A k�vetkez� napokban Tekerg�k�nt viselkedt�nk. Sz�, mi sz�, felbor�tottuk a teljes h�zat. Mrs Potter lassan nem csak titokban �tkozott ki minket a h�zb�l.
- Istenem! Mit v�llaltam! - sz�lt sop�nkodva, mikor az egyik reggel csurom vizesen ment�nk le reggelizni. James nyomott egy puszit az arc�ra, mire megenyh�lt, �s kiment, hogy hozzon nek�nk friss gy�m�lcs�t.
- Anyuci pici fia puszival kezdi a napot! - g�nyol�dtam, mire kaptam m�g egy adag vizet a nyakamba. H�rom fel�l. - H�, ellenem vagytok!
- Ne g�nyold Canae Pottert! - sz�lt r�m F�regfark. - Nagyon kedves asszony!
- Pontosan. Az �n any�mn�l nincs jobb a vil�gon! - mondta �gas is.
- De �n Jamest g�nyoltam! - h�borodtam fel, majd elkezdtem kitekerni a p�l�mb�l a vizet. - Valaki sz�r�tson meg!
- Parancsolj! - Intett egyet Mr Potter, mire megsz�radtunk mind a n�gyen. - Mi folyik itt? - k�rdezte. - Kiidegelitek szeg�ny Canae-t?
- Majd kiengesztelem – v�laszolt James mosolyogva. - Am�gy se bor�tjuk fejre a h�zat...
- Csak, mert ez�rt t�nyleg ki�tkozn�lak titeket! - l�pett be Canae n�ni... azaz Mrs Potter, egy t�l gy�m�lccsel. Letette az asztalra, mi meg egyb�l �rte ny�ltunk. James adott m�g egy engesztel� puszit az anyj�nak, �n meg elkomorodtam. Irigyeltem �t. Mi�ta megsz�letett ezzel a k�t remek emberrel �lt. �k voltak a sz�lei. Az anyja felt�tel n�lk�l szereti, igazs�gosan szigor� vele csak, �s James boldog itthon. Minden sz�netet, ha lehet, a sz�leivel t�lt. A Tekerg�k soha nem kar�csonyoztak m�g egy�tt. Remus sz�lei meghaltak, lassan �t �ve, �s a nagyb�tyj�n�l �l, aki viszolyog a v�rfarkasokt�l. Mikor ezt Mr �s Mrs Potter megtudt�k, azonnal mentek �rte. Az�ta Remus a nyarait itt t�lti, csak p�r napot t�lt a nagyb�tyj�n�l, hogy hivatalos dolgokat elint�zzen vele. Nem ut�lja Remust, s�t, szereti, csak f�l a v�rfarkasokt�l, mint mindenki m�s. Hogy szereti, ezt onnan lehet, tudni, hogy, b�r tudott unoka�ccse betegs�g�r�l, maga aj�nlotta fel a gy�ms�got, de m�gsem volt k�pes, hogy kib�rja. F�ltette a feles�g�t �s a gyerekeit. Ami �rthet�. Peternek csak az anyja �l, aki er�lyes asszony. Megveti a fekete m�gi�t, � maga aranyv�r� �s j� boszork�ny. Nagyon szigor�, �s f�lti a fi�t. Nagyon ritk�n engedi el b�rhova is. A Potter csal�dban megb�zik, de hallottam, hogy m�g �gy is napokig gy�zk�dik, James sz�lei, az asszonyt, hogy engedje el valahov�. Az �n csal�dom meg... arr�l jobb nem is besz�lni.
Elkezdt�nk reggelizni, benyomtam h�rom alm�t, egy k�rt�t meg n�h�ny szem szedret. Azt�n j�ttek a baglyok. Az els�, aki �rkezett Csip volt. Egy levelet hozott. De j�tt n�gy iskolai bagoly, meg James gy�ngybaglya, Ataly is. � is egy levelet hozott. Megn�ztem, amit dr�ga megviselt gy�ngybaglyom hozott. Nagyon sz�p bet�kkel volt r�v�sve a nevem: Sirius Black. Valahonnan ismer�s volt az �r�s, �s azt is sejtettem honnan. Azt�n elvettem az iskolai levelem. A tan�v szeptember elsej�n kezd�dik �s bla-bla-bla.
- J�v� h�ten elmehet�nk megvenni a k�nyvet – mondta James halkan, majd kibontotta azt a bor�t�kot, amit Ataly l�b�r�l szedett le, mik�zben a gy�m�lcs�k marad�k�t odatolta a mad�rnak, aki j��z�en elkezdte csipegetni. Ahogy olvasta �rdekes mosoly jelent meg az arc�n, majd gyorsan �sszehajtotta, �s r�nk n�zett.
- Mit csin�lunk ma? - k�rdezte. Gyan�san gyorsan...
- H�t, mit sz�ln�tok, ha lemenn�nk a faluba?
- J� – sz�lt F�regfark. - �gyis, ott van egy var�zsl� bolt, �s nekem sz�ks�gem van penn�ra, m�g augusztusban.
- Akkor menj�nk – sz�lt �gas is. - Tapmancs?
- Nekem j�! - mondtam, k�zben azt figyeltem hova rejti el a levelet a j� James. Vajon ki k�ldhette? Err�l eszembe jutott a saj�t levelem, �s m�g a t�bbiek folytatt�k a reggelit, �n kinyitottam a bor�t�kot. Az �rta, akire gondoltam. Csak nem gondoltam, hogy ezt �rja!

Kedves Sirius!
Az hiszem, musz�j neked le�rnom: Szeretlek! Bel�d vagyok z�gva!
Angel

Els�padva, d�bbenten n�ztem a lev�l sorait. Szeret engem? Ha jobban belegondolok Melanie nem, csak... � James�rt van oda, �n sosem �rdekeltem. De most itt van Angel, aki soha nem tartott rossznak a csal�dom miatt, aki nem tartott nagyk�p�nek, arrog�nsnak, mint a t�bbi norm�lis l�ny, aki nem olyan, mint az �resfej� lib�k, akivel mindig j� bar�ts�gban voltam... � szeret. Szerelmes bel�m! Felkavart. J� �rz�s volt, �s rossz. Rossz, mert bar�tok voltunk, j� bar�tok, �s f�ltem, hogy, ha m�gsem j�nne �ssze, akkor a bar�ts�gunk l�tn� k�r�t. De legal�bb � b�zna bennem, � szeret. Vele v�gre lehetne egy komolyabb kapcsolatom. Ki nem n�zn� senki bel�l�nk, de �n �s James �rz� l�nyek vagyunk, �s sosem haszn�ltuk ki azt, hogy h�res, h�rhedt, j�k�p� �s n�pszer� egy�nek vagyunk a Roxfortban. Pl.: James �t�dik �ta h�s�gesen lohol Evans ut�n, �s nem is volt bar�tn�je. �n is a hossz� kapcsolatokat kerestem, csak nem tal�ltam r�juk. Eddig h�rom bar�tn�m volt. Carla, akivel �t�dikben j�rtam. Vele n�gy h�napig. Elison, akivel k�t h�napot voltam egy�tt tavaly, �s ut�na Henrietta, �jabb h�rom h�napig. �v v�g�n pedig beleszerettem Melanie-ba. De egyik l�nyt sem szerettem igaz�n szerelemb�l, csak tetszettek. �s szerintem egyik�k sem szeretett volna viszont, csak men� volt velem j�rni. De most, most itt volt �. Aki r�vid, l�nyegre t�r� levelet k�ld�tt, aki... aki szeret!
El�vettem egy penn�t, majd r�firkantottam a lev�l m�sik oldal�ra. „Holnap ut�n este nyolckor legy�l a Foltozott �stben. Sirius” Visszaadtam Csipnek.
- Vidd vissza a felad�hoz!
- Mi volt ez a gyors lev�lv�lt�s? - k�rdezte James.
- ����, semmi. Valaki h�ly�skedett velem... �s neked ki �rt?
- Nem fontos – mondta unottan. Ahhoz k�pest �rdekesen elmosolyodott. Le mern�m fogadni, hogy Evans �rt neki, hogy k�sz�ni az esk�v�i t�ncot, meg egy�b. Sz�d�ti Jamest! Ezek ut�n elment�nk le a k�zeli faluba. Peter vett penn�t, mi meg a muglikkal sz�rakoztunk. Egy �zben �talakultunk �llatokk�, �s �gy j�rtuk a falut. R�hejes volt n�zni a muglikat, amint megl�ttak egy nagy fekete kuty�t, egy szarvast �s egy patk�nyt egym�s mellett. Remus a fej�t cs�v�lva l�pkedett mellett�nk.
- H�, te! - sz�lt neki egy mugli. - Viszed ki ezeket a koszos... - R�morogtam, mire elhallgatott.
- Szip�k! Vissza! - sz�lt r�m Remus, mire r� is r�morogtam, erre fejbe vert. - Bocs�nat! Rossz a hangulata. Nem tudtam, hogy nem szeretik itt az �llatokat!
- Semmi bajunk, ink�bb a patk�ny...
- K�s�rleti, tiszta, beoltott �llat – mondta nyugodt hangon Holds�p. - Ne hordoz betegs�get, �s nem harap, de id�nk�nt rosszul �rzi mag�t a ketrec�be, �gy k�nytelen voltam kihozni, tudja az ap�m kutat�.
- �, �rtem. Gondolom, arra lakik, ahol a Potter telek van.
- Igen a k�zelben. - Ek�zben elkezdtem �gast kergetni, aki vid�m sz�kken�sekkel t�rt ki el�lem. Mindenki minket figyelt az utc�n. - Szip�k, �lljatok le!
- Tudja, furcsa emberek azok a Potter�k. – �gas megtorpant. Mire neki�tk�ztem, �s felvon�tottam. - Kicsit titokzatosak – mondta a f�rfi. M�r mind a h�rman �t n�zt�k.
- De j� emberek! - sz�lt oda s�rt�d�tten egy mugli n�. - �n besz�ltem Canae asszonnyal. Nagyon kedves n�. Sz�p �s k�l�nleges neve van!
- K�l�nc�k! - horkant fel egy harmadik mugli. - Milyen n�v m�r az, hogy Canae?
- Keleti – mondta �jra a n�. - �s nem sz�lhatsz egy rossz sz�t, sokat tettek a falu�rt, kedvesek �s aranyosak. J� emberek. Mindenki bolond egy kicsit, mindenki k�l�nc, att�l f�gg honnan j�tt. Ha j�l tudom Mrs Potter apja nagy utaz� volt. A l�nya neve is jap�n, ha j�l sejtem. De a fiuk m�r �si angol nevet kapott, ezt nem tagadhatod!
- Igen, igen! - sz�lt az els� mugli. - K�l�nc�k, de kiv�l� emberek. �n elviseln�m, hogy minden ember k�l�nc legyen, ha mind olyan lenne, mint az a csal�d. Makul�tlan!
- Van benne igazs�g! - b�lintott imm�r a harmadik is. - Na, ha semmi gond nincs a patk�nnyal, h�t maradjanak! De az�rt az �p�letekbe be ne vidd �ket. - Remus b�lintott, majd a n�gy j� bar�t gyorsan elt�nt.
Otthon azt�n elmondt�k Mrs Potternek mit hallottak. B�r � nem �r�lt neki, de tudott r�la, hogy a h�rom bar�t anim�gus. Neki mindent elmondtak, mikor kider�lt az igazs�g Remusr�l. Azt mondta, majd, ha kicsit id�sebbek lesznek, bejelentik a miniszt�riumba. Am�gy is illeg�lis nem feln�tt di�koknak anim�gi�t gyakorolni. Majd egy-k�t �v m�lva, majd bejegyzettek lehetnek.
- �, teh�t mi vagyunk a k�l�nc j� emberek! - nevetett. - Na vacsor�zzatok meg, azt�n nyom�s a szob�tokba. A faluba legk�zelebb emberk�nt menjetek be.
- Rendben! - �g�rte James huncut mosollyal, mire Canae asszony megcs�v�lta a fej�t. Tudta, ez nem �g�ret volt, csak �res szavak.

M�snap reggel kor�n �bredt�nk fel. James m�r odalent volt �s reggelizett, mikor mi lement�nk.
- Mit csin�lunk ma? - k�rdezte Remus. �gas r�nk n�zett.
- Amit akartok, nekem dolgom van! - mondta, majd felugrott. - K�szi, anya, finom volt. Este j�v�k.
- De azt�n ne halljak r�lad! - sz�lt ut�na. James elvigyorodott, intett nek�nk, majd t�vozott. D�bbenten n�zt�nk ut�na, ahogy elt�nik.
Az eg�sz nap olyan lapos lett n�lk�le. Nem vagyok legjobb bar�t f�gg�, de valahogy neki vannak olyan klassz �tletei, vagy � �rt�keli az eny�imet igaz�n. Ha � is r�b�lint valamire Remus �s Peter nem visszakoznak, most viszont.
- Mi lenne, ha lemenn�nk az erd�be? - k�rdeztem. Remus unottan megr�ntotta a v�ll�t.
- Nincs kedvem – mondta F�regfark, majd maga el� h�zta a sz�mmisztik�s k�nyv�t.
- Na, j�, akkor... lemehetn�nk a faluba?
- Nem, tegnap m�r voltunk ott!
- Tr�gyagr�n�tot dobhatn�nk a muglikra! - lelkendeztem.
- Az olyan visszatasz�t� – fintorodott el ism�t csak Peter.
- Mondd, F�regfark, ezen a ny�ron teljesen ellenem vagy? - k�rdezte. R�m n�zett, majd megr�ntotta a v�ll�t.
- Feln�ttek lett�nk, ideje is feln�n�nk hozz� – mondta nyugodtan. Unottan h�trad�ltem, majd p�r perc m�lva otthagytam �ket.
Az�ta sem j�tt v�lasz Angelt�l. Vajon ott lesz holnap este? Csak erre tudtam gondolni. Mintha megt�rt volna valami bennem, att�l, hogy l�ttam le�rva a szavakat: „Szeretlek! Bel�d vagyok z�gva!”
Els� �ta bar�tok voltunk, �s vele is ugyan�gy meg�rtett�k egym�st, mint Jamesszel. Gyakran � volt a Tekerg�k �t�dik tagja, az angyalka... James is �r�lt a k�zels�g�nek, mivel Evansszel is j�l meg�rtik egym�st, de �gy hiszem, mindig is �n voltam neki a legjobb bar�t. Nekem meg kett� olyanom van. � �s James.
Eddig csak bar�tok voltunk, de �reztem, hogy ez a szerelem, amit hirtelen �tj�rt nem �j, csak eddig nem jutott felsz�nre, eddig bar�ts�gunk m�lyen eltakarta. De most, hogy le�rta, szeret, most ez megt�rt. Felsz�nre t�rt egy val�di �rz�s... h� de cs�p�g�s lettem. L�nyeg, a l�nyeg... r�j�ttem, �t szeretem, �s ezt meg is mondom neki, holnap este.

James estefel� �rt haza. Mind n�zt�k, de � csak mosolygott, �s �gyet sem vetett r�nk. Remusszal csod�lkozva �sszen�zt�nk, amikor sz� n�lk�l elment mellett�nk, be a szob�j�ba, majd r�nk csapta az ajt�t, de F�regfark csak kuncogott.
- Ennek mi baja van?
- Nem tom...
- Azt hiszem – sz�lt Peter – menthetetlen�l �s v�glegesen belehabarodott Lily Evansbe. Szerintem – tette hozz� – Lilyvel volt valahol.
- Oh... - ny�gt�nk fel. �rdekes, hogy erre Peter r�j�tt, mi meg nem. - De mi�rt nem mondta el? Mi�rt j�r titkos utakon?
- Tal�n miattad – mondta Remus. - Ha nem vetted volna �szre, ami�ta beszeretett Lilybe, te folyton emiatt szidod. Szidod el�tte Lilyt, a kapcsolatot pocskondi�zod, meg minden. Meg�rtem, ha kiv�telesen nem akar beavatni. - S�rt�d�tten n�ztem r�, mire megr�ntotta a v�ll�t, �s elt�nt a szob�j�ba. �gy d�nt�ttem, ha �gas holnap is elmegy, h�t majd �n kider�tem mit csin�l.

Nem j�tt �ssze. Meg kell hagyni, j�l el tud t�nni. V�gigment az erd�n, ker�lt egyet-kett�t (tuti l�tta, hogy k�vetem), majd hoppan�lt hirtelen. Na, ennyit err�l. Visszamentem, �s untuk magunkat. Eg�szen h�tig, mikor James megjelent, ism�t f�ld�n t�li boldogs�ggal az arc�n, majd nem t�r�dve vel�nk belebegett a szob�j�ba �s az orrunkra csapta. Csod�ltam, hogy egy�ltal�n enni lej�n. Esz�t vette a szerelem! F�l nyolckor azt�n �n is �tra keltem. Mondtam a t�bbieknek, hogy megbesz�ltem egy tal�lk�t valakivel, majd hoppan�ltam. A Foltozott �stbe. Teli volt var�zsl�kkal �s boszork�nyokkal, �s ott �lt �. Angel Grant. Der�kig �r� sz�ke haja most fel volt k�tve. Z�ld szemei csillogtak, ahogy Tomt�l rendelt, majd r�m n�zett. Mintha csod�lkoz�st l�ttam volna a tekintet�ben. Mondott m�g valamit Tomnak, majd fel�llt �s hozz�m sietett.
- H�t te? - k�rdezte. Valami gyan�s lett.
- De hiszen �rtam v�laszt a leveledre – mondtam �rtetlen arccal.
- De �n nem �rtam neked m�g levelet. Holnap akartam, hogy egy�tt menj�nk le az Abszol �tra – mondta, majd r�m n�zett. - Sirius minden rendben? Els�padt�l...
- Persze – motyogtam. Nem �rt levelet. Akkor valaki sz�rakozik velem? Vagy... f�lre�rt�s t�rt�nt?
- Mi�rt vagy itt? - k�rdezte �jra.
- Tal�lkoz�m van egy l�nnyal – mondtam halkan. - Leveleket �rogat, �s nem akar lesz�llni r�lam. Gondoltam... gondoltam �l�sz�ban k�nnyebb lesz lekoptatni...
- �, te szeg�ny! - nevetett. Szerencs�re nem j�tt r�, hogy... hogy... de, akkor nem is szeret, akkor...
H�ly�n �s megsemmis�lten �reztem magam. B�r ink�bb h�ly�n...
- �s te mit keresel itt? - k�rdeztem, de nem kellett volna.
- Randim van! - jelentette ki �nnep�lyesen. A gyomrom ugrott egyet, majd �sszezsugorodott. T�nyleg, hogy lehettem ilyen h�lye, hiszen � Daniellel j�r!
- J�, akkor nem is zavarlak tov�bb, meg kell...
- Sirius! - csend�lt fel egy magas n�i hang. Mind a ketten odafordultunk. ANGELA! Hogy azt a rohadt a bet�t mi�rt nem tudta kitenni! T�nkre teszi az �letem, az a fruska. - Sziasztok! �gy �r�l�k, hogy ideh�vt�l...
- Csak az�rt, hogy sz�zadszorra is megmondjam, hogy elegem van a leveleidb�l, meg bel�led. Nem kellesz! - rivalltam r�. Minden f�jdalmam, ami ebben a percben sz�letett r�z�d�tottam. B�gve rohant ki. Angel r�m n�zett.
- Biztos minden rendben? - legsz�vesebben elmondtam volna neki, mi a bajom. Elmondtam volna neki, hogy szeretem, de ez nem lett volna igazs�gos vele szemben. - V�gre megj�tt Daniel! - n�zett fel. Elmosolyodtam, ahogy az t�lem tellett.
- Sziasztok! - k�sz�nt.
- Hello! - k�sz�ntem �n is. Amikor lehajolt Angelhez �s megcs�kolta, elfogott a v�gy, hogy meg�ssem. J� er�sen, de ink�bb elk�sz�ntem t�l�k, majd le�ltem a b�rpulthoz. - L�ngnyelv wiskyt! - mondtam, majd legy�rtem egym�s ut�n �t�t. Szarul �reztem magam, h�t, ha m�g haza kell majd menni!