ott volt. Angel, James, Meda, Lily �s a nagyi. Amikor bel�ptem, mind r�m n�zek.
- D�nt�tt�l? - k�rdezte a nagyany�m. B�lintottam.
- Miben kellett d�ntenie? - k�rdezte Andromeda.
- Elmegyek – mondtam halkan, de nem n�ztem fel. - Hazamegyek.
- Haza? - hallatszott a d�bbent k�rd�s t�bb fel�l. - Hova haza?
- A csal�dj�hoz, term�szetesen – v�laszolt a nagyany�m, majd mell�m l�pett. - Minden jobb, mint amikor elhagyj�k az embert, nem? Mint amikor mag�ra hagyj�k, �s nem t�r�dnek vele.
- Itt senki nem hagyta mag�ra Siriust – sz�lt James hat�rozottan. Csod�lkozva n�ztem fel r�. - Legal�bbis nem abban az �rtelemben, ahogy maga gondolja. Mag�ra hagytuk, nem akartuk terhelni, f�leg Alphard b�csi hal�la ut�n.
- De j� nekem. Ezzel nagyon sok mindent�l megv�dtetek, mondhatom! - mordultam fel. - El tudj�tok k�pzelni, hogy �reztem magam? Azt hittem, mind ut�ltok, amit meg�rtettem volna, de k�nozni engem sem kell, nem �rdemeltem meg! - Mindannyiuk arc�n furcsa fintor jutott �t.
- L�tod, ett�l megk�m�lhet a csal�dod! - mondta a nagyi.
- Ne hallgass r� – sz�lt Angel, majd el�r�bb l�pett. - Ne haragudj r�m, hogy nem b�ztam benned. �n csak megr�m�ltem, de minden tiszt�z�dott. A te�ban volt a szer, amit�l Lilyvel furcs�n viselkedtetek.
- De Lily nem is ivott te�t! - r�ztam meg a fejem.
- De igen – v�laszolt a v�r�ske, majd kin�zett az ablakon. - Amit a nagyany�d adott, de nem gondoltam, hogy...
- Nagyi!
- Mondtam, hogy megismered a szeretetem – nevetett fel. - Castor b�zott meg, hogy vigyelek vissza! Sz�ks�ge lett volna valakire, aki fel�ldozza mag�t a Nagy�rnak! - Meg sem tudtam sz�lalni. - Igen, �n tettem a te�tokba a b�jitalt, �s ezt terveztem... ki gondolta, hogy ezek... hogy ez – b�k�tt Jamesre. - Ennyire b�zik benned. Fuj! - megfordult, �s elindult kifel�. - Alphard b�csik�d sem v�letlen ma halt meg, rem�lem tudod!
- Tess�k?! - n�ztem r�, s amikor felfogtam a szavait, el�kaptam a p�lc�m. - Meg�lted �t?
- Csak seg�tettem a term�szetnek!
- Meg�lted! - felemeltem a p�lc�m, de lefogtak. Pontosabban Angel fogott le.
- Sirius, ne csin�ld! - Lenyomta a p�lc�s kezem, majd �t�lelt. S�rtam, de ez nem tudatosult bennem. Csak f�jt, amit hallottam, nagyon f�jt. Alphard b�csi miattam halt meg, csak, hogy �n... hogy egyed�l �rezzem magam...
�sszeroskadtam a szoba k�zep�n, �s a p�lc�m koppan�sa a f�ld�n is olyan volt, mintha egy k� esett volna le. Mindenki csendben volt, csak az ajt� csap�d�sa hallatszott: a nagyany�m elhagyta a h�zat. Angel a karjaim k�z� b�jt, �s pr�b�lt megnyugtatni, a t�bbiek csak �lltak �s v�rtak. Feln�ztem r�juk. A bar�taim, akik meg�vtak egy balga l�p�st�l, akik meg�vtak...
�s m�gsem tudtam kiny�gni. M�gsem tudtam annyit mondani, hogy: k�sz�n�m. Nem ment. Valahogy �gy �reztem, miattuk is t�rt�nt ez eg�sz, m�g akkor is, ha a bizalmuknak sokat k�sz�nhetek. M�g nem voltam k�sz elfogadni ezeket a dolgokat. Majd lassan, majd menni fog...
Angel kics�szott a karjaim k�z�l, majd fel�ll�tott, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy Meda a nyakamba borult, �s elkezdett zokogni.
- Ne haragudj, Sirius, k�rlek!
- R�nk se – sz�lt halkan James, majd el�vett egy fiol�t, �s nekem ny�jtotta. - Lily f�zte meg nemr�g reggel. Hat�stalan�tja a b�jitalt. - �vatosan elengedtem Andromed�t, majd elvettem a fiol�t, �s felhajtottam. Megk�nnyebb�ltem, n�zhettem ak�rhogy Lilyre m�r egy sejtem sem k�v�nta. Persze ezt nem kell f�lre�rteni. Egy apr� mosoly futott v�gig az arcomon, mire mindenki megk�nnyebb�lten fels�hajtott.
- Kezd�dhet a kar�csony! - l�pett be Ted, kez�ben Dor�val, akinek a haja �pp ez�stben csillogott, kicsi piros ruh�ja pedig kar�csonyi hangulatot hozott nek�nk.