Az elk�vetkez� napok gyorsan teltek. �n Potter k�p�ben m�szk�ltam a kast�lyban, mik�zben � az �n k�pemben sz�rakozott Lily mellett. Arra m�g nem j�tt�nk r�, hogy cser�lj�k vissza magunkat, �gy minden perc�t ki�lveztem annak, hogy James Potter test�ben a csapatkapit�nyi szerep is r�m h�rult.
Mit ne mondjak, nem szerettettem meg vel�k a bemeleg�t�st. Nagyj�b�l �gy kell elk�pzelni, hogy k�nyelmesen �l�k egy sz�kben, a kezemben a s�ppal, mik�zben a t�bbiek sorakoznak el�ttem, �s magukban �pp azon gondolkoznak, hogyan �lnek meg �lmomban. S�psz�ra a leglehetetlenebb k�r�sekkel el��llok �s lehet�leg t�bbsz�r elv�geztetem vel�k a gyakorlatot. Azt�n sim�n elfogy a t�relm�k, �n meg futok az �letem�rt.

Az �r�kon Siriusszal k�lcs�n�sen az agy�ra megy�nk a m�siknak, mik�zben azt tal�lgatjuk, mir�l besz�lget James �s Lily. N�ha m�g a k�nyvt�rba is elmegy�nk, de szigor�an csak az�rt, mert m�gsem maradhat James �r�k id�re az �n testembe z�rva. Pl�ne, ha Lily r�j�n, hogy esetleg m�gis van es�lye n�la Jamesnek. Ugyanis, mint azt James bizalmasan megs�gta, Lilyt kezdi �sszezavarni, hogy nem h�vom randira mindig.
Azt hiszem, sikeresen elk�nyvelhetem magamban, hogy nem volt hi�baval� Eric r�gt�nz�tt fi�k�pz�se. James pedig az �n k�pemben lassan meg�rti, mit �rez Lily, meg, hogy miket kell csin�ljon, ha v�gre visszakapja a saj�t test�t.

A p�rbajversenynek kihirdett�k az id�pontjait. H�rom fordul�b�l fog �llni, az els� r�gt�n okt�ber 1-�n lesz. A m�sik kett� okt�ber 17-e, �s november 5-e. H�t, majd megl�tjuk, mi lesz...

Egyik nap �pp a klubhelyis�gben besz�lgettem Siriusszal, amikor kiv�g�dott a portr�lyuk, �s James rontott be rajta olyan cifr�n k�romkodva, hogy az m�g nekem is a becs�letemre v�lt volna. Hab�r, a j�n�p �gyis azt hiszi, �n vagyok...
- Ilyent t�bbet soha! – hadon�szott, mik�zben vagy hatszor k�p�tt, �s t�r�lgette a sz�j�t.
- James! Fogd vissza magad, ennyire m�g Jeny sem paraszt! – h�zta le mell�nk Sirius a kanap�ra. � csak tov�bb f�jtatott, �s k�zben hadarta az orra alatt az �tkokat.
- Meg�l�m, esk�sz�m, hogy meg�l�m!
- Esk�sz�m, hogy aki sokat esk�d�zik, kev�s igazat mond – vigyorogtam a k�p�be.
- Kuss! – f�rmedt r�m James. – Neked kellett volna ezt elszenvedni, nem nekem...
- �s, azt is el�rulod, hogy mit? – pislogtam r� �rtatlanul.
- Malfoy lesm�rolt a folyos� k�zep�n! – mondta d�h�sen, �s megint k�p�tt. – Megyek fogat mosni... – pattant fel, �s elrobogott a h�l�termek fel�.

�sszen�ztem Siriusszal, �s egyszerre t�rt ki bel�l�nk a nevet�s.
- Ez nem igaz... – mondtam g�rnyedezve a r�h�g�st�l.
- James Potter �s Malfoy! Ebb�l lenne egy j� kis pletyka – vigyorgott �rd�gien Sirius.
- Nem, nem! – intettem le. – Pletyka akkor lenne, ha Malfoyt lebuzizn�nk. �rzed a k�l�nbs�get?
- Nan� – d�lt h�tra. – De akkor is, ez az�rt durva....
- K�l�nben is – kezdtem, mikor siker�lt kicsit lenyugodjak. -, mit akar t�lem? Nem vagyunk mi puszi-pajt�sok...
- Vagy csak te nem tudsz r�la. Ki tudja, James mit fel nem forgatott szeg�ny Malfoy lelki vil�g�ban... – merengett el Sirius.
- H�! – ki�ltottam, �s belebokszoltam a v�ll�ba. Azt�n a figyelmemet a m�g mindig d�h�s Jamesre ir�ny�tottam, aki most kecmergett lefel� a l�pcs�n.
- Meg ne sz�laljatok! – mordult fel. Ledobta mag�t az egyik fotelbe, �s onnan dohogott tov�bb. – Soha t�bbet...
- Na, nyugi m�r... – vigyorgott Sirius. – Az�rt elmes�lhetn�d, hogy mi volt ez az eg�sz.
- K�pzelem – ny�jt�zkodtam. – Sz�ke herceg feh�r lovon. Csak most, csak neked. Iz�, nekem. – jav�tottam ki magam.

- H�, Jeny, mi�rt szaladt�l el? – futott be Lily.
- Nem vagy r� k�v�ncsi...
- Igaz, amit Kira mond? – k�rdezte r� sem heder�tve Lily. – Te �s Malfoy?
- Soha! – ki�ltotta James.
- J�l van, j�l van, ne szedd le a fejem.
- �s mi van akkor, hogyha... – kezdtem bele, de James a szavamba v�gott.
- Bele se kezdj! H�zz�l ink�bb Lilyvel valamerre, csak hagyj�l m�r b�k�n! – sz�tagolta.
Lily f�lig pirult, �n pedig sz�lesen vigyorogtam. Azt�n, „�gess�k le Jamest” alapon, Lilyhez l�ptem, az egyik kezemmel �tkaroltam az v�ll�t, �s a m�sik kezemmel pedig megvakartam a fejemet. V�gign�ztem Lilyn, azt�n megcs�v�ltam a fejem.
- Te r�m ne p�ly�zz – mondtam lekezel�en, �s m�gis �gy, hogy s�t�tt r�lam, h�lyes�g amit besz�lek. – �n buzi vagyok. Neked n�lam semmi es�lyed nincs.
- Potter, ezt m�g te sem hiszed el – vette le nevetve a kezem a v�ll�r�l. H�t ja... t�nyleg nem hiszem el.
- Mi van? – t�togtam vigyorogva Jamesnek, aki „hogy lehetsz ilyen h�lye, �n Isten bizony megverlek” pillant�ssal n�zett r�m.

Miel�tt m�g kit�rgyalhattuk volna ezt az eg�szet, megjelent Remus, �s egy hatalmas k�nyvet csapott le el�nk az asztalra. V�gig m�rtem a k�b� ezer oldalas k�tetet, majd Remushoz fordultam.
- M�r tanultam – toltam fel� a k�nyvet.
- Olvasni csak tudsz – tolta vissza.
- Mi az? – n�zett �t a v�llam f�l�tt James. Feln�ztem, �s akkor m�r volt Lily, nincs Lily.
- L�lekcsere – olvastam fel a c�met. Rosszat sejtve Remus fel� fordultam, aki el�vette azt az arckifejez�s�t, amit k�l�n nekem tartogatott. – Azt v�rod t�lem, hogy ezt el is olvassam?
- Nem, Jeny, azt m�g t�led sem v�rhatom el – vigyorgott. Kompromisszumot k�t�tt�nk. Csak finoman c�loz a felfog� k�pess�gemre, cser�be � hamarabb mehet tusolni. Na, csak mondja valaki, hogy nem tudok �zletelni...
- Akkor mi a c�lod ezzel az �rt�kes h�zi olvasm�nnyal? – k�rdezte �rdekl�d�st tettetve Sirius.
- Van benne egy el�g �rdekes fejezet – b�k�tt a k�nyvjelz�re Remus. James felkapta a k�nyvet, �s kinyitotta ott, ahol meg volt jegyezve. P�r percig belemer�lt az olvas�sba, majd felh�zott szem�ld�kkel Remusra n�zett.
- Olvasd el – tartotta az orrom el� a k�nyvet.

L�lekcsere – De hogyan vissza? Na, ez j�l kezd�dik.
Ha k�t l�lek testet cser�l, annak valami fontos oka kell legyen. A var�zsl�vil�gban nem egy p�lda volt m�r l�lekcser�re, de mind valami c�lt szolg�ltak. A k�t szem�ly nem tud visszat�rni a saj�t test�be, eg�szen addig, am�g be nem teljesedik a kiv�lt� ok. Ezt a zseni�lis k�vetkeztet�st... Azonban... Az ilyeneket nem szeretem... , ha a lelkek t�l sok id�t t�lt�ttek a test�k�n k�v�l, t�bb� m�r nem tudnak visszajutni eredeti hely�kre. Ez az id� v�ltozhat, de az �tlag id�tartam k�t h�t. Ha az alatt az id� alatt megold�dik a felmer�lt probl�ma, a lelkek magukt�l visszaker�lnek a hely�kre, ha nem, a tov�bbi �let�kben a m�sik testben tart�zkodnak.
�sszecsaptam a k�nyvet, �s k�v�ncsian feln�ztem Jamesre.
- Na, mi volt az a eget renget� probl�ma, ami nyomta a sz�vecsk�det? B�kd ki gyorsan, mert nem akarok benned maradni eg�sz �letemben...
- Nem tudom – vakarta a fej�t James. – Nem igaz�n eml�kszek.
- Profi – d�ltem v�gig a kanap�n. – K�b� �t napunk van r�j�nni. Ak�rmennyire is �lvezem a helyedet, nem akarok eg�sz v�gig ezekkel egy szob�ba lenni – mutattam r� vigyorogva Siriusra �s Remusra.
- Ja, r�ad�sul, James alakj�ban kicsit k�r�lm�nyes lenne az a randi... – motyogott az orra alatt Sirius.
- �s addig, mit csin�lunk? - n�zett v�gig rajtunk Remus.
- V�runk, mint a gondvisel�s – mondta James. – �n elverem Malfoyt, te pedig, Jeny, pr�b�ld meg meg�rteni a helyzetemet. Akkor tal�n visszakaphatom az �n testem.
- De mit nem �rtek eddig?... – gondolkodtam hangosan, azt�n felt�p�szkodtam, �s megindultam a konyha fel�. Hi�ba, r�g volt az eb�d...


- Jenifer White!
James idegesen rohant le a klubhelyis�gbe, �s lef�kezett mellett�nk. Meglepetten feln�ztem a dolgozatomb�l, �s r�n�ztem ez el�ttem toporg� fi�ra. L�nyra.
- Mi a baj, �gas? – k�rdezte mell�lem Sirius. �t is meglepte James, mert �ltal�ban ilyenkor Lily�kkel fent van. Ugyanis m�r este tizenegy �ra volt.
- Jeny, seg�tened kell – mondta James. – Lily�k „Igazs�g, tett vagy sz�zal�k?”-ot akarnak j�tszani, �s ha valami k�rd�st tesznek fel r�lad, kell seg�ts!
- Hozom a k�penyt – pattant fel Sirius.
- A h�tad m�g�tt lesz�nk, �s ha egyszer megb�klek, akkor igen, ha k�tszer, akkor nem. Vagy s�gok, vagy valamit kital�lunk... Ok�? – k�rdeztem, mik�zben t�relmetlen�l toporogtam. Sirius k�t perc m�lva megj�tt, �s a kez�ben ott volt James l�thatatlann� t�v� k�penye. A h�tunkra kanyar�tottuk, Sirius pedig azt is elint�zte, hogy besz�lgethess�nk a k�peny alatt, mert nem fogj�k hallani. Azt�n James ut�n felment�nk a h�l�termekhez.

Az ajt� el�tt m�g megveregettem James v�ll�t:
- Fogd fel �gy, hogy maximum lebukunk – mondtam vid�man, majd h�tulr�l kicsit megtasz�tottam.
- Na, gyere m�r! – hallottuk bel�lr�l Alice hangj�t. James ut�n lassan besassz�ztunk mi is a szob�ba, � pedig behajtotta az ajt�t. A l�nyok Lily �gy�n �ltek, �s James is lehuppant mell�j�k.
- Gyere – suttogtam Siriusnak, �s halkan odalopakodtunk James h�ta m�g�.
- �n kezdek – jelentette ki Kira. – Jeny: igazs�g, tett, vagy sz�zal�k?
- Igazs�g – mondta James. K�zelebb h�z�dtam, �s befogtam Sirius sz�j�t, mert valami fojtott hangon nagyon magyar�zott.
- L�ssuk csak... – j�tszotta a t�preng�t Kira. – Milyen volt Malfoy?
James v�gott egy fintort, �s �n ink�bb hagytam, fejezze ki mag�t. Elv�gre, � szenvedte el, nem �n. �sszevigyorogtunk Siriusszal, �s hallgattuk, ahogy James m�rgesen hadarja a v�laszt.
- Ritka szar – k�pte.
- Te k�rdezel – el�zte meg a kit�rni k�sz�l� sz��radat�t Jamesnek Lily. Erre � elvigyorodott, �s �rtatlanul pislogott.
- Lilyke... Igazs�g, tett, vagy sz�zal�k?
- Sz�zal�k – fonta �ssze a karjait Lily.
- Akkor, �ruld el nekem – d�lt v�gig James az �gyon. -, h�ny sz�zal�kban tetszik neked Potter?

- Na, ez se t�rt egyb�l arra, amihez neki k�ze van – komment�lta mellettem Sirius. Olyan �rz�sem volt, r�j�nnek, hogy ott vagyunk. De h�t, kock�zat n�lk�l nincs �let...
- Nan� – vigyorogtam. – Im�d. Nem k�rd�s.

- Refuz van? – f�szkel�d�tt Lily. Refuz? Az meg mi? K�rd�n fordultam Sirius fel�, aki kioktatott, hogy azt jelenti, m�s k�rd�st akar.
- Nincs – v�gta r� James.
- �t galleont r�, hogy kilencvenet mond – n�ztem v�gig Lilyn.
- Kiz�rt. Kevesebbet fog mondani – �llap�totta meg Sirius.

- Na, Lily? V�laszolj – vigyorgott r� Potter.
- H�t.... iz�... nyolcvan�t? – ny�gte ki Lily.

�n k�romkodtam egy sort, de James �s Sirius t�retlen�l vigyorgott. Kira elkezdett f�ty�lni, Alice meg szerelmesen �br�ndozni.

- Vesztett�l. Fizess – n�z r�m szemtelen�l Sirius. Kihal�sztam a zsebemb�l �t galleont, �s morogva odaadtam. Na, tudtam �n, hogy valami rossz fog t�rt�nni...

- Te k�rdezel, Lily – mondta Kira.
- Rendben. Kira: igazs�g, tett, vagy sz�zal�k? – k�rdezte gonoszul Lily. Azt hiszem nem tetszett neki az el�z� k�rd�s. Az baj. Akkor most v�rhat�an tiszta sz�vb�l felteszi a legh�ly�bb k�rd�seket.
- Tett! – v�gta ki mag�t Kira.
- Akkor dr�ga bar�tn�m, menj �t sz�pen a tekerg�kh�z, �s t�ncolj egyet Peterrel... H�l�ingben...
- M�g mit nem! – v�r�s�d�tt el Kira. – Refuz! Refuz, refuz, refuz!
- Ti mondt�tok, hogy nincs refuz...
- De m�gis van! – ellenkezett k�ts�gbeesetten.

- Sz�v�s... – vigyorogtam.
- Az biza – b�lintott Sirius. – Evans mi�ta ilyen tal�l�kony?
- Eddig is az volt Sirius. Eddig is az volt... – mondtam sz�rakozottan.
- Ha nem tudn�m, hogy te vagy az, t�nyleg elhinn�m, hogy James mondja ezt – csipkel�d�tt.
- Maradj m�r! – intettem le.
– Nem csin�lja meg...
- De igen.
- �jabb �t galleonod r� fog menni...

- De m�sz!
- De nem!
- De igen!
- De nem!
- De igen!
- Visszaadom a f�lbeval�dat!
- Megegyezt�nk!

- Nem �r! – pattogott Sirius. – Tess�k megcsin�lni!
- Adod vissza... – motyogtam, mik�zben kotor�sztam a zseb�be. – Az �n p�nzem...
- Elnyertem!
- �n meg vissza!

A j�t�k gyorsan ment tov�bb. James gyorsan felfogta, hogy mit kell v�laszoljon a k�rd�sekre, �s szerencs�re nem kapott olyan v�laszt, amire nem tudott volna v�laszolni. Igaz, hogy az�rt kapni fog.... M�ghogy �n... R�zsasz�nbe fogok menni a randira Siriusszal... H�t meg�l ez a gyerek...

Nem buktunk le, nem �lt meg Lily, nem lett semmi baj. Szerintem �gyesek voltunk. Nem?



A k�vetkez� napokban figyeltem a k�rnyezetemet. Jamesnek el�g furcsa �lete van, azt elismerem, de mit nem �rtek? A l�nyok egy mosoly�ra b�rmit megcsin�lnak, a tan�rok vagy leszidj�k, vagy megdics�rik, van egy csom� bar�tja, �s szereti Lilyt. A csal�dja nem �t�li el a mugli sz�rmaz�s�akat, m�rg�ben a mardek�rosokat sz�t�tkozza, �s vezeti a kviddicscsapatot. Ezt meg kell mondjam, el�g neh�z... J� pof�tlanok tudunk lenni... De akkor is? Van m�g valami, amit nem tudok.

P�r nap m�lva idegesen �ltem a tekerg�kkel a klubhelyis�gben. �jf�l m�r r�g elm�lt, �s ha minden igaz, �s nem j�v�nk r�, hogy ker�lhetek vissza a testembe, akkor ezent�l nyugodtan szoktathatom magam a Potter n�vhez.
- Mi az, amit nem vettem �szre? – pattantam fel idegesen a helyemr�l. – M�r fejb�l tudom, milyen m�rk�j� ruh�id vannak, de m�g mindig nem vagyok �n!
- Nem tudom... – f�szkel�d�tt James. K�zben Remus n�ha-n�ha f�jdalmasan felszisszent. Mostan�ban egyre rosszabbul van, �s nem akarja elmondani, mi a baja. Meg is lep�dtem, amikor megsz�lalt.
- El kell mondanunk neki... – mondta halkan, majd az oldal�hoz kapott. Odamentem mell�, �s r�tettem a kezem a v�ll�ra.
- Nagyon f�j? – k�rdeztem. Fene a l�lekcser�be, Remus itt mindj�rt el�jul!
- T�l�lem – mondta, majd hat�rozottan a fi�k fel� fordult. – Musz�j.
- De Remus... – n�zett r� k�ts�gbeesetten James. – Tudjuk, mennyire nem szeretsz r�la besz�lni.
- Mir�l? – n�ztem k�rbe. Valahogy nagyon idi�t�nak �reztem magam. �s ez az �rz�s �j volt.
- Jeny... – ny�gte Remus. – Azt hiszem, tudjuk, mit k�ne tudj�l, hogy a helyetekre ker�ljetek.
- L�gyszi, ne csin�ljatok �gy, mintha valaki meghalt volna – mondtam idegesen, mert mindenki olyan s�padt volt, mintha temet�sr�l j�nn�nek. - Mondj�tok el, �s vigy�k Remust m�r a gyeng�lked�re!
- Jeny, ez nem olyan egyszer� – r�zta a fej�t Sirius. – Fogalmunk sincs, hogy reag�lsz.
- Mi�rt, hogy k�ne reag�ljak?

James �s Sirius v�ltottak egy nyugtalan pillant�st, majd b�lintottak. Idegesen ciccegtem, mert m�r Remus arc�b�l az �sszes sz�n kiment, �s mi m�g mindig ezzel vacakolunk. James k�zelebb l�pett, �s megsz�lalt:
- Meg kell �g�rned, hogy amit most hallasz, azt soha, senkinek nem mondod tov�bb. M�g Lily�knek sem. Senkinek. – mondta komolyan.
- Meg�g�rem – b�lintottam.
- Jeny, mi – mutatott mag�ra, Siriusra �s Peterre James. – anim�gusok vagyunk. Remus miatt megtanultuk. Csak �gy tudtunk neki seg�teni.
Kicsit sokkolt a h�r. Ezek anim�gusok. �s Remus miatt tanult�k meg. �rtetlen�l Remusra n�ztem, aki lehajtotta a fej�t, �s kiny�gte:
- V�rfarkas vagyok, Jeny.

A szob�t hirtelen f�ny t�lt�tte be, �s �n megint csak pislogtam. Len�ztem magamra, �s megk�nnyebb�lten tapasztaltam, hogy megint a saj�t testemben vagyok. Felpillantottam. A t�bbiek v�rakoz�an r�m n�ztek. Nem kellett volna agg�dniuk. Elfogadtam.
Fel�lltam �s Remushoz l�ptem. � les�t�tte a tekintet�t, �n pedig hat�rozott hangon megsz�laltam.
- J�ssz a gyeng�lked�re – parancsoltam. Remus hitetlenkedve feln�zett.
- Nem undorodsz t�lem? – k�rdezte meglepetten. �n erre d�h�sen felemeltem a fej�t, �s lend�tettem a kezem, mintha meg akarn�m pofozni, de miel�tt m�g elkaptam volna, a m�sik kezemet is odatettem, �s azt �t�ttem meg.. A t�bbiek meg�tk�zve n�ztek r�m, �s Remus hitetlenkedve az arc�hoz tette a kez�t.
- Remus Lupin! – kezdtem m�rgesen. – Az�rt, csak az�rt nem kapt�l rendeset, mert a v�g�n m�g Madam Pomfrey engem fog leszidni, hogy egy beteg�vel durv�n b�nok! Jegyezd meg: az�rt, mert havonta egyszer szenvedsz egy sort, m�g mi nem v�ltozunk! Te k�tekedsz velem, �n pedig hamarabb engedlek tusolni! Ezen semmi nem v�ltoztat! Most pedig t�n�s a gyeng�lked�re! – fejeztem be mosolyogva.