M�snap reggel arra �bredtem, hogy valaki r�m ugrik. Ki m�s lett volna, ha nem az �n legeslegjobb bar�tom: James Potter?
- �breszt� Tapi! - Szerintem csak meg akarja bosszulni, amit vele a sz�netben tett�nk.
- Nem vagyok Tapi, �s hagyj aludni! - Ut�lom, amikor a Tapmancsot is bec�zik. De voltam m�r Siri, Sir, Szijiusz... a kedvencem:
- Vakkancs, kelj m�r fel! - sz�lt r�m Remus is. Felmordultam, �s lel�ktem magamr�l �gast. Fel�ltem. A l�nyok is lassan �bredeztek.
- Mi vagyok �n, kutya? - mordultam r�juk. Mind elvigyorodtak. - J�, ne v�laszoljatok. Maradhatn�nk a Siriusn�l vagy a Tapmancsn�l? A Tapi olyan... perverz.
Angel elkezdett kuncogni, Lily pedig kiny�jt�zkodott, majd ki akart b�jni a h�l�zs�kb�l, de James let�madta, amit nevetve vett tudom�sul. Na igen, �k most ellesznek egym�ssal egy ideig.
- Na, mit csin�lunk ma? - k�rdezte a v�r�s boszi, mik�zben James karjaib�l pr�b�lt szabadulni.
- Gondolom tanulhatn�nk – mondta Angel. Mindenki csal�dottan felmordult. - �s k�zben s�lhetne eb�d, meg ilyesmi.
- J� �tlet! Mi Angellel v�llaljuk a f�z�st, s�t�st, ha ti elmentek gallyakat szedni! Mind a n�gyen!
- De gonosz vagy! - mondta James, majd egy puszit nyomott Lily arc�ra.
- Mert?
- Ezt csak az�rt, hogy elzavarj magadt�l, mi? - k�rdezte duzzogva. Lily elnevette mag�t, majd adott neki egy cs�kot.
- Nem – mondta halkan. Ek�zben fel�lltam, majd a t�sk�mb�l kivettem n�h�ny felszerel�st. Pontosabban h�rom ponyv�t, k�telet. Azt�n fogtam a p�lc�m. Ekkor m�r mindenki csod�lkozva n�zett. A p�lc�mmal intettem egyet-kett�t, mire k�t f�n�l, k�t ponyv�val eltakart k�rt, meg forr�sn�l szint�n egy ilyen k�r�cske alakult ki. Azt�n intettem m�g egyet, majd k�t k�l�nb�z� jel ker�lt a k�t f�n�l l�v�re.
- A k�rrel ell�tott ponyva a h�lgyek �lt�z�je, a h�romsz�ges a mi�nk...
- �s az meg a f�rd�hely? - k�rdezte Angel a harmadikra mutatva. - Zseni�lis vagy!
- Ne n�veld az eg�j�t – mondta Lily mosolyogva, mik�zben k�rbej�rta az �lt�z�t. - De ez kiv�telesen t�nyleg j� �tlet.
- K�sz�n�m. - Azzal be is vonultam a mi�nkbe, �s �t�lt�ztem. Tegnap alapb�l mindenki meleg�t�ben j�tt, amiben lefek�dt.
Azt�n mindenki �t�lt�z�tt, a forr�sn�l megmosdott stb. Ezut�n elindultunk �gassal gallyakat szedni.
- Mondd csak – sz�lt hirtelen, mikor m�r el�g messze voltunk a t�bort�l. Direkt az erd� belseje fel� ment�nk, hogy ne akadjunk �ssze a t�bbi t�boroz�val, m�r akik kij�ttek. Ugyanis �gy tudjuk, m�g a Griffend�lb�l sem minden heted�ves v�llalta a dolgot. Csak a r�men�sebbek. Gondolom Melanie baba vagy Angela sem. V�g�l szerintem Nicky �s Emily sem. Pedig �k j�fejek. Csak kiz�rtuk �ket.
- Igen? - k�rdeztem.
- Mit csin�ltatok F�regfarkkal tegnap este? - Erre �reztem, hogy elkezd �gni az arcom, �s megtorpantam.
- Semmit! - mondtam, majd elindultam tov�bb. El�m sietett, majd meg�llt el�ttem.
- R�nk hoztad a fr�szt, legal�bb mondd el mit t�rt�nt!
- Semmi! - mondtam sziszegve, de nem �llt el el�lem. S�t el�h�zta a p�lc�j�t, majd az orromnak szegezte. - Mit csin�lsz?
- Meg�tkozlak, ha nem mondod el!
- T�l cikis! - sziszegtem. - NEM MONDOM EL! - Erre meglend�tette a p�lc�j�t. �sszeszor�tottam a szemem.
- Invito gallyak! - mondta, mire az �gak a kez�be ugrottam. - R�mesen h�lye vagy! - mondta, majd ott hagyott.
- Mert?
- Valahogy �gy �rzem – fordult fel�m -, hogy nem b�zol bennem el�gg�. Szerinted meg�tkoztalak volna? - Elsz�gyelltem magam, majd fels�hajtottam.
- De senkinek nem adhatod tov�bb! - szegeztem neki az ujjam a mellkas�nak. - �rted?!
- Tekerg� becs�letszavamra! - mondta.
- Tegnap este �rdekes �lmom volt, Angellel. Azt �lmodtam, hogy megcs�koltam. - Felhorkantott. Azt hiszem, kezdi kapizsg�lni. - Nem tom, hogy Peter hogy ker�lt mell�m... – Ekkor m�r r�h�g�tt elejtve a gallyakat. - De...
- Megcs�koltad? - k�rdezte k�t r�h�g� roham k�z�tt.
- �gas, meg�g�rted! - sz�ltam r�.
- Azt nem, hogy nem r�h�g�k... - mondta, majd megpr�b�lt komoly maradni. - Menj�nk vissza! - sz�lt, majd felvette az �gakat, �s gondolom m�sra gondolva elindult visszafele.
- Te komolyan gondoltad, hogy m�r nem b�zom benned? - k�rdeztem ut�na sietve.
- Mi�rt? - fordult meg komolyan. - Eddig �gy t�nt. A tavi eset, meg az el�bb...
- �n nem akartam, hogy ezt gondold – mondtam halkan.
- Mikor lett�l te ilyen �rz�keny? - k�rdezte egy mosollyal. Elvigyorodtam.
- Tudod, milyen egy... - Erre p�ccintett a p�lc�j�val, �s valami furcsa term�s sz�r�dott a fejemre. - H�! Ezt m�g megb�nod! - Eldobta a gallyakat.
- Ahhoz el kell kapnod! - mondta, majd �talakult.
- Szarvas vad�szat! - csillant fel a szemem, majd ut�na rohantam. Nem is figyelt�k, merre rohantunk. �tkokat sz�rtam a f�kra, hogy meg�ll�tsam, de nem siker�lt. Azt�n egyszer csak a t�borban tal�ltuk magunkat.
- H�t, mit csin�lsz?! - ki�ltott r�m Lily. Meg�lltunk, mind a ketten. Remus arca vigyorra h�z�dott. - Hol van James?
- A gallyakat szedi �ssze, m�g �n szarvasra vad�szom.
- Ez igazi? - k�rdezte Angel.
- Nem, dr�g�m, ki van t�mve! Nem l�tod milyen suta? - Erre �gas pajt�s lehajtotta a fej�t, majd m�rgesen fel�m indult.
- De hiszen gy�ny�r� p�ld�ny! - Jellemz�. Ki mondta ezt? Lily... James felemelte a fej�t, majd lass� l�ptekkel odament Lilyhez, �s az orr�t szel�den hozz�nyomta.
- Ez az h�zelegj csak! - morogtam. Mik�zben Lily megsimogatta �gas orr�t.
- Tess�k? - k�rdezte megh�kkenve a l�ny.
- Semmi – vigyorogtam. - Csak azt k�rdeztem, hol van m�r James?! - A szarvas d�h�sen r�m n�zett, majd elindult fel�m. Az utols� pillanatban elugrottam el�le, � meg elt�nt a rengetegbe.
- Mintha �rtette volna, amit mondtunk.
- Ki tudja? - k�rdezte Remus. Az erd� fel� n�ztem, amikor megjelent James, kez�ben a r�zs�vel. Azt�n, amikor oda�rt hozz�m, az eg�szet a fejemre �nt�tte.
- H�!
- Minek hagyt�l ott? - k�rdezte vid�man. - �n dolgozom, � meg elmegy szarvasokat kergetni.
- Nem is tudtam, hogy a rengetegben �lnek szarvasok – mondta Angel.
- H�t egy m�r biztos! - nevetett F�regfark, majd, amint r�m n�zett, elhallgatott. James elkezdett nevetni, mire Peter d�h�sen r�m villantotta a tekintet�t.
- Min r�h�gsz? - k�rdezte Lily.
- Semmin – v�laszolta, majd megk�sz�r�lte a tork�t. - Szerintem ess�nk neki a leck�knek.
B�lintottunk. Lily megrakta a t�zet, majd mik�zben az eb�d k�sz�lt, addig �rtunk, tanultunk, meg h�ly�skedt�nk. Egyszer McGalagony is felt�nt, megk�rdezni, hogy minden rendben van-e, meg t�j�koztatott, hogy k�r�tt�nk m�g �gy h�sz ember, azaz �t csoport van a rengetegben. Azt�n elk�sz�nt, �s t�vozott.

D�lben megeb�delt�nk, majd laz�tottunk. James �s Lily visszas�t�ltak a parkba, egy kicsit andalogni, meg kettesben lenni, �n elk�rtem Remus Legend�s �llatok �s megfigyel�s�k k�tet�t, �s azt olvasgattam, Angel meg pr�b�lta felh�vni mag�ra a figyelmem. F�regfark �s Remus meg elt�ntek valamerre.
- Szijiusz!
- Hm? - pillantottam fel, mik�zben az akromantul�kr�l olvastam. „Azon h�resztel�st, mely szerint Sk�ci�ban is tal�lhat� egy akromantula telep, nem er�s�ti meg semmif�le bizony�t�k.” M�g j�, rem�lem nincs is.
- Te semmif�lek�pp nem akarsz most r�m figyelni? Lejthetn�k ak�r erotikus t�ncolt is el�tted? - Pislogva n�ztem fel r�.
- Mi van? - Erre s�rt�d�tten le�lt.
- Persze... az erotikus t�nc szavakra mindj�rt r�m figyelsz!
- Csak meglepett az �tlet – mondtam, mik�zben elk�pzeltem magamban a dolgot. Igen, ezt akarom!!!
- Mondd csak!
- Igen?
- Vonz�nak tartasz? - k�rdezte. Most ez mire j�?
- M�rt k�rded? �s mi�rt t�lem? - �ltem fel. Erre elvette a k�nyvemet, eldobta, majd le�lt az �lembe.
- Csak �rdekel a v�lem�nyed. Hiszen, a legjobb bar�tom vagy!
- Igen, vonz�nak tal�llak – mondtam �szint�n. - Igaz�n csinos, sz�p n� vagy. - Elmosolyodott.
- �s csak a sz�ps�gem a vonz�?
- Kit akarsz te megh�d�tani? - k�rdeztem komolyan, mire elpirult.
- Senkit, csak... - Remek, nem fogok gyilkoss�g�rt az Azkabanba jutni, egyel�re. - Azt hiszem szeretet hi�nyom van!
- De h�t �n szeretlek, Lily is szeret... Mindenki szeret, kell enn�l t�bb? - R�ad�sul �n nem csak bar�tk�nt szeretlek!
- Nem... de...
- Hi�nyzik Daniel? - k�rdeztem lehangol�dva.
- Nem! - mondta. - Vagyis, nem � maga, hanem egy bar�t... egy szerelem, vagy ilyesmi. Ez �rthet�?
- Nagyj�b�l – s�hajtottam, mikor valami megmozdult a f�kn�l. - James! Te vagy az? - Furcsa morg�s v�laszolt. - Remus... Peter? - Azt�n hirtelen el�l�pett: egy akromantula.

Angel felsik�tott, �n meg felugrottam, �s a p�lc�m�rt vet�dtem. Hatalmas p�ld�ny volt.
- Stupor! - ki�ltottam. - Angel, rohanj! - sz�ltam r�. Nem kellett k�tszer mondanom, elrohant. Az akromantula pedig r�m t�madt. A cs�pjaival ki�t�tte a kezemb�l a p�lc�m, �gy egy valami maradt: a rohan�s. �n is menek�ltem, de a nyomomban volt. R�ad�sul a p�lc�m meg sehol... �gy, hogy a j� �gbe alakuljak �t?
- �llj meg, ember! - h�r�gte a hangj�n, majd megpr�b�lt meg�ll�tani. Siker�lt neki. Elg�ncsolt, vagy mit tudom �n. Igaz�b�l arra eml�kszem, hogy az arcom tal�lkozik az f�lddel. Azt�n �reztem a kezemen az akromantula l�b�t, �s v�rtam az elker�lhetetlent, mikor...
- ARAGOG �LLJ! ARAGOG VISSZA, NEM SZABAD! - Ez Hagrid hangja. Feln�ztem. T�nyleg � j�tt fel�nk, kez�ben egy ny�lpusk�val, Aragog pedig visszavonult.
- Nem j�hetsz ki ide, mert meg�lnek! - mondta a f�l�ri�s elkeseredett hangon. „Meg�lnek”? Ink�bb � �l meg engem. K�zben James �s a t�bbiek is ide�rtek.
�gas seg�tett fel�llni, mik�zben Hagrid az akromantul�val t�rsalgott.
- Aragog, menj vissza a f�szkedbe! - H�t m�r van bizony�t�k a sk�ciai akromantula telepr�l! Itt van a Roxfortban!
Aragog visszavonult. Hagrid pedig hozz�nk fordult.
- J�l vagy, Black?
- K�sz... j�l... - lihegtem, majd elindultunk vissza a t�bor fel�. Angelt Lily t�mogatta. Hagrid meg elk�s�rt minket.
Mikor letelepedt�nk mind, m�g Hagrid is, a t�z mell� feln�ztem a vad�r�nkre.
- Aragog?! Hagrid te ismered ezt a... a sz�rnyet?
- Aragog nem sz�rny, Sirius! - sz�lt r�m. - � az eny�m volt! A h�zi�llatom – mondta. - � miatta csaptak ki a Roxfortb�l... k�zvetve.
- Nem csod�lom – mondta Angel. - Meg�lt valakit?
- Nem, akkor m�g kicsi volt... vagyis nem ilyen nagy, mint most... �s egy l�d�ba volt z�rva, de azt�n elhoztam ide, mikor meggyan�s�tottak, hogy Myrtle Smith-t � �lte meg, e Dumbledore tudta, hogy nem Aragog volt. Ez�rt maradhattam a Roxfortban, mint vad�r!
- Oh... - mondta mindenki.
- De most m�r feln�tt lett, �s csal�dot akar... Csak r�m hallgat, �s nem szokott kij�nni ennyire az erd� sz�l�re. Az erd� legs�t�tebb r�sz�n �l, egy f�szekben. Eddig egyed�l kellett �lnie, de ma m�r csal�dja van!
- �, milyen megnyugtat� – mondtam halkan. - Egy akromantula telep a Roxfortban!
- Igen, h�t nem csod�latos? A thesztr�lokat is nekem siker�lt el�sz�r megszel�d�tenem! - csapta �ssze a kez�t. - �s l�m, milyen csod�latos hippogriffjei vannak az iskol�nak! Mutassatok m�g egy iskol�t, ahol ennyi legend�s �llatot be lehetne mutatni! Sell�k, k�kalagok, hippogriffek... csak egy s�rk�ny hi�nyzik! - mondta s�hajtva, majd fel�llt. - De majd... �n! - motyogta, majd k�sz�n�s n�lk�l, gondolataiba mer�lve elment.
- Az kellene m�g – morogtam. - Akromantul�k, thesztr�lok, hippogriffek, s�rk�nyok... ezek a h�zi kedvencei? M�soknak patk�nyok, macsk�k, baglyok vagy b�k�k... ez a norm�lis!
- Ja, szerinted! - nevetett Lily. - De a n�v�rem legut�bb sz�vrohamot kapott, amikor varangyokkal a zsebemben mentem haza!
- Mert, mi van a b�k�kban?
- A muglik nem szeretik �ket, ahogy a patk�nyokat sem. Azokat �n sem! - mondta, majd le�ltette Angelt.
A nap tov�bbi r�sz�ben besz�lgett�nk, ett�nk, tanultunk m�g egy kicsit, majd ideje volt nyugov�ra t�rni. �n ism�t csak a k�t l�ny k�z�tt, de most Angel k�zvetlen�l mell�m h�zta a h�l�zs�kj�t, Lily meg James mell�.
- F�lek, nem baj, ha... - suttogta a sz�ke t�nd�r.
- Nem, gyere csak – b�jtam be a zs�kba. Mell�m fek�dt, majd � is beb�jt, �s m�g hozz�m is b�jt. Kezdtem megszokni, �s m�r nem bukfencezett mindig a gyomrom...