21: A nyár vége
Fantasztikus, James itt marad velem a nyár végéig! Éljen! Daniel letett róla, hogy meghódítson, révén, hogy alig törődtem vele. Folyton az én egyetlen szerelmemmel andalogtam a tengerparton. Táncoltunk esténként. Teljesen bele vagyok zúgva, megint. Ráadásul ő is szeret! Amelia ámulva nézte, hogy vagyunk képesek csak egymással foglalkozni. A dolog különben úgy volt, hogy Siriusék ott nyaraltak Szicilíában. Lana csak Remus-szal foglalkozott, Sirius meg ismerkedett az olasz lányokkal, James pedig ezt már nem bírta, így elbúcsúzott a szüleitől, Siriuszéktól, Szicíliától, és ideutazott hozzám Spanyolországba. Hát lehet ennél romantikusabb valami? És most itt van, csak nekem, csak velem! Szerencsére a szomszéd faház üres volt, így James ott lakott. Egy percnyire a mi apartmanunktól. És velünk szokott ebédelni meg vacsorázni. Bemutattam a szüleimnek. Pet irigykedett, anya el volt bűvölve, apa pedig féltő apai gonddal méregette. Aztán ő is megkedvelte. James eléggé megnyerő modorú tud lenni... ha akar. Így telt a nyár. És lassan eljött augusztus huszadika, mikor el kellett búcsúznom Ameliától, Rodrigotól és Danieltől. Bár Miát (Amelia) és Dant fogom látni az aurorképzőben. Majd ott találunk neki egy kedves lányt, aki miatt elfelejt majd engem.
- Lily! Kész vagy már? - A becsomagolt bőröndökre néztem, majd elmosolyodtam.
- Igen, de még el akarok búcsúzni Miától! - kiáltottam vissza, majd levittem a bőröndöket.
- Rendben, aztán gyere. Megvan az öt repülőjegy. - Hát igen, rávettem Jamest, hogy próbálja ki a repülőgépet, és jöjjön velünk. Bólintottam, majd átrohantam két apartmannal odébb.
- Mia! - kiáltottam be. A lány szinte azonnal kijött. - Londonban találkozunk! - Lejött elém, majd megölelt.
- Ígéreted ne feledd! - mondta. Elmosolyodtam.
- Nem fogom. Szia! És üdvözlöm Dant!
- Átadom. Szia! - Azzal már rohantam is vissza.
A repülőút nyugodtnak mondható volt, leszámítva azt, hogy James mindenre elcsodálkozott. A repülést nagyon élvezte, csak a legtöbben hülyének nézték, amilyen kérdéseket feltett, de hát ők nem tudhatják, hogy a én jó Jamesem varázsló, és csak seprűn repült még életében.
- Fantasztikus, hogy a muglik mit ki nem találnak a varázslat pótlására.
- Aha – mondtam, majd feltettem a kézitáskám a helyére, és leültem mellé.
- Ez mire való? - vett elő egy zacskót.
- Ha rosszul lesz az ember, ebbe kell belehánynia – mondtam, majd segítettem neki bekapcsolni az övet, majd magamnak is bekapcsoltam.
- Tisztelt utasaink. A repülőgép hamarosan felszáll. Kérem kapcsolják be öveiket, és érezzék magukat jól. Köszönjük, hogy velünk utaznak. - James megcsóválta a fejét, majd rám mosolygott. Én meg vissza rá, majd hátradőltem, és becsuktam a szemem.
Pár óra múlva már London utcáit róttuk. Úgy beszéltük meg Lanával, hogy délután az Abszol úton találkozunk, hogy meg tudjuk venni a házat. Előtte még hazaugrottam, és a bőröndöket letettem, meg James is hazament, hogy a szüleivel tudassa, hogy jól van, de aztán ő is jött velünk, mert a fiúk is lakást akartak találni. A kedvenc fagyizóm előtt találkoztunk mind, ahányan voltunk. Én, Lana, Remus, Sirius és James. Mindenki köszöntött mindenkit. Megöleltem a barátnőmet, majd indultunk is volna, mikor baglyok szálltak fölénk, és mind az ötünknek átnyújtottak egy-egy borítékot. Kinyitottuk. Az aurorképző küldte.
Tisztelt Ms. Evans!
A Szent Mágia Aurorképző szeptember 1-én megnyitja kapuit a diákok előtt. Ön a beosztás szerint az 1. évfolyam A jelzésű osztályába került. A levélben mellékeltük a könyvlistát, melyet be kell szereznie, emellett a tudomására kell hoznunk, hogy a Szent Mágia Aurorképző északra költözött egy kisvárosba: Greenwoodba. Legyen szíves az iskolában megjelenni augusztus 31-én délben.
Tisztelettel:
Shara McNemara
igazgatónő
- Greenwood? - néztem fel. A többiek is értetlenül nézték a levelet. - Akkor most ott kell lakást találnunk?
- Ha jól tudom, ez egy tengerparti város – mondta Lana. - Tök jó! Nem maradunk Londonban, na, megnézzük Greewoodot?
- Előbb vegyük meg a könyveket – mondta Remus. - Különben melyik csoportba kerültetek?
- A csoportba – mondtam.
- Én is – szólt Sirius. Kiderült, hogy a többiek B-be, tehát névsor szerint osztották el. Láthatóan Amelia és Daniel is B csoportba fog kerülni.
- Vegyük meg a könyveket – indítványoztam. El is indultunk, és ezen a délután csak a könyvekkel törődtünk.
Másnap kora reggel viszont elindultunk Greenwoodba. A város gyönyörű volt. Egy felől a meredek, sziklás tengerpart, másfelől pedig egy hatalmas gyönyörű erdő határolta. Az aurorképző az erdőben volt, egy nagy tisztáson. Nem néztük meg, csak érdeklődtünk felőle. Sikerült két házat kivennünk, három szobásat. Nem voltak messze egymástól, és nem is volt drága a bérlése, bár a fiúk megvették a lakást, és nemcsak bérelték, nem úgy, mint mi. Lana, én és Amelia. Remus, James és Sirius. Tökéletes! Amint mindent megbeszéltünk a bérlőkkel, mentünk is haza. Úgy beszéltük meg, hogy a legközelebbi hétvégén, augusztus 29-én költözünk. Írtam egy levelet Ameliának, hogy tudassam, van szállása. Csak azt nem tudom, Daniel hol fog lakni, de majd ezt is megoldjuk.
|