Hermione a h�feh�r folyos�n �llt, szemei boldogan figyelt�k a k�rteremben �l� any�t �s fi�t. Tal�n ebben az egyetlen pillanatban �rzett gyomor�melyg�sn�l k�l�nbet unokatestv�re ir�ny�ban. Lehet, hogy Lucy bez�z�dott doboz� mignonos rekl�mba ill� st�lussal lett meg�ldva, melyt�l Grangernek akaratlanul is egy giccses mim�za jutott esz�be, a k�rh�zban, kez�ben Markkal elb�v�l� k�pet ny�jtott. �s ezt a Malfoy von�sokkal felv�rtezett, l�tsz�lag kifejez�stelen arc� Hermione sem tagadta.
Mikor kiny�lt az ajt� �s a len�tt haj�, medika kivitte a bab�t, leszak�tva a mosolyt Lucy ajkair�l, Hermione bel�pett a k�rteremben, a p�tolhatatlan p�tol�s�t megk�s�relve.

- Szia! – mosolyodott el kedvesen a griffend�les – Hogy vagy? Hallottam, hogy �gyes volt�l.
- L�ttad a kis angyalt? – k�rdezte somolyogva a l�that�an legyeng�lve az anyuka.
- Igen-igen – b�logatott Hermione, �s odah�zott egy h�roml�b� sz�ket az �gy mell�.
- Tiszta apja, igaz? - vigyorgott Luc.
- �hm… aha – b�lintott zavartan Granger, pal�stolva, hogy a leghalv�nyabb fogalma sincs arr�l, hogy ki a baba apja.
- Mes�ltem neked, hogy ismerkedt�nk meg? – k�rdezte �tszellem�lt arccal �s feljebb tolta mag�t az �gyon.
- Nem… ehhez m�g nem volt szerencs�m – r�zta a fej�t.
- L�nyeg�ben els� l�t�sra egym�sba szerett�nk. �s az els� adand� alkalommal, mikor n�gyszemk�zt maradtunk, let�pt�k egym�sr�l a ruh�t – nevetett fel kaj�nul Luc.
- Ja – motyogta Hermione �s zavaros gondolatait sort�zzel puszt�totta el a felismer�s, miszerint ismer k�t embert, akik jelenleg �pp kettesben vannak.
Granger l�that�an les�padt, �s mivel ennyi is b�ven elegend� volt neki testv�re nemi�let�nek megismer�s�b�l, eln�z�st k�rt a friss any�t�l �s kivonult a k�rteremb�l. C�ltalan egyenessel a faln�l k�t�tt ki, ahol fej�t a vakolatnak d�nt�tte, �s bizony keser�en vette tudom�sul, hogy megt�rne benne valami, ha megtudn�, hogy a h�zban b�rki is let�pett volna b�rmit. Rosszull�t fogta el, ha belegondolt, hogy Dracot(?) otthagyta annak a l�nynak, akir�l nem sok pozit�v eml�kkel rendelkezett. Mikor mogyor�barna szemei m�r el�g nyilv�nval�an �tbillentek z�ldbe, hi�ba takargatta �nmaga el�l, kit�rni k�sz�l� haragj�t nem igen siker�lt v�ka al�, rejteni. „De mit ideges�tem magam egy�tal�n?” Tette fel mag�nak sz�zadszor is a k�rd�st, m�gnem keser�en felh�rd�lt �s a folyos� csendj�ben csend�lt fel hangja.
- A fen�be is! J�v� h�ten m�r Malfoyos p�l�ban fogok j�rni?! – sz�lalt fel a hiszt�rikus hang…
A „mi�rt?” k�rd�s felett, magasugr�ssal �tlend�lve elhagyta a k�rh�zat.

*
Id�k�zben az eml�tett sm�jliv� lealacsony�tott Draconak esze �g�ban sem volt, nemhogy �sszej�nni, de egy�tal�n �sszefutni Lavenderrel. A sz�kes�g mindennem� �rintkez�st n�lk�l�z�tt, �s f�l� volt, hogy el�bb-ut�bb �sszeforr a sz�ja, a hat napja tart� n�mas�g k�vetkezt�ben.
A harmadik f�szerepl�je a t�rt�netnek, egyben a m�kusker�k m�g�tt oson� eg�r, anyak�nyvezett nev�n Lavender, mind�ssze egyetlen dolgot tudott lesz�rni a dolgokb�l, mely szerint a Malfoy haj� ez�ttal nem csak hogy el�szott, de el is s�llyedt, menthet� utasok, �s azok k�tsz�z �vre el�revezethet� lesz�rmazottjai n�lk�l. Mag�ban az�rt rem�nykedett, hogy a mardek�ros nem �rez semmit Granger ir�nt, csup�n felzaklatta �t valami, rejt�lyes �s megmagyar�zhatatlan dolog.


*
Hermione hazasietett a k�rh�zb�l �s �desanyja k�tked� tekintet�nek keresztt�z�ben motyogott valamit, majd tov�bb v�gt�zott a l�pcs�n, �jabb k�ts�gbeesett pillant�sokat bezsebelve. Lehuppant az �gyra, majd k�rm�lni kezdett. Mondand�ja egy�rtelm�re sikeredett, �s mik�zben �tolvasta v�gig vigyorgott.

Dr�ga Harry!

Azt hiszem megbolondultam, �s ezen az agyr�men m�r csak te tudsz seg�teni! Mindenek el�tt szeretn�m lesz�gezni, hogy nem vagyok sem szerelmes sem f�lt�keny, mind�ssze az el�vigy�zatoss�g �ratja velem e sorokat! A helyzet az, hogy, mint te is tudod Brown �s Draco kettesben maradtak… (l�tod… Draco * sz�rny� *) �s ha esetleg t�rt�nt k�zt�k valami… olyan, �n nem akarok oda visszamenni.(nem is b�rn�k). F�lre ne �rts – �s persze ne is �t�lj el! – nem arr�l van sz�, hogy kb. k�t h�napja, n�gy napja, �s �gy �t-hat �r�ja r�j�ttem, hogy vonz�dom Malfoyhoz, aki annyira t�k�letes, hogy olyat m�g nem is l�ttam, �s leny�g�z, szinte b�rmit tesz. Itt nem ez a fontos. A l�nyeg, hogy kezdetleges agybajom van, �gy meg kell tudnom, hogy van-e valami Dracoval �s Brownnal… Annyit szeretn�k k�rni t�led, hogy valami nem �tl�tsz� dum�val szimatolj egy kicsit k�rbe. Ha lehet a csajn�l, mert Draco t�l okos �s egyb�l lev�gn�, hogy nem a k�ldet�s helyess�ge miatt t�bl�bolsz Resper- walley-ben.
K�sz�n�m �s milli� �lel�s, ha ezt megteszed nekem!

Hermione

Granger k�ts�gbeesetten �sszehajtotta a pergament, majd mag�hoz h�vta bagly�t, aki k�szs�ggel elk�ldte Harrynek a vallom�st.

*

Potter a f�hadisz�ll�son �lt, kez�ben cigarett�val �s k�v�val. Az aurorparancsnoks�g febru�r-m�rcius-i jelent�seit olvasta, l�that�an kutatva valami inform�ci� ut�n. Gondterhelt arc�t eln�zve, egy gyan�tlan saccol�, harmincnak mondta volna a t�l�l�t, akinek a senior kateg�ri�ba val� jelk�pes �tl�p�st m�g ink�bb seg�tett�k a szemei alatt h�z�d� sz�rke karik�k, �s a megrepedt – l�that�an nem �szlelten – szem�veg. Hirtelen felriadt a b�biskol�sb�l, melyet az izgalmas lapok v�ltottak ki bel�le, majd szemeit az ablakban kopogtat� bagolyra emelte. Elmosolyodott, hisz tudta, hogy Hermione �rt neki, �gy v�gre egy elfogadhat� indokkal szembe tal�lkozva, kiker�lte az auror parancsnoks�got, �s a lev�llel kez�ben bet�rt a kikapcsol�d�st szolg�ltat� jelk�pes kocsm�ba.
A vigyor – melyet a j�vev�ny okozott – hamar r�fagyott Potter arc�ra, akinek egy id� ut�n m�r csak vicsorg�sra maradt kapacit�sa. Legal�bb annyiszor �tolvasta a pergamenen �rtakat, mint Hermione a Roxfort t�rt�net�t, de v�laszra sehogysem lelt, pedig alaposan k�r�l n�zett.
K�t lehet�s�g mer�lt fel benne. Az els� szerint Granger m�g elsej�n k�ldte a bor�t�kot, mintegy tr�fak�nt. Ezt elfogadhat�nak tal�lta, �s boldogan s�hajtott fel. Sajnos azonban a lev�l alj�n �ktelenked� v�rv�r�s d�tum, �jra kibillentette Potter al�l a mosolyg�s hokedlit, arca pillanatok alatt elkomorult. A m�sik eshet�s�g mindentekintetben rosszabb… Hermione beleszeretett volna a g�r�nyk�be ? Harry megsz�laltatott rengeteg ellenvet�st ezzel kapcsolatban, azonban hamarosan be kellett l�tnia, hogy az �rvek legal�bb annyian dalol�sznak a sz�kes�g mellett, mint a c�folatok.
V�g�lis valamelyest kibillenve a sokkb�l v�laszt kanyar�tott bar�tn�j�nek, m�rs�kelten megk�rd�jelezve annak �pelm�j�s�g�t �s aktu�lis alkohol szintj�t.
A k�t fiatal hosszasan levelezett, Hermion�t vigyorg�sra, Harryt csaknem s�r�sra k�ztetve, m�gnem meg�llapodtak egy hihet� mes�ben, mellyel Draco f�l�be is bogarat lehet �ltetni, �s mellyel a boszorka sem leplez�dik le. A pergament v�lt�s v�g�n a fi� megk�rdezte Grangert, hogy szereti-e Malfoyt [n�h�ny megb�v�lt fintorg� jelet besz�rva a k�rd�s mell�(Msn. Messenger 11.5)], mire a l�ny csak egy vonalat felelt. �gy Potter, ha eddig nagyon ellenezte is a tal�lkoz�st Dracoval, meg�rta a boszork�nak, hogy mit fog csin�lni m�snap kett� �s n�gy k�z�tt.
Az utols� bor�t�k csere ut�n Harry visszaballagott a jelent�sekhez �s szinte vigyorogva olvasta a Draco- mentes sorokat, Hermione pedig ezredszer is elk�nyvelte mag�ban, hogy Harryn�l jobb bar�tja sosem lesz.


*

�g�ret�hez h�ven Harry leutazott Resper-walleybe, �s miut�n megl�tta a k�zel sz�z legyalogol�sra v�r� h�zsz�mot, jelk�pesen megveregette saj�t v�ll�t. K�ptelens�gnek tartotta, hogy a s�rv�r� griffend�les Hermione, az � legjobb bar�tn�je, f�lig szerelmes Malfoyba �s b�r ezt nem mondta Grangernek, jobban �r�lt volna, ha �rz�sei nem lelnek viszonz�sra.
B�zott Malfoyban hisz nem tehetett egyebet, azonban elk�pzel�se sem volt, hogy mit csin�lhatott az �ltala g�r�nynek titul�lt sz�kes�g, amivel megbolond�totta j�zan bar�tn�j�t.
T�preng�ssel egybek�t�tt �tj�n el�rte a c�lh�zat, majd egy hatalmas s�haj ut�n – �s a nagyj�b�l lefix�lt �s megbesz�lt sz�veget �tism�telve - bekopogott.
Draco nyitott ajt�t, majd elvigyorodott.

- Nem vesz�nk semmi! – mondta �s r�csukta a vend�gre a bej�rati ajt�t.
- Malfoy! – d�rrent fel Harry, mire a fat�kolm�ny kit�rult.
- J�, egy Potter! H�t t�ged meg mi sz�l hozott erre? Ilyen kis v�rosban is tartasz dedik�l�st? – k�rdezte bazsalyogva a k�sz�b k�ls�fel�n �csorg� Harryt�l.
- �n is �r�l�k Malfoy. Hozz�d j�ttem… - kezdte.
- H�, boldogg� tesz, hogy a hajaddal ellent�tben a humorod nem romlott – mondta vigyorogva majd karbatette a kezeit.
- Besz�lhetn�nk? – k�rdezte Harry.
- Hogyne! Egy sz�lat? – ny�jtotta a sebhelyes fel� a dobozt, aki k�telkedve ugyan de elfogadta.
- Nos? Ha a k�nyvedr�l van sz�, sajn�lom, de m�g nem jutottam hozz�… - kezdte ism�t gunyorosan, b�r nem b�nt�an – Vagy esetleg hozt�l egy gr�tisz p�ld�nyt? – vigyorgott a sz�kes�g, mik�zben kil�pett az udvarra egykori riv�lisa mell�.
- Te mit�l vagy ilyen �l�nk? – k�rdezte a griffend�les, l�that�an zavart pillant�sokkal illetve a mardek�rost.
- Pechemre be kell valljam, �r�l�k, hogy itt vagy… - fintorodott el – Brownt�l m�g a hajhagym�im is fr�szt kapnak, �s mi�ta Hermione elment nem tudok kivel kommunik�lni – mondta teljesen komolyan Draco.
- �h… - pr�b�lkozott a barna haj�, akinek a keresztn�v hallat�n n�mi v�ltoz�s fic�nkolt �t az arc�n, b�r ezt igyekezett nem kimutatni – sz�val pont r�la van sz�.
- Brownr�l? Zs�kutca – r�zta lemond�an az �st�k�t.
- Nem!
- Grangerr�l? �ri�si!
- Khm… Igaz�b�l agg�dom �rte. � k�ld�tt, hogy megn�zzem, �sszej�tt�l-e Lavenderrel… – kezdte, majd dr�mai hat�ssz�netet tartott, Malfoy szeme kikerekedett telt ajkait „megmondtam” mosolyra h�zta - De ez az eg�sz olyan furcsa…
- Mi lenne, ha nem ker�lgetn�d k�t �r�n kereszt�l a t�m�t, hanem r�t�rn�l?
- J� – morogta Harry – El�sz�r azt mondta, hogy lebetegedett �s az�rt nem tud idej�nni, �s ez�rt k�r meg engem. Azt�n �sszefutottunk az Abszol�ton… mondanom se kell, makkeg�szs�ges volt. Ut�na azzal j�tt, hogy ha ti egy�tt vagytok, � t�bbet nem teszi be ide a l�b�t, mert az m�r a szem�lye elleni sz�vetkez�snek sz�m�t. Felvetettem, hogy elj�hetne, megn�zhetn�, hogy mi van, �s ha val�ban j�rtok, fogja a cucc�t �s hazaj�n. De nem. Annyira furcs�n viselkedett… Mint egy… - makogott Potter, akit l�that�an �sszezavart a saj�t (kamu) mondand�ja.
- Egy? – s�rgette.
- F�lt�keny szerelmes. – mondta abszurdumk�nt felfogva a griffend�les.
- N�ha � is lehet norm�lis… - vonta meg a v�ll�t Malfoy.
- �s te?
- �n mindig…
- Nem. Van valami k�ztetek?
- M�lys�ges b�natomra m�g nincs! – s�hajtott a sz�kes�g.
- �s �rzel valamit ir�nta? – k�rdezte – Milyen k�ptelen k�rd�s… - motyogta, mire a m�sik elvigyorodott.
- N�zd Potter… lehet, hogy a szuperh�s mosolyod elvak�t mindenkit, de akkora haverok m�g nem vagyunk, hogy ilyen szem�lyes dolgokat megosszak veled.
- Sz�val igen.
- Mib�l gondolod?
- Ha nem �rezn�l, nem ker�lted volna meg a k�rd�st. Csak r�v�gtad volna, hogy nem.
- Ajaj Potter! A ves�mbe l�tsz – mondta sz�n�szi tehets�g�t meg nem hazudtolva.
- T�rt�nt m�r k�ztetek valami? – v�ltott t�m�t Harry, t�rekedve a Hermione �ltal feszegetett pontok megv�laszoltat�s�ra.
- Oh, basszus mi vagy te? Csal�dfakutat�? – h�rd�lt fel a sz�kes�g.
- N�zd Malfoy, nekem fontos Hermione. �s igencsak meglep�dtem, hogy a legjobb bar�tn�m kik�ld a vil�gv�g�re k�mkedni valaki ut�n, aki eddig a nemk�v�natos szektorban cs�cs�lt. Nem �rdekel, ha veled akar lenni… Legyetek boldogok, csak mondan�l valamit…Erre idej�v�k, �s te �sszevissza dum�lsz, ahelyett, hogy felvil�gos�tan�l vagy elejten�l valami konkr�tat. – er�s�d�tt fel a hangja Harrynek.
- Mit akarsz hallani? – tette karba a kezeit Draco �s villantott egy gunyoros vigyort a tajt�kz� griffend�lesre.
- Ne h�zd az agyam Malfoy! Mi van k�zted �s Hermione k�z�tt?
- Jaj! – s�hajtott sz�npadiasan a sz�ke – H�t mi�rt nem ezzel kezdted! – folytatta a j�t�kot – Melyik r�sze �rdekel?
- A ti�d.
- �lljunk meg egy sz�ra! Lehet, hogy csak a perverz k�pzel�er�d nem hagy nyugodni, �s t�lem akarsz megtudni mocskos r�szleteket – nevetett fel Draco. Eddig b�rta – Nem t�rt�nt semmi! – v�ltott hangsz�nt.
- �s nem is fog?
- Tekintve, hogy nincs itt…
- �s ha haza j�n?
- Az a j�v� zen�je – r�zta meg a fej�t Draco.
- �rtem – v�gott gyanakv� arcot Harry.
- Ha j�l sejtem Hermione nem akarta, hogy ezt elmond nekem, igaz?
- Nem – r�zta a fej�t – Azt mondta, hogy n�zzek k�r�l, hogy minden rendben van-e… �s, hogy finoman puhatol�zzak Lavn�l… Minden lebuk�s �s kikotyog�s n�lk�l.
- Gratul�lok, ennek a gy�keres ellent�t�t siker�lt v�grehajtani – r�h�g�tt fel a sz�ke.
- Na j�, miut�n kell�k�pp le�gettem magam, �s pont el�tted, jobb lesz ha megyek.
- Annyira nem volt v�szes. – h�zta el a sz�j�t.
- Szia Malfoy!
- Potter! Ne t�vesszen meg a mosoly, de j�l gondolom, hogy te azt akarod, hogy legyen valami?– vigyorgott Draco.
- Majd a k�nyvemben v�laszolok neked – intett a sebhelyes vigyorogva, majd elhagyta a kertet.

*

Hermione m�rgezett eg�r m�dj�ra j�rk�lt a szob�j�ban, – menetre k�sz l�d�j�t gondosan kiker�lve – tekintete szorgalmasan ping-pongozott az ablak �s az ajt� k�z�tt. Fintorogva vette tudom�sul, hogy att�l, hogy k�tszer n�z a p�rk�ny fel�, majd h�rtelen a kilincsre kapja tekintet�t, nem fog inform�ci� �rkezni. Kiss� groteszknek tartotta, hogy Lucy �rzelmi kifakad�sa v�ltotta ki bel�le az �r�letet, miszerint levelet �rt Harrynek, hogy der�tse ki mi van Draco �s Brown k�z�tt. Mag�ban m�r el�g r�g letiszt�zta, hogy � sem h�lye, �s Malfoy f�lre�rthetetlen jelei neki sz�lnak, �s ezek mellett nem k�pes tov�bbsietni. Am�g v�rt Harry level�re olyan er�t �rzett mag�ban, mint m�g soha, �s ha Draco hirtelen megjelent volna a szob�j�ban mindennem� �szrev�telt k�z�lt volna vele. Partiz�n elm�lked�s�b�l a v�rva v�rt bagoly billentette ki:

Menj m�r!

Egy vigyor, egy s�haj �s egy Harry Potter-es gl�ria megrendel�se ut�n felkapta a kab�tj�t, �s elhagyta a h�zat, sietve egy m�sik fel�.
Malfoy a nappaliban �lt, �s a sebhelyes t�rt�net�n gondolkozott. Valami hib�dzott, �s t�bbsz�r�sen lep�rgetve a besz�lget�st hamar r�j�tt, hogy mi is. Mivel Harry nem h�lye gyerek, �s el�g val�sz�n�, hogy ha nem szabad elmondania, nem teszi meg, �gy az „elsz�l�s” ez esetben gyan�ss� tette a mes�t. R�ad�sul, Pottert csak az �rdekelte, hogy �, Draco mit �rez Hermione ir�nt. Ezzel pedig kiv�vta, hogy a sz�kes�g kamunak fogja fel az eg�sz dadog�st.
H�travetette a fej�t, �s �pp elb�biskolt volna, mikor kiny�lt az ajt�.
�rzelemelrejt�s ide vagy oda, Draco azonnal felpattant �s a g�nd�r haj� boszorka nyak�ba vetette mag�t.
- Granger! – vigyorgott Draco �s mag�hoz �lelte, a csod�lkoz�st�l elny�lt ajkakkal �ll� Hermion�t.
Draco k�zelebb vonta mag�hoz a l�nyt, �gy t�k�letesen �rezte annak illat�t, melyt�l egy kicsit megb�dult, �m szerencs�re hamar visszakapaszkodott a sz�ntiszta realit�sba, miszerint a karj�ban tartja �t…
A mardek�ros olyan szorosan �lelte az ex-griffend�lest, hogy Hermione tagjai kezdtek �sszeroppanni.
- Malfoy – pr�b�lkozott er�tlen�l a l�ny, b�r ennyi is �pp el�g volt a sz�kes�gnek, aki elengedte a boszork�t, �s bazsalyogva tekintgetett k�rbe az el�szob�ban.
- Bocs – mosolygott – Nyolc nap Brownnal – vont v�llat vigyorogva.
- Malfoy, - kezdte n�h�ny pillanat csend ut�n - most teszek valamit, amit neked nem szabad lereag�lni, legf�k�ppen felh�nytorgatni a k�s�bbiekben. – mondta f�lszegen Hermione, mik�zben szemei boldog csillog�ssal f�rk�szt�k a s�padt arcot. – Meg�rtetted?
- H�ha Granger, most vallod be, hogy te vagy Voldemort l�ny vagy valami hasonl� r�m�let? – m�regette kaj�nul vigyorogva az el�tte �ll� l�nyt.
Hermione sz�n�lk�l k�zelebb ment a fi�hoz �s �pp hogy l�bujjhegyre �llva sz�joncs�kolta Drac�t. A sz�kes�g sz�les mosolyra h�zta a sz�j�t �s visszacs�kolt, mire a boszorka eltolta mag�t�l.
- Mondtam, hogy ne reag�lj! – somolygott a griffend�les �s h�tr�bb l�pett.
- J�, de repet�zni szabad? – mosolyodott el Malfoy, �s visszah�zva mag�hoz a frissen �rkezett sz�ps�get, megcs�kolta a l�nyt.
Draco �s a boszorka eleinte gyeng�den k�stolgatt�k egym�s ajakait, kez�k elragadtat�ssal simogatta a m�sik arc�t. Nyelv�k temperamentumos t�nca, egyre ink�bb felfokozta benn�k a v�gyat, mely a viszontl�t�s �r�m�vel egy liftben �rkezett. Malfoy pillanatnyi bossz�s�g�ra azonban, a l�ny elv�lt a telt ajkakt�l, �jabb zavart padl�f�rk�sz�sre k�ztetve �nmag�t.
- Mi�rt csin�lod ezt? – k�rdezte cs�p�sen, sz�monk�r�en Draco.
- Bocs, �n… �n h�lye vagyok. Ezt… ezt nem kellett volna – kapkodta a leveg�t Hermione, mik�zben a kezeivel hevesen mutogatott.
- Mi az, hogy nem kellett volna? Granger ne csin�ld ezt! – emelte fel a hangj�t �s maga fel� ford�totta a lefel� pillant� arcot.
- Most mennem kell! – dadogta a boszorka �s sebesen besietett a szob�b�j�ba.
A mardek�ros megr�k�ny�dve, felh�zott szem�ld�kkel b�mult a griffend�les ut�n, m�g v�g�l sz�tt�rta karjait, melyek hangos csattan�ssal landoltak a fi� b�r�n.

H�t hova lett a b�tors�g?