Csak �lltam �s b�multam. N�ztem James s�padt arc�t, ahogy olyan nyugodtan fek�dt a f�v�n. T�l nyugodtan, �gy �reztem �r�k �ta ezt teszem, pedig m�sodpercek alig teltek el az�ta, hogy Lily leroskadt a f�re, jelezv�n, hogy t�nyleg igazam volt.
James meghalt.
Olyan neh�z ezt elfogadni. A legjobb bar�tom volt. Az egyik legjobb ember a vil�gon.
- Hogy lehettek ilyenek? - k�rdezte Angel, majd f�lrel�k�tt. A f�ld�n k�t�ttem ki, �s onnan n�ztem, ahogy f�l� hajol, befogja James sz�j�t, majd az orra f�l� hajol, �s belef�j. Egyet-kett�t, majd felemelte a fej�t, �s nyomott egyet-kett�t a mellkas�n. Azt�n f�l�vel �jra a feje f�l� hajolt. Val�sz�n�leg nem t�rt�nt semmi, mert �jrakezdte. Befogta a sz�j�t, majd �jra f�jni kezdett az orrba. Ezt megcsin�lta m�g vagy t�zszer h�rom perc alatt, mikor... James elkezdett k�h�gni, Lily pedig zokogni, amint �szrevette. Felpattantam a f�ldr�l, ahonnan kiss� megdermedtem n�ztem az �jra�leszt�st.
Angel hallgatta p�r percig a l�gz�s�t, majd r�m n�zett.
- Be kell vinn�nk a gyeng�lked�re – mondta. B�lintottam, majd, ahogy t�lem telt, �vatosan felemeltem, �s elindultam a gyeng�lked� fel�, nem n�zve a t�bbieket. Siettem, ahogy tudtam, f�ltem, tal�n �jra meg fog halni, vagy nem is tudom.
�gy rontottam be, hogy annak hatalmas zaja volt. Madam Pomfrey fel is sikoltott a szob�j�ban, majd kirontott k�penyben.
- Mr Black, figyelmeztetem!
- James meghalt az el�bb! - ki�ltotta r�, majd �vatosan leraktam az egyik �gyra. F�l� hajoltam, mint Angel az el�bb. - Megint nem l�legzik, Madam Pomfrey! - S�rg�sen odarohant, majd elkezdte ell�tni. �n meg csak bamb�n n�ztem, eg�szen addig, m�g James �jra el nem kezdett k�h�gni.
- Menjen! - sz�lt r�m a Madam. - Sz�ljon Dumbledore-nak! - F�sultan l�ptem ki a gyeng�lked�r�l. Ha sz�lnom kell Dumblinak, akkor... Meg kell magyar�znunk mit kerest�nk odakint. Ezzel a gondolattal indultam el, �s m�gis rohantam. H�tha az igazgat�, � igen, csak tud tenni valamit! Ha Madam Pomfrey cs�d�t is mondana. Azt�n r�j�ttem, hogy nem tudom a jelsz�t. Ott �lltam a k�szobor el�tt, leforr�zva, �s b�multam a sz�rnyet.
- Ny�lj ki, k�rlek! - sz�ltam r�, de nem t�rt�nt semmi. - Fel kell mennem!
- Bagoly Berti – sz�lt egy szigor� hang a h�tam m�g�tt. Megfordultam, �s McGalagonnyal tal�lkozott a tekintetem. Ek�zben a k�sz�rny f�lreugrott. - Valami t�rt�nt, Mr Black? - k�rdezte.
- James a gyeng�lked�n... haldoklik – mondtam nagyon halkan. M�r nem volt er�m, semmire se. Azt sem tudtam, hogy b�rtam eddig. �reztem, ahogy a gondolat, a „haldoklik” sz� �jra �s �jra visszhangzik a fejemben, �s �sszeroskadtam.
Semmire nem eml�kszem, pontosabban arra, hogy, hogyan ker�ltem onnan lentr�l az igazgat� irod�j�ba, de ott voltam. Kezemben egy poh�r valamivel, amit Lumpsluck pr�b�lt bel�m adagolni. Senki nem is volt bent rajtunk k�v�l... legal�bbis �n ezt hittem els�re, azt�n �szrevettem Angelt, aki a szipog�, szint�n kimer�lt, Lilyt pr�b�lta megnyugtatni. A tekintetem tal�lkozott a l�ny�val.
Azt�n kicsap�dott az ajt�, �s McGalagony j�tt be rajta. M�g�tte Dumbledore-ral. Mind feln�zt�nk, Lumpsluck pedig fel�llt mell�lem.
- Hogy van a fi�? - k�rdezte.
- Most m�r j�l. Madam Pomfrey szerint megs�r�lt a l�gz� k�zpontja az agy�ban, de m�r rendbe hozta. Most alszik, �s l�legzik rendesen.
- Szerencs�re – b�lintott Dumbledore, majd r�nk n�zett. - Hogy vannak?
- F�radtan – v�laszoltam rekedten. - Musz�j... musz�j most...
- Nem, nem is v�rom el, hogy elmondj�k mi t�rt�nt, nagyj�b�l sejtem. Vagyis tudom, egy j� ideje...
- Tess�k? - n�ztem fel.
- Maguk tudj�k, hogy Remus v�rfarkas, �s tudom, hogy ki szoktak hozz� menni, de nem �rtem mi�rt? Vesz�lybe sodorj�k magukat.
- Miel�tt �talakul – f�llentettem -, hogy er�t adjunk neki. Vesz�lyes, de... ma este elk�st�nk, �s...
- �rtem – b�lintott. - Akkor a v�rfarkas...
- Nem! - Musz�j elmondanom az igazat. Az igazat, hogy az �n hib�m, csak az eny�m... De nem mondhatok el minden... - Amikor kil�pt�nk a nagykapunk hirtelen el�nk toppant. James elrohant, hogy, ha bemenn�nk, ne j�jj�n be ut�nunk, ezzel vesz�lyeztetve a bent l�v�ket. A t�n�l �rt�k utol. Remus r�t�madt, �n meg egy �tokkal meg akartam akad�lyozni ezt, de � is elesett, bele a v�zbe, �s beverte a fej�t... az �n hib�m! Az eny�m... - suttogtam megsemmis�lten.
- Mr Black, �n csak meg akarta �t v�deni, nem?
- De igen – b�lintottam. - De akkor is...
- Ne v�dolja mag�t. Egyik�k sem – n�zett r�nk. - Mi t�rt�nt azut�n?
- Odament�nk, �s m�r nem volt pulzusa, ha Angel nem gondolkodik. Neki k�sz�nheti az �let�t, �jra�lesztette. �n meg behoztam...
- �rtem – b�lintott. - McGalagony professzor k�s�rje �ket a toronyba. Pihenjenek le, holnap reggel t�bbet fogunk tudni.
�gy t�rt�nt, hogy k�m�san bel�ptem a szob�nkba, �s az �gyra d�ltem. Az se t�nt fel, hogy Peter ott van-e vagy nincs...

M�snap reggel engem, �s csak engem beengedtek a gyeng�lked�re. Reggel elmondtam Peternek mi t�rt�nt, szeg�ny teljesen kiakadt. A t�bbiek csak annyit tudnak, hogy James az este s�lyosan megs�r�lt valahogy. Ez m�r engem nem �rdekelt.
L�ttam Lilyt �s Angelt. Mind a ketten zaklatottak voltak, �gy McGalagony csak nekem engedte, hogy bemehessek.
Bementem. Ott �ltem James �gya mellett, amely mellett ott fek�dt Remus. � volt az els�, aki fel�bredt. F�jdalmasan megvakarta a fej�t, majd fel�lt, �s r�m n�zett.
- Sirius, te mit... - Azt�n �szrevette Jamest. - Mi... mi t�rt�nt? - k�rdezte k�b�n.
- Tegnap este t�rt�nt ez-az – v�laszoltam nagyon halkan.
- �n?
- Nem – r�ztam meg a fejem. - Vagyis egy kicsit te is, de igaz�n... asszem az �n hib�m.
- Mi t�rt�nt? - k�rdezte �jra. Fels�hajtottam, majd Madam Pomfrey ajtaj�ra n�ztem. Mivel nem j�tt, �gy nekikezdtem, �s mindent elmondtam. Remus els�padt, �s szem�ben furcsa csillan�st vettem �szre.
- De nehogy magadat hib�ztasd, itt csak engem lehet...
- Mir�l besz�ltek? - k�rdezte rekedten egy �jabb hang. Mind ketten James fel� fordultunk. Kinyitotta a szem�t, majd s�padtan r�m n�zett. - Mi t�rt�nt?
- Mi�rt mindenki ezt k�rdezi? - k�rdeztem tomp�n. Ekkor l�pett be Madam Pomfrey.
- �h, Mr Lupin! Itt a b�jitala, azt�n t�vozzon... �s, �h! H�la az istennek, fel�bredt! - csapta �ssze a kez�t a javasasszony, mikor Jamesre n�zett, azt�n odasietett. �n f�lre�lltam, hogy tudjon dolgozni, Remus meg �t�lt�z�tt, majd elindult kifele. �tk�zben elkaptam a v�ll�t.
- K�rlek v�rj meg majd a klubhelyis�gben, besz�lni akarok veled. - B�lintott, majd elment. Rem�lem nem hiszi, hogy az � hib�ja, �s nem csin�l ostobas�got.
- Most ez f�jni fog – sz�lt Madam Pomfrey, mire visszat�rtem a val�s�gba. James l�b�n�l matatott valamit, de �gas m�g csak fel sem pisszent.
- De sz�ljon, mikor kezdi – sz�lt halkan James.
- M�r... befejeztem – s�padt el a gy�gy�t�, �s felegyenesedett. - Nem is �rezte?
- N...nem. - �l�nkebben oda kezdtem figyelni a besz�lget�sre.
- Ha itt megsz�rom, azt �rzi?
- Nem – hangzott a v�lasz.
- Itt? - �jabb nem. Oda�lltam mell�.
- Au! - ki�ltott fel �gas.
- Mi t�rt�nt? - k�rdeztem. Madam Pomfrey feln�zett r�m.
- A bar�tja der�kt�l lefele megb�nult.
S�lyos csend maradt szavai nyom�n.
- Sirius, k�rlek ne engedd, hogy Lily bej�jj�n – n�zett r�m James. Fels�hajtottam, majd t�voztam, mivel a javasasszony kik�ld�tt.

A klubhelyis�gben, �gy t�nt, mintha meg�llt volna az id�. Mindenki csendben, majdnem merev �llapotban v�rta, hogy bel�pjek. Egy m�sodpercig meg�llt a leveg�, minden megn�mult, majd hirtelen kit�rt a h�bor�. Mindenki ki�ltozva nekem rontott.
- CSEND!!!!! - ord�tottam, mire a t�rsas�g elhallgatott. - Hagyjatok sz�hoz jutni! - sz�ltam, majd fels�hajtottam. - James j�l van! �l...
- H�la az �gnek! - A megsz�lal� a V�r�s �rd�g volt, akinek a szeme v�r�sre volt feldagadva a folyamatos s�r�st�l, �s, aki elmosolyodott. - Bemehetek hozz�?
- Nem – mondtam, mire csod�lkozva tekintett r�m.
- De...
- James m�g el�gg� ramatyul van, kin�zetre, �s szeretn�, ha nem l�tn�d �gy – mondtam.
- De... engem nem zavar – sz�lt halkan.
- De �gy t�nik, �t igen – mondtam. B�lintott, �n meg nem figyelve az �sszes t�bbi k�rd�sre megkerestem Remust. Term�szetesen az egyik sarokban �lt, �s a semmit b�multa.
- Direkt marcangolod magad? - k�rdeztem. Feln�zett r�m.
- Az �n hib�m... nem kellett volna, hogy...
- Hogy kij�jj�nk? Az mi�rt a te hib�d, a mi�nk. Mi j�tt�nk ki...
- De �n vagyok, aki... aki sz�rnyeteg!
- Remus, meg se s�rtett�l minket! J� form�n hozz�nk se �rt�l! - L�ttam rajta, hogy nem �rdekli a szentbesz�dem. Feln�zett r�m.
- Mi van vele? Mi�rt nem akarja Lilyt l�tni?
- J�l van, csak most...
- Sirius! - sz�lt r�m. Fels�hajtottam, majd k�rben�ztem.
- Der�kt�l lefele megb�nult – mondtam halkan. F�jdalmasan villant a szeme, majd fel�llt. - Hova m�sz? Remus! - Gyorsan t�nt el a t�megben.
El�sz�r a Griffend�l toronyban kerestem, de sehol nem tal�ltam. Csak ezek ut�n jutott eszembe a t�rk�p. El�hal�sztam a tal�rom zseb�b�l, ahov� tegnap este tettem, majd kutakodtam... �s nem hittem a szememnek. A J�sl�stanos �szaki torony tetej�n volt.
�gy rohantam, ahogy a l�bam b�rta. Nem t�r�dtem a mellettem men� els�s�kkel, sem m�sokkal, ha kellett mindenkit f�lrel�ktem, de tudtam, Remus rossz helyen tart�zkodik.
�pp az utols� pillanatban �rtem fel. Lihegtem, kifulladtam, de nem �rdekelt.
- Remus �llj! - ki�llottam r�, mivel az ablak p�rk�ny�n �llt, �s ugrani k�sz�lt. - Ne l�gy ostoba!
- Te ezt nem �rtheted, Sirius!
- Nem lehetsz gy�va! - mondtam neki. R�m n�zett. - A hal�lt v�lasztani nem b�tors�g! A hal�lt v�lasztani gy�vas�g – a v�g�t m�r majdnem suttogtam.
- De a f�jdalom...
- �s azoknak a f�jdalma, akik elveszten�nek? Nicky? � sem jelent m�r semmit? Vagy James? Szerinted, � hogy �rezn� mag�t, ha meghallan�, hogy miatta ugrott�l ki? Remus gondolkodj! A tetteidnek k�vetkezm�nye van! Lehet, hogy neked ez k�nny� most, de m�soknak? Azok, akik szeretnek?
M�r mind a kett�nknek folytak a k�nnyei. �n is teljesen ki voltam, meg � is.
- Nem... - mondta.
- Idefigyelj! Ha nem j�ssz le, akkor Imperius �tokkal hozlak le, m�g ha az Azkabanba is ker�l�k!
- Ne l�gy ostoba! �gyse tudod haszn�lni. - Ez igaz volt. Fels�hajtottam, majd odamentem a p�rk�nyhoz. Fel�lltam mell�, majd megragadtam a kez�t.
- Akkor ugorjunk egyszerre – mondtam.
- H�lye vagy? - k�rdezte. - Te ezt... nem csin�lhatod!
- Pedig megteszem - mondtam, �s tettem egy l�p�st el�re.
- Sirius, figyelj, nem dobhatod el az �leted!
- Mi�rt? - k�rdeztem. - Az �n hib�m volt, hogy majdnem meghalt. F�j, nekem is!
- De annyi dolog van m�g, amit megtehetsz, annyi... hiszen James �l! - �gy kell �ngyilkos jel�ltb�l megment�t csin�lni. �reztem, hogy nem fog � sem leugrani. Visszal�ptem, majd lej�ttem a p�rk�nyr�l. K�vetett. - Nem ugrott�l volna le, ugye? - k�rdezte. B�lintottam. - K�sz�n�m.
Elmosolyodva meg�lelt�k egym�st, majd elindultunk le a klubhelyis�gbe. �n meg�lltam a gyeng�lked�n�l, majd ben�ztem.

James, h�t�t az �gy sz�l�nek t�masztva �lt, �s a takar�ja k�zep�re b�mult.
- Szia! - k�sz�ntem belesve, majd mikor nem l�ttam Madam Pomfreyt bel�ptem a gyeng�lked�re, �s odaosontam az �gy�hoz.
- Szia – v�laszolt. A hangja ink�bb t�nt megt�rt �regember hangnak, mint az �v�nek.
- Mi der�lt ki? - k�rdeztem. Feln�zett r�m.
- Val�sz�n�leg sose tudok majd �jra j�rni. - A tenyerembe temettem az arcom. Ez nem hangzott t�l j�l. Se, amit mondott, se, ahogy mondta.
- Sajn�lom... az �n hib�m...
- Tess�k? - n�zett r�m.
- Nem kellett volna, �n... - Elmes�ltem neki mi t�rt�nt.
- Nem a te hib�d – mondta v�g�l, majd �jra a takar�j�ra n�zett.
- V�g�l is, az a fontos, hogy �lsz!
- De nem akarok, tudod, �n azon gondolkodtam, hogy...
- Hogy? - kaptam fel a fejem.
- Meg akarok halni. Ink�bb, minthogy l�bak n�lk�l �ljem le az �letem. - D�bbenten n�ztem r�. Nem hittem a f�lemnek.
- Nem vagy norm�lis! - ki�ltottam r�. Nem �rdekelt ki hallja, ki nem.
- Te ezt nem �rtheted! �n... �n k�ptelen lenn�k �gy �lni!
- Gy�va vagy! - szor�tottam �ssze az �kl�m. - Nem hiszem el, hogy ennyire gy�va vagy! Mi�rt? Mi�rt nem gondolsz m�sokra? Lily... Vele mi lesz? Mit sz�nt�l neki?
- Majd tal�l m�st...
- Tudod, mit, James? Idehozom, mondd a szem�be! K�v�ncsi vagyok, k�pes leszel-e r�? Vagy arra, hogy v�gign�zd mit okozhat ez!
- Sirius, v�rj! - De m�r nem figyeltem r�. Megfordultam, �s kiviharzottam a gyeng�lked�r�l.