Igen, �reztem. Azt is, hogy valami az ajkamhoz �r. Na ne! Megcs�kolt! Nem hiszem el, hogy meg mert cs�kolni! M�g... Iz�, ha meg tudn�k mozdulni, olyan pofont kevern�k le neki! De nem tudok... k�nytelen leszek �lvezni. Au! Madam Pomfrey visszaj�tt. K�v�ncsi vagyok, rajta kapta-e Pottert. Huh, megcs�kolt! Nem baj, �n most �jult lenn�k. Nem kell r� eml�keznem, teh�t, �n b�ntudat n�lk�l �lvezhetem.
- Miss Evans, �bredjen! – Nah j�, m�g egy picit tettet�nk, az �jultak nem szoktak azonnal fel�bredni. Valamit furcsa szagot �reztem. Amire egyb�l felpattantak a szemh�jaim.
- F�j! - ny�gtem. A z�ptoj�s, a takar�tatlan WC szaga is jobb enn�l. �vatosan Potter �s a javasasszony seg�ts�g�vel fel�ltem. Ek�zben a fi�ra n�ztem, enyh�n �sszeh�zott szemmel, m�r amennyire t�lem telt. Csod�lkozva n�zett r�m... J�l tetteti. Miut�n fel�ltem, a gy�gy�t� a kezembe nyomott egy serleget, hogy igyam ki. Na annak volt olyan szaga, hogy... mindegy, egy halott is fel�ledne t�le! Az �ze sem volt sokkal r�zs�sabb. Nagy nehezen, de legy�rtem.
- Holnap reggel elmehet! - adta ki a parancsot. Ahogy az utols� kortyot is legy�rtem, �reztem, hogy visszat�r bel�m az �let, a v�r, �s m�r leveg�t is kaptam. S�t a kezemet is meg tudtam mozd�tani.
- M�r nem vagy annyira s�padt – mondta Potter, majd fel�llt. - Vissza kell mennem �r�ra, de te csak pihenj. - Istenem, de �des! Agg�dik �rtem... �s megcs�kolt! �risten! Visszad�ltem az �gyamra. Nem megyek le holnap Jamie-vel Roxmortsba. Majd hivatkozok a s�r�l�sre. Vagy bocs�natot k�rek t�le. Nem, nem tudom megcsalni, m�g akkor se, ha nem is j�runk. A sz�vemet nem tudom megcsalni.

M�snap reggel nagyot ny�jt�zkodtam, mikor megl�ttam Lan�t �s Jennyt, mellett�k pedig Jamie-t.
- Sziasztok! - k�sz�ntem �r�mmel. - Azt hittem m�r lementetek Roxmortsba!
- H�t, gondoltuk, megv�runk.
- Bocs, de nekem, most se kedvem, se er�m nincs hozz�. - Bocs�natk�r� mosollyal n�ztem Jamie-re, aki visszamosolygott. Neki se rossz a mosolya. De �n Pottert szeretem!
- Majd m�skor – mondta.
- Tal�n – mondtam �n, majd a lelk�kre k�t�ttem, hogy lemennek, �s j�l �rzik magukat. �n addig s�t�ra indultam a kast�lyban. Lassan bandukoltam a folyos�r�l folyos�ra, mikor valaki megfogta a kezem. Ijedten ugrottam h�tra, de csak Potter volt az.
- Szia! - k�sz�nt vid�man, de a kezem nem eresztette el. A szemeibe n�ztem, majd b�lintottam. - �r�l�k, hogy j�l vagy.
- K�sz – mondtam, majd nyeltem egyet.
- Hogy v�gtad el tegnap a kezed? - k�rdezte. Majdnem elnevettem magam.
- H�t, valahogy, nem tudom... - mondtam sut�n.
- Szerintem tudod.
- Lehet, ahogy te is tudod, mit tett�l a gyeng�lked�n – mondtam sejtelmesen, mire megh�kkenve elengedte a kezem. Ezt kihaszn�lva tov�bb mentem.
- �bren volt�l? - k�rdezte ut�nam sietve.
- Ja, csak mozdulni nem b�rtam – mondtam, majd hirtelen �tmentem t�mad� �ll�sba. - Hogy volt�l k�pes kihaszn�lni a helyzetet?! - k�rdeztem. - Az egy dolog, hogy buta frusk�kat ki tudsz haszn�lni, de �n ellenkezni se tudtam!
- Szerintem nem is akart�l! - mondta f�l�nyesen. Megszeppentem. Tudja? Vagy csak j�tssza az ellen�llhatatlant?
- Honnan veszed ezt? - k�rdeztem kicsit lenyugodva, de d�bbent hangon.
- Nekem, senki nem tud ellen�llni!
- Hogy lehetsz ilyen �ntelt tusk�?! - kiab�ltam r�. Istenem, tavaly �v eleje �ta nem ordib�ltam vele. Erre � h�kkent meg. Nekem meg csak �gy elindult a kezem, mag�t�l, �s nagyot csattant az arc�n. Felpofoztam. Nem tudom mi�rt... De megtettem. Most � n�zett r�m d�bbenten. Hozz�teszem, �n se v�ghattam valami �rtelmes arcot.
- Evans! - csattant fel egy hang m�g�ttem. Elison �llt cs�p�re tett k�zzel. - Hogy k�pzeled, hogy felpofozod a bar�tomat? - k�rdezte. Az �gre emeltem a szemem.
- Ha a bar�tod – csattantam fel. - Mond meg neki, hogy hagyjon b�k�n! - mondtam, mire megh�kkenve n�zett Jamesre. Na j�, ezt nem kellett volna. �risten, ha miattam fognak szak�tani els�llyedek sz�gyenemben. Gyorsan ott hagytam, �ket, �s csaknem futva mentem be a klubhelyis�gbe. Le�ltem a kanap�ra, �s olvasni kezdtem.

D�lut�n Jenny �s Lana visszat�rtek, majd le�ltek mell�m, mind a ketten felt�n�en vid�mak voltak..
- L�ttad ma Pottert? - k�rdezte Jenny vid�m hangon.
- Mi�rt? - k�rdezte k�z�mb�s hangon.
- Mert van k�t v�r�s k�znyom az arc�n. Valaki felpofozta szeg�nyt! - mondta Lana kuncogva.
- Az egyik k�z az eny�m, a m�sik a bar�tn�j��, vagyis, ha j�l sejtem, az exbar�tn�j��.
- Felpofoztad Potter?! - ki�ltott fel a k�t l�ny. Lana elkomorodott, Jenny pedig elkezdett nevetni.
- De mi�rt? - k�rdezte az el�bbi.
- Mert megcs�kolt, �s �ntelt tusk�k�nt viselkedett! - v�laszoltam.
- Tavaly �v eleje �ta nem mondt�l r� ilyesmit – mondta a l�ny. Jenny m�g mindig nevetett.
- Tudom – v�laszoltam, majd fel�lltam �s felmentem. Nem akartam, hogy Jenny l�ssa, hogy k�nnyezem. Igenis ez nekem is f�jt! Nem akartam felpofozni, nem!

Nem sz�l hozz�m. Nem is �lt mell�m az �tkez�sekn�l. F�l t�lem, vagy csak ennyire megs�rt�d�tt. Megb�ntottam. Oh, nem baj, a k�vetkez� �r�n (b�jitaltan) �gyis mellette leszek, majd bocs�natot k�rek t�le.
- Miss Evans! - Au! Nem figyelek az �r�ra! - Figyel r�m?
- Igen, professzor! - sz�ltam vissza McGalagonynak, majd tov�bb jegyzeteltem. Azt�n v�gre v�ge lett az �r�nak, mi meg h�rmasban elindultunk a b�jitaltan terem fel�. Kiv�rtuk a sz�netet, majd mikor Lumpsluck meg�rkezett r�nk n�zett.
- A mai �r�n nem sz�ks�ges a p�rok szerint �lni�k – mindenki b�lintott. Na ne! Nem szalasztom el az alkalmat. Kihaszn�lva a f�rfiak udvariass�g�t, Potter ut�n, de Black el�tt l�ptem be a terembe, �s nem t�r�dve Jenny gyilkos pillant�s�val a fi� mell� foglaltam helyet. �sszeh�zott szemmel, csod�lkozva n�zett r�m.
- Lumpsluck azt mondta...
- Hallottam – mondtam, majd el�vettem a k�nyvem. Black �s Potter tan�cstalanul n�zett �ssze, de azt�n a m�sik fi� le�lt Remus mell�.
- Biztos, hogy mell�m akart�l le�lni? - k�rdezte.
- Igen – v�laszoltam, majd figyelmesen a professzorra n�ztem. Elkezdte az �r�t, elmondta mi a feladatunk, mi meg belekezdt�nk. - K�l�nben bocs – mondtam gyorsan. Most megint megh�kkenve n�zett r�m. Istenem, de �des �gy!
- M�rmint a pofon�rt, vagy az�rt k�rsz bocs�natot, mert el�rted, hogy Elison szak�tson velem?
- Zavar, hogy nem te... - lenyeltem a mondat v�g�t, nagy nehezen. Sz�p lenne, hogy most m�g s�rtegetn�m is! - Mindkett��rt – mondtam fojtott hangon, majd elhallgattam.
- Csak ez�rt �lt�l mell�m?
- Aha, tudod, ott kicsit kikeltem magamb�l, azt hiszem – mondtam, majd megkevertem a b�jitalt. H�romszor az �ra j�r�s�val egy ir�nyba.
- Nem csoda, �s kicsit �ntelt voltam... - Leesett az �llam. James Potter bevallotta nekem, hogy �ntelt? Istenem, biztos, hogy csak egy napig voltam a gyeng�lked�n? T�tott sz�jjal n�ztem r�, mire elmosolyodott.
- Nem gondoltad volna, mi?
- H�t? Nem – mondtam, majd tov�bb csin�ltam a b�jitalt. Teh�t egyel�re kib�k�lt�nk? Ut�lok szerelmes lenni, egyszer�en nem b�rom ki, ha neheztel r�m! Pedig �ll�t�lag (ez iskolai v�lem�ny) ut�lom �t!