3. Hossz� �jszaka, hossz� nappal

(Draco)

Egyed�l fekszem a hitvesi �gyon, �s b�mulom a plafont.
H�t igen. Nicolette… Makacs, gyerekes… vagy lehet, hogy �n vagyok az? Elv�gre cs�ny�n viselkedtem. �s igaza van. �n is �rzem, hogy baj lesz. B�rcsak el tudn�m mondani neki, hogy mennyire f�lek!
A mai vit�nk ut�n Minellya Palley megdics�rt minket a kedvess�g�nk�rt, megk�sz�nte a sz�ves vend�gl�t�st, azt�n hanyagul �tvetette v�ll�n a t�zezer galleonos s�rk�nyb�r kab�tj�t, �s t�vozott.
Vincent Crakkal megegyezt�nk, hogy nem megy�nk Nicolette ut�n. �gy gondoltuk, nem �rdemes, �gyis elk�ldene. K�s� �jjel �rkezett haza. L�tszott rajta, hogy az erd�nkben j�rt.
Alig egy �r�ja bementem hozz�, mire elk�ld�tt, Pokolba is, h�t mi lesz vel�nk?!
Miel�tt m�g nagyon elm�ly�ln�k a gondolataimban, kopognak az ablakon.
Reflexszer�en felkapom a p�lc�m, azt�n leteszem. Semmi �rtelme. Nem m�k�dik. V�g�l m�gis �jra felveszem. Ijesztgetni j� lehet. Csak Nicole �s �n tudom, hogy nem j�.
- Ki vagy? – k�rdezem felpattanva az �gyr�l.
- Palley – morogja. Kinyitom az ablakot, de a p�lc�m nem eresztem le. H�tr�bb l�pek, � pedig beugrik.
- Mi a helyzet kisl�ny? Majomk�pz� tanfolyamot v�gezt�l?
- Nem, f�n�k. Aurork�pz�be j�rtam.
- Majdnem ugyanaz. Most mi�rt nem a j�k oldal�n billegteted azt a csinos kis fenekedet?
- Mert te sem a gonoszt t�mogatod a kidolgozott hasfaladdal.
- H�, fl�rt�lhet�nk is, b�bi! B�r mintha �ppen te mondtad volna, hogy frissen gy�r�ztek meg, �s nem akarsz kikezdeni Nicolette pasij�val.
- Az ember mond n�ha olyasmit, amit nem gondol komolyan.
- Ink�bb azt mondd, mit keresel a szob�mban. Hossz� ismeretts�g�nk m�g nem ok r�, hogy egy�tt t�lts�k az �jszak�t.
- V�gre valamiben egyet�rt�nk, f�n�k!
- Idefigyelj, te kis… Azt mondd, hogy mit akarsz, vagy t�vozz a szob�mb�l.
- Ak�rha a feles�ged kor�bbi szavait id�zn�d! – R�k�rdezn�k, mit akar ezzel, de elmagyar�zza. – Az ablak alatt �lltam. Azt hittem, ott t�lt�d az �jszak�t, �s onnan kell kih�vnom t�ged.
- Mi�rt j�tt�l? – k�rdezem nehezen leplezve a bossz�s�gom. �n is azt hittem…
- Te nem vagy hirtelenharag�bb a szok�sosn�l?
- Mi�rt lenn�k? A j� aranyv�r� mindig meg tudja �rizni a hidegv�r�t.
- �rtem… h�t, akkor nem is zavarok tov�bb. Oh, am�gy azt hittem, hogy csak egy John Flench-f�le alak k�pes �gy tasz�tani Cole-t…
- Mi a fen�re c�lzol?
- Arra, hogy tal�n jobban hasonl�tasz Flenchyre, mint annak idej�n gondoltuk. Na de megyek is. Viszl�t, Mr. D�!
Ezzel kecsesen kiugrik az ablakon. Eltelik n�mi id�, mire el�r a birtok k�zep�n h�z�d� tiszt�sra. Gyorsan kapkodja a l�b�t, alig lehet l�tni. Csak egy-egy pillanatra, mikor megcsillan s�rk�nyb�r kab�tj�n a holdf�ny. Vigyorogva b�mulok m�g arra, amerre sejtem �t, azt�n becsukom az ablakot, �s visszat�rek az �gyamba.
Csak akkor veszem �szre, hogy van valaki a szob�mba, mikor m�r fekszem.
- Apa – suttogja. Ez Greg.
- Mi a gond, fiam?
- F�ltem… egyed�l.
- Egy Malfoy sosem f�l, Greg.
- �s ha m�gis?
- Akkor nem �rulja el. R�ad�sul neked nincs mit�l tartanod.
- Visszak�s�rsz a szob�mba?
- Vissza. Addig elmondhatod, mit�l f�lsz.
- Azt hiszem, mumus van az �gyam alatt. – suttogja kiss� fontoskodva fiam, mik�zben az �lembe kapom.
- Biztos nincs. Hiszen mumust�voltart�-b�b�jt tett�nk az ajt�dra �s az ablakodra. Ha f�lsz, nyugtatgasd ezzel magad. Ne gyere �t hozz�nk, mert akkor mag�ra hagyod Briant. Te vagy a b�tyja, te vagy a szomsz�d szob�ban. R� neked kell vigy�zni, mert m�g kicsi! Te vagy a b�tor nagytestv�r!
- Vigy�zok r�! Menj aludni, apa! – Leugrik az �lemb�l, �s az �gy�ba b�jik. R�m nevet, �s mag�ra r�ntja a takar�t. – J� �jt, apa!
- J� �jt, Gregory!
Visszat�rek a szob�mba, �s becs�szok a takar�m al�. Megint nem vagyok egyed�l…

*****
- Ugye nem zavarlak? – suttogja.
- Ker�lj beljebb, Vincent – s�gom vissza. – Mi van?
- Semmi. Gondoltam, sz�lok, hogy itt j�rt Minellya Palley.
- �s?
- �jjel volt itt… alig t�z perce lehetett. Tal�n Nicolette-n�l volt bent. Esetleg szervezkedni akarnak. Jobb volna vigy�zni.
Valami�rt nem mondom el, hogy n�lam volt. Valahogy sejtem, hogy �zl�stelen po�nokat �s gyan�s�tgat�sokat kapn�k. F�leg, ha a fl�rtr�l is besz�ln�k. Ink�bb csak b�lintok.
- Majd vigy�zok r�juk.
- Csak figyelmeztetni akartalak.
- Mondom… majd vigy�zok r�juk. Van m�s is?
- Tulajdonk�pp semmi.
- Ne eml�tsd Nicolette-nek, hogy l�ttad a bar�tn�j�t, j�?
- Majd igyekszem. J� �jszak�t, Draco!
- Neked is, Vincent.
Kimegy a szob�mb�l. Felemelem a p�lc�m, hogy becsukjam az ajt�t, de azt�n f�radt s�hajt�ssal visszaejtem az �jjeliszekr�nyre. Lehunyom a szemem, �s aludni pr�b�lok – vajmi kev�s sikerrel. Nincs kit �t�lelni, �s az ajt�n is b�rki bej�het. S�rg�sen ki kell b�k�ln�m Nicolette-tel…

*****
(Nicolette)

M�r megint a szok�sos minden. Reggel bej�v�k, felveszem a k�k k�penyemet, lemosom a kezem egy-k�t var�zsszerrel, �s leszaladok az ir�ny�t�ba megk�rdezni, hol van r�m sz�ks�g. Erre Terenca elk�ld engem az oszt�ly legt�volabbi pontj�ra.
D�lut�n pedig a recepci�n �l�k, �s onnan k�ld�zgetek el mindenfel� kutyafej� gyerekeket, l�bosharapta n�ket, �s s�rk�ny�gette f�rfiakat. Felemel� munka, mondhatom.
- J� reggelt, Terenca! Van nekem valamid?
- Mint mindig. A h�romsz�ztizenhetesben v�r r�d egy l�ny.
- Mi van vele?
- Ink�bb n�zd meg! – A kezembe nyom egy darab pergament, �n pedig s�hajtva elindulok a h�romsz�ztizenhat szob�nyira l�v� l�nyhoz.
Az ajt� el�tt meg�llok, �s lenyugtatom a l�legzetemet. Mosolyt �gyeskedek az arcomra, kopogok, azt�n bel�pek.
Els� pillant�som a l�ny felh�lyagosodott kez�re esik, a k�vetkez� pedig a kend�be bugyol�lt arc�ra.
- Szia! Nicolette vagyok.
- Esther.
- Mi t�rt�nt veled, Esther?
- R�m bor�tottak egy b�jitalt az egyik roxmortsi ablakb�l. �ll�t�lag �res rakt�r.
- Sz�val nem tudod, milyen b�jital. �rtem. Felfedn�d az arcodat? – Megr�zza a fej�t. – Nem tudok seg�teni, ha nem l�tom, mi a baj. Hidd el, nem ez az els� alkalom, hogy valakit kezelek.
Fels�hajt, �s felfedi az arc�t egy pillanatra.
- K�rlek – suttogom.
- Cs�nya – feleli elfordulva.
- Azon vagyok, hogy �jra sz�p legyen.
- Sosem volt sz�p!
- Biztos vagyok benne, hogy az volt. – M�r nyitn� a sz�j�t, de folytatom. – Mi a fen�t akarsz, ha nem azt, hogy elt�ntessem az arcodr�l a h�lyagokat?!
Ledobja a kend�t. Val�ban nem sz�p, b�r teljf�l-sz�ke r�vid haja, ijeszt�en vil�gosk�k szemei azt sejtetik, h�lyagok n�lk�l az lehet. Rutinb�b�j a meggy�gy�t�sa. Egy kr�met kapok el� az egyik szekr�nyb�l.
- Kenjem �n, vagy te akarod?
- Nem minden v�gyam beleny�lni egy z�ld trutyiba! – h�r�tja el az aj�nlatomat nagyvonal�an.
- Hidd el, csod�kat k�pes m�velni! – Kinyitom a t�gelyt, �s kicsit megsz�d�l�k. L�pek egyet a l�ny fel�, �s le kell �ln�m. �tkozott kr�m, mindig elk�b�t a szaga!
- Nem teheti r�m… - sz�k�li a l�ny ijedten b�mulva r�m.
- Incacerandus! Pofix! Musz�j bekennem az arcodat vele, mert nincs kedvem k�ssel lekapar�szni �ket r�lad. – Bekenem az arc�t, �s a kezeit. Gyorsan megt�r�lk�z�m, �s let�pem r�la a k�teleket. A kel�sei lassan visszah�z�dnak.
- Ez annyira… - fintorog.
- Nem kell megk�sz�nn�d. Mosd le magadr�l, azt�n mehetsz.
Rengeteg id�t pazaroltam el r�. Futni kezdek az ir�ny�t� fel�. Hirtelen egy nagy k�k folt takarja el a kil�t�st, �s �n h�traesek.
- Ne haragudj! J�l vagy? – Felpillantok. Egy magas, barna haj�, k�k szem�, v�r�s ajk� – cs�b�t� f�rfi �ll el�ttem. Felseg�t. M�r talpon vagyok, mikor m�g mindig biztos k�zzel tartja a csukl�m. �rint�se nyom�n megbizsereg a b�r�m.
A falnak d�l�k. �tkozott kr�m! B�r tisztulna ki v�gre az agyam!
- Nincs semmi bajom. Csak az egyik kr�m szag�t�l kicsit…
- �n voltam figyelmetlen, bocs�ss meg!
- Semmi gond!
- Megiszol velem egy k�v�t? M�gis cs�ny�n fell�ktelek.
- De h�t… J�l van, eb�dsz�netben r��rek. Egykor a te�z�ban?
R�mosolygok �s ell�k�m magam a falt�l. Visszamegyek az ir�ny�t�ba.
- �h, Nicolette! Azt hittem, sosem v�gzel Estherrel. – Le�l�k, lehajtok egy k�v�t.
- Mi a k�vetkez�?
- Tizenhatos. Vigy�zz vele… el�g… kifinomult, �ri…
- Sznob? Megyek…
Felugrok, �s tov�bb indulok. A tizenhatos k�zel van. Bel�pek, �s meg�llok a k�z�pkor� f�rfival szemben.
- ’Reggelt. Neve?
- Lord Auberon Dumbledore. Aberforth fia, Albus…
- K�sz�n�m, de az �letrajz�t nem ig�nylem. Mes�lje el, mi t�rt�nt. – Villantom fel a szemem.
- V�rjon! Maga kicsoda?
- Nicolette Malfoy vagyok. Gy�gy�t�.
�ppen hozz��rn�k, hogy megtapogassam a jobbj�t fed� z�ldes b�rt, mikor elh�z�dik t�lem.
- Valami gond van?
- Ne �rjen hozz�m!
- Ha mag�nak is aranyv�r-m�ni�ja van, ne agg�djon. Se s�rv�r� nem vagyok, se f�lv�r.
- �n az vagyok. F�lv�r. – M�g jobban elh�z�dik.
Megremegek. M�giscsak �vek �ta �lek Drac�val.
- Eln�z�st – mondom megb�n�s n�lk�l. – Ideny�jtan� a kez�t?
- Engem egy mocskos hal�lfal� ne tapogasson!
- Nem vagyok hal�lfal�!
- Mindenki tudja, hogy az �sszes Malfoy hal�lfal�! Maga is az, �s a f�rje is!
- T�ny, hogy gyan�ba keveredt�nk, de a b�r�s�g �rtatlannak tal�lt minket.
- H�t hogyne! De fogadok, hogy maga sem fedte fel nekik a bal alkarj�t a t�rgyal�son!
- Mire c�loz ezzel?
- Maga is �rti, nem? A mai napig ott hordozza a S�t�t Jegyet!
�n�ktelen�l is a S�t�t Jegy egykori hely�hez kapok.
- Soha nem is volt ott a karomon! – mondom fesz�lt hangon. Ez m�r a robban�s el�tti csend.
- De az�rt m�gis takargatja.
- Idefigyeljen, maga �tkozott! L�tni akarja, hogy nem vagyok hal�lfal�? Rem�lem, boldog! – Felgy�r�m a k�penyem ujj�t. – L�tja, uram? Nincs itt semmi!
Az orra al� nyomom a bal alkaromat.
- �h…
- Mi van? Nem l�tja azt, amir�l szent�l hitte, hogy l�tezik?!
- Nem �ppen… Kisasszony…
- Mi a…?
Magam fel� ford�tom a karomat. Nem kellett volna. M�ly leveg�t veszek, azt�n ink�bb az �jul�s mellett d�nt�k.