Draco otthon�ban �lt, mik�zben sorra nyomta el a csikkeket, m�g �desapj�t�l kapott ez�st hamutart�j�ban. Idegesen gondolta v�gig, hogy m�r megint mit csin�lt. Olyan j�l ment minden, d�l�re jutottak Dumbledore-ral �s az id�s var�zsl� szok�s�t�l elt�r�en nem is k�rdezgetett annyit, mint amennyire Draco sz�m�tott. Azt�n j�tt Hermione.
Malfoy tudta, tiszt�ban volt vele, hogy nem k�pes a l�nnyal norm�lisan besz�lni. Nem megy.
Granger �s az elvei… M�g mindig azt az idi�ta Pottert t�mogatja. �s b�r Draco is j� fi� (elvileg �s rem�lhet�leg gyakorlatilag is) mostm�r, k�ptelen �gy viselkedni, ahogy �k. Sosem tudna Potterrel a Reggeli Pr�f�ta vagy m�s egy�b magazin c�mlapj�n p�zolni, mik�zben �d�kat zengn�nek r�la �s a sikeres hal�lfal�- vad�szatokr�l. M�r l�tta is mag�t, amint Rita Vitrol t�bb oldalas cikkekben, grafikonokkal �s egy�b szeml�ltet� �br�kkal taglalja, hogy mennyre ironikus a sors, hogy pont egy hal�lfal� fia v�gzi a legnagyobb m�sz�rl�sokat Tudjukki sereg�ben.
Hi�ba �lt �t a m�sik oldalra, hi�ba v�tett hatalmasat apja �s Voldemort ellen, nem k�pes Rendtagk�nt �lni. �s b�r egy cseppet sem b�nta meg, amit tett, id�nk�nt mag�val ragadta valami �s gondolatai a „Mi lett volna, ha…” k�rd�s fel� rep�tett�k. De nem. Soha nem fogja olyan emberek �let�t t�nkre tenni, akik azonk�v�l, hogy nem osztanak egy bizonyos n�zetet, semmi rosszat nem csin�ltak. J�llehet ezt m�g mag�nak is csak nagy nehezen k�pes bevallani…
Dumbledore pedig tudja; meg sem fordult a m�gus fej�ben, hogy felaj�nlja neki a lehet�s�get, egyel�re nem adta meg neki a sanszot, hogy Rendtag legyen. M�g nem.
Ezeken t�prengve d�lt h�tra a kanap�n �s �pp elszenderedett volna, mikor egy bagoly zavarta meg �h�tatos mag�ny�t.
Hanyagul fel�llt, mik�zben r�gy�jtott egy �jabb cigarett�ra �s idegesen f�jta ki a f�st�t, majd kit�rta az ablakot �s engedte, hogy a mad�rral egy�tt a h�v�s sz�l is bejusson a lak�sba. Miut�n megszabad�totta a sz�rnyas post�st k�ldem�ny�t�l, kitess�kelte azt �s visszaheveredett az �l�alkalmatoss�gra.

Draco!

Valamit s�rg�sen tiszt�znunk kell. Nagyon fontos. K�rlek t�ged, hogy holnap d�lel�tt t�zkor legy�l a roxmortsi f�kapun�l. Ha szem�lyesen tal�lkozunk, mindenr�l felvil�gos�talak.

�dv�zlettel: Albus Dumbledore

„�ri�si, most Dumbledore minden szav�ra ugorhatok majd” – gondolta mag�ban a fi�, majd az �r�ra pillantott, ami arany sz�mokkal hirdette, hogy f�l tizenegy m�lt. �pp ez�rt el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy nyugov�ra t�rjen, elv�gre Dumbledore professzor level�b�l �t�lve holnap neh�z napja lesz. Felt�p�szkodott �s �tbotork�lt a m�sik szob�ba, ahol azt�n elny�lt az �gyon �s nem csin�lt egyebet csak �lmodott…

M�r negyedt�z is elm�lt mire kikecmergett az �gyb�l. K�m�san beballagott a f�rd�be, hogy tiszt�lkod�sa ut�n megjelenjen a t�k�letes Draco Malfoy . Lef�rd�tt, haj�t copfba fogta �s �lmatagon �tment a konyh�ba, hogy legal�bb egy kev�s �breszt�s k�nnyit�hez jusson. K�v�. Laposakat pislogva figyelte, ahogy a s�t�tbarna, er�s arom�j� ital helyet foglal a cs�sz�ben; hogy azt�n � az beh�rpintse �s jobb legyen. Minden reggel elj�tszotta ezt; nem tudott koffein n�lk�l boldogulni. Mire az utols� csepp fekete is elt�nt a poh�rb�l, m�r h�romnegyed t�zet �t�tt a falivekker; �gy az ifj� Malfoynak igencsak sietnie kellett.
Kil�pett a lak�sb�l �s miut�n az – a f�hadisz�ll�shoz hasonl� b�b�jjal van ell�tva – elt�nt, egy r�mes r�zk�d�s ut�n m�r Roxmorts f�utc�j�n sietett a kapuig.
- Eln�z�st uram, a forgalom – motyogta zavartan f�lig mosolyogva a sz�kes�g.
- Semmi gond, f�, hogy itt vagy - �dv�z�lte ked�lyesen Dumbledore – Indulhatunk?
- Hov… - kezdte a fi�, de m�r k�s� volt, hisz a professzor karonragadta �s dehoppan�lt, onnan, ahol tegnap Draco hagyta Hermion�t. M�r megint keser�s�g…
- Bocs�ss meg Draco, de sietni kell – f�jta ki mag�t a professzor, mikor m�r egy a Malfoy-fi� sz�m�ra idegen helyen �lltak – Teh�t ez a F�nix Rendj�nek f�hadisz�ll�sa – mutatott az id�s var�zsl� az elrejtett �p�let-fel� – Musz�j konzult�lnunk a n�h�ny taggal.
- De mi t�rt�nt? – tal�lta meg a hangj�t Draco.
- Mindj�rt megtudod – mondta Albus �s el�re engedte a fi�t, aki b�tortalanul, �m m�gis b�szke testtart�ssal vonult be a f�hadisz�ll�sra.
Szinte azonnal szembetal�lkozott azzal, akivel a legkev�sb� sem akart.
- Granger kisasszony! – k�sz�nt�tte Dumbledore a s�patag arc� Hermion�t.
- J� reggelt! Mi j�ratban professzor? – int�zte szavait direkt kiz�r�lag az igazgat�nak.
- Egy el�g les�jt� h�rem van. – kezdte Dumbledore – Giner… McGalagony professzor merre van?
- Fogalmam sincs – felelte �szint�n a l�ny – Senki nincs itt, sajnos – motyogta Hermione.
- Hm… akkor k�nytelenek lesz�nk megv�rni �ket – mondta keserny�sen a professzor �s le�lt a kanap�ra �s intett Draconak, hogy k�vesse a p�ld�j�t.
A sz�kes�get fur�n �rintette, hogy eddig siettek, most meg a lehet� legnagyobb nyugalommal, szinte m�r k�nz� lass�s�ggal le�lnek �s v�rnak valakire, akinek nyoma sincs, �s akihez eddig olyan nagyon rohantak. V�g�lis megvonta a v�ll�t �s le�lt egykori igazgat�ja mell�. Fej�ben m�g megfordult, az „akkor mi�rt keltem fel kora hajnalban” kezdet� k�rd�s, �m ezt elvetve tekintet�t ink�bb az el�tt�k �ll� fiatal sz�ps�gre emelte.
- Professzor �r… a cikkr�l van sz�? – k�rdezte �vatosan Hermione.
- Milyen cikkr�l – j�tt a meglepett �rdekl�d�s a k�t f�rfi sz�j�b�l egyszerre.
- H�t… – kezdte Granger �s f�lszegen kiter�tette a Reggeli Pr�f�t�t Dumbledore professzor �s Draco el�.
A k�t var�zsl� legal�bb t�zszer �tolvasta az alig f�l oldalas cikket, de hangot egyik�k sem adott v�lem�ny�knek. Azon k�v�l, hogy a fiatalabb f�rfi k�tszer megcs�v�lta a fej�t nem is reag�ltak, csak mereven b�multak a s�rg�s lapokra.
- Hermione! Dumbledore professzor! – �rkezett meg a nappaliba Harry – Malfoy? – k�rdezte Potter �s arc�r�l azonnal lefagyott a mosoly, mikor megpillantotta a kanap�n �l� sz�kes�get.
- Harry! – v�gta r� azonnal Hermione, megel�zve az ex-mardek�ros esetleges ked�lyes felelet�t �s meg�lelte az �rkez�t.
- Szia Harry! Mond csak, Remus hol van?
- J� napot professzor! A konyh�ban, Tonksszal.
- �rtem – mosolygott a var�zsl� �s kiment az eml�tett helyis�gbe.
- Hermione – motyogta fojtott hangon Harry �s elh�zta egy sarokba a l�nyt – � mit keres itt? – mutatott Dracora mik�zben enyhe undorral v�gign�zett az igencsak felcseperedett, ex- z�ld-ez�st�n.
- H�t… azt hittem �rtes�lt�l r�la, hogy � elvileg j�… - pr�b�lkozott Hermione, de ahogy elhagyt�k telt ajkait ezek a z�lds�gek, m�ris fintorba v�gta arc�t �s k�ts�gbeesetten pihentette mogyor�barna szemeit Harryn.
- J�? Malfoy? Mi van? – az�rt Harry sem volt rest a badars�gok egym�s ut�ni felhalmoz�s�ban – Kezdj�k ott, hogy mib�l maradtam ki? – szegezte Hermion�nak v�g�l a k�rd�st.
- Am�g t�vol voltatok, Ron �s �n ell�togattunk Malfoy�k egyik kast�ly�ba. �s ott r�akadtam egy mereng�re, amiben Draco k�t igen fontos eml�k�t n�ztem meg; s ez�ltal kider�lt, hogy semmi k�ze Neville hal�l�hoz, �s nem is hal�lfal� – foglalta �ssze r�viden a t�nyeket Hermione.
- Aha – t�totta el a sz�j�t – �s? Dumbledore b�zik benne?
- Azt hiszem – b�logatott a l�ny.
Azzal Harry vetett m�g egy gyanakv� pillant�st Dracora, majd Hermion�val egyetemben elhagyta a szob�t. Ahogy a konyh�ba �rtek, Albus, Tonks �s Remus alakj�val tal�lkoztak, akik �ppen visszaigyekeztek a nappaliba, �s Dumbledore k�l�n k�r�s�re a k�t fiatal is – hab�r Harry er�sen fintorogva – csatlakoztak hozz�juk.
- Nos Draco, � itt Remus Lupin nem kell bemutatnom, hiszen ismered – kezdte az igazgat� – � pedig Nymphadora Tonks.
- �rvendek a szerencs�nek – motyogta keserny�sen a fi� – Professzor �r megtudhatom v�gre, hogy mi�rt kellett ide rohannunk? – k�rdezte Draco, akinek hangja el�g sz�monk�r�en csengett.
- � term�szetesen, ne haragudj Draco… Sz�val igazs�g szerint �n amiatt szerettem volna a Renddel �s veled is besz�lni, mert �jabb r�ad�sul ez�ttal kett�s gyilkoss�g t�rt�nt… - kezdte Dumbledore f�lret�ve az eddigi felh�tlen hangnemet.
Hermione felszisszent, majd �jra egykori igazgat�j�ra f�kusz�lt. M�r, �gy ahogy t�l tette mag�t azon, hogy Percy nincs t�bb�, m�gis gy�l�lte, ha olyan ember hal�lh�r�t kapj�k, akit szem�lyesen is ismertek. M�r pedig Percy ebbe a kateg�ri�ba tartozott; hi�ba viselkedett m�r-m�r idegt�p�en, hi�ba ragaszkodott g�rcs�sen a szab�lyokhoz, ezzel nem egyszer kiv�vva az ikrek �s Ron ellenszenv�t �s hi�ba kezdett a miniszter „legh�s�gesebb kuty�inak” egyik�v� v�lni, m�gis csak Weasley volt. Egy olyan csal�dnak a tagja, ami nem egyszer �vta meg Hermion��ket, �s amelyikt�l annyi rengeteg szeretetet kapott.
- …Tegnap el�tt meggyilkolt�k Percy Weasleyt �s Celeste Stalkot. Ez mag�ban is egy nagy trag�dia, l�v�n, hogy nem egy Weasley van a Rendben. De, ami m�g enn�l is aggasz�bb� teszi ezt a gaztettet, az az, hogy t�ged gyan�s�tanak, mint ahogy ezt te is l�thattad. Ap�d val�sz�n�leg elj�rt az „�rdekedben” �s �rz�sem szerint nem ez lesz az utols� ilyen cikk, amiben t�ged fognak felt�ntetni, mint brut�lis gyilkost.
- �pp ez�rt v�gk�pp nem fog bennem b�zni senki, ugye? – k�rdezte Draco minden s�rtetts�get mell�zve a hangj�b�l, ak�r egy diplomata �gy besz�lt; mik�zben elolvasta m�r tudta…
- �n ink�bb �gy mondan�m, hogy ez egy kicsit megnehez�ti a dolgod…
- Fel�lem – vont v�llat a fi�.
- Molly tud r�la? – kapcsol�dott be egy k�ts�gbeesett hang, mely Tonkst�l �rkezett.
- Nem hiszem – mondta a professzor – Szerintem rajtunk k�v�l, csak p�r miniszt�riumi Rendtag �rtes�lt.
- �s most hol van?
- A Mung�ba ment, hogy seg�dkezzen… egyre kevesebb n�v�r van a k�rh�zban. A h�bor� miatt, aki teheti vid�ki rokonokhoz menek�l, �s ha �gy vessz�k ezt jogosan teszik – mondta Hermione �s Draco meglepet�s�re Harry.
A fi� olyan „feln�ttesen” sz�lt, hogy Granger egy pillanatig m�g leveg�t venni is elfelejtett; majd jutalmazta bar�tj�t egy „mikor lett�l te ilyen b�lcs?” pillant�ssal.
- Rendben akkor elmegyek a Mung�ba – hadarta Tonks v�ltott egy gyors cs�kot Remusszal �s kisietett a h�zb�l.
- Bocs�ssatok meg egy percre – mondta Dumbledore �s Lupinnal egy�tt ism�t elhagyt�k a nappalit.
Ek�zben Harry elmerengve b�multa, ahogy Draco nem csin�l egyebet, csak szenvtelen�l vizslatja a nappalit. Kicsit felsz�k�tt agy�ba a v�r, de Malfoy szerencs�j�re a professzorok m�g id�ben megjelentek.
- M�r itt is vagyunk – �rkeztek vissza val�ban egy perc m�lva.
Draco erre v�gott egy igazi Malfoy-pof�t, ki�rdemelve Potter nemtetsz�s�t.
Lupin �s Hermione v�ltott egy sokat sejtet� pillant�st, majd a l�ny lefogta Harry kez�t, akinek puszt�n az arc�r�l le lehetett olvasni, hogy milyen gyilkos illetve egy�b sz�nd�kok j�rnak a fej�ben, a Malfoy-fi� nemt�r�d�ms�ge k�vetkezt�ben.
- Draco, mit is mondt�l a minap, h�ny f�t szerezt�l meg a F�nix Rendj�nek? – v�ltott t�m�t a professzor, annak rem�ny�ben, hogy �gy egy kicsit kellemesebb mederbe terelheti a besz�lget�st.
- Sz�z, sz�z�tven f�… nem t�l sok…
- �n �gy gondolom, hogy ez igenis becs�lend� mennyis�g… - vette fel a besz�lget�s fonal�t Lupin.
Draco k�ld�tt fel�, egy „nem kell engem megsz�nni, legf�k�ppen p�tyolgatni” pillant�st, majd tekintet�t Hermion�ra emelte.
Hi�ba, rossz id�ket �lnek, kell egy kis sz�ps�g a var�zsl� �let�be… Miel�tt elmosolyodott volna a sz�m�ra sz�vder�t� l�tv�ny l�tt�n, szemeit Harry-fel� ir�ny�totta. A kis t�l�l�, Draco elk�pzel�seit�l elt�r�en reag�lt ittl�t�re. Persze nem egyszer hatalmasra d�llesztette szemeit, a fi� l�tt�n, m�gsem rendezett jelenetet, s�t m�g csak nem is sz�lt be neki. Ilyenkor m�g bele is gondolt abba, hogy „ nem is olyan h�lye ez a Potter”, de ex- mardek�ros mivolta ezt nem engedte nemhogy kimondani, de m�g gondolni sem. De egy�tal�n kinek mondhatna itt ak�rmit is? A Rendben – legal�bb is ami Draco elk�pzel�seit illeti – mindenki Potter-fan, �s �t, mint majdnem hal�lfal�t senki nem z�rja a sz�v�be. Pl�ne nem az, aki�rt Draco hasa, sz�ve �s minden egyes porcik�ja remeg…
- Dumbledore professzor?! T�vozhatok? – k�rdezte szorult hangon Malfoy.
- Ha �gy gondolod… - mosolygott Albus.
- Remek – Draco szinte felpattant a kanap�r�l – Akkor viszontl�t�sra – mondta �s tekint�lyes l�ptekkel elhagyta a h�zat, hogy v�gre fell�legezhessen.
�gy �rezte mag�t, mint egy rab, egy fogoly. Ritk�n ad�dott eddig olyan pillanat az �let�ben, amikor nem nagyon akar�dzott neki sz�lni. Pedig most legsz�vesebben �r�k hallgat�sba burkol�dzott volna.

Mik�zben pergamentet keresett, elt�prengett azon, hogy nem is �gy k�pzelte el a Rendet. Mikor n�ha-n�ha elgondolkodott �s elk�pzel�seket sz�tt a feh�rm�gusok sz�vets�g�r�l, mindig egy hatalmas terem volt a sz�nhely, tele sz�m�ra ismert var�zsl�kkal. K�z�pen Dumbledore �llt, mellette pedig Szent Potter �lt egy tr�non. A k�r�l�tte l�v�k, mind egyforma tal�rt viseltek, h�tukon egy Harryt �br�zol� k�p �keskedett. Esetenk�nt m�g azt sem volt rest k�pzelni, hogy a „F�nix” tagot �tnevezik Harryre. Miut�n r�j�tt, hogy enyhe paranoid von�sokra is szert tett az elm�lt h�napokban, felhagyott a sz�m�ra kellemetlen �br�ndoz�ssal.
�s h�t igen, r�j�tt, hogy ez kor�ntsem �gy van. Sajnos akaratlanul is, de Voldemorthoz hasonl�totta ex-�vfolyamt�rs�t. Egyre ink�bb v�rta az els� hivatalos gy�l�st, ahol m�g jobban szem�gyre veheti, egykori ellenfeleit (term�szetesen Potteres tal�r n�lk�l). Gondolataib�l egy pap�r zizeg�se r�ngatta vissza a val�s�gba, �gy v�gre meg�rhatta azt az �zenetet, amit m�r m�sf�l �r�ja el akart k�ldeni a c�mzettnek.

Besz�ltem vele. Musz�j lenne tal�lkoznunk. Ma este 8-kor a szokott helyen.
D

- Nem mintha lenne kedvem menni – kezdte Draco �s f�lbeszak�totta saj�tmag�hoz int�zett mondand�j�t egy hatalmas �s�t�ssal – Ink�bb… - morogta �s v�gigd�lt az �gyon.
Miel�tt elnyomta volna az �lom, p�lc�j�val megp�ccintette az �gya mellett �lldog�l� homok�r�t �s �tfordult a m�sik oldalra. Hamarosan – mikor m�r �ppen elnyomta a j�t�kony �lom – leg�rd�lt az utols� k� is, �gy � a f�ls�ket�t� �breszt� l�v�n k�nytelen kelletlen, de felkelt. Morgott m�g valamit, mik�zben v�gig v�nszorgott a nappalin �s �jra elhagyta a lak�st. S�t�t utc�n haladt v�gig, ahol id�nk�nt arc�ra ki�l� undorral vizsg�lta a muglik �ltal t�nkretett, megrong�lt szemeteseket, h�zakat, s�t szinte mindent. Draco�k gy�lekez�helye – ahol t�bbnyire csak h�rman szoktak megbesz�l�seket tartani – egy az Abszol�thoz k�zeles� mugli lak�telep m�g�tt h�z�dott. El�g lepukkant helyre esett a v�laszt�s, de itt legal�bb biztos nem kereste senki az el�kel�, arisztokrata Draco Malfoyt. Amint bel�pett, �s kattant a z�r, egy agg�d� n�i hang �s annak gazd�ja k�zel�tett fel�.
- Na v�gre! – s�hajtott hatalmasat Melanie �s �t�lelte a sz�kes�get.
- Bocsi, elaludtam – mondta szinte m�r suttogva Draco �s beljebb ment.
- Sz�val, mire jutottatok? – �rdekl�d�tt nyugodtabb hangv�telben a l�ny.
- Igaz�b�l, csak megeml�tettem neki a l�tez�s�nket, meg azt, hogy nem vagyok hal�lfal�.
- �s mit mondott?
- Semmi extra… De ez a „Rendesdi” nehezebb, mint gondoltam… Potter�k nem �rdekelnek, de akkor is teljesen egyed�l �l�k a f�hadisz�ll�son… - mondta Draco, akib�l most bukott csak ki igaz�n, mennyire nem szereti, hogy v�laszt�s�val egy eg�szen �j k�zegbe ker�lt. �s ak�rmennyire mag�nyos, mag�nak val� t�pus, n�ha neki is j�l esne legal�bb egy „Szia”.
- Ne agg�dj, el�bb vagy ut�bb beilleszkedsz. Tudj�k, hogy feh�rm�gus vagy, �gyhogy semmi gond nincs veled, csak h�t az el��t�letek…
- Ja igen, ezzel ap�m is t�k�letesen tiszt�ban van… - fintorgott a sz�szi.
- Mire gondolsz?
- A Reggeli Pr�f�t�ban engem gyan�s�tanak a kett�s Rendtag gyilkoss�ggal – motyogta.
- Gondolod, hogy Lucius tudta, hogy meg fogod keresni a Rendet?
- Persze, ap�m nem tartozik a Crack �s Monstro �ltal megalak�tott „idi�ta hal�lfal�k” klubj�ba. Szerintem sz�m�ra ez teljesen egy�rtelm� volt, csak a megfelel� alkalomra v�rt, amikor v�gre elkezdhetik terjeszteni a „j� h�rem”. – hadarta a fi� majd tal�rj�t az egyik �l�alkalmatoss�gra dobta.
- De �s ebb�l nekik mi a hasznuk?
- Term�szetesen nem olyan nagy horderej� a dolog, de ha m�r k�t-h�rom h�ttel t�bb id�be is ker�l a beilleszked�sem �s ezzel megfosztom a Rendet egy csom� inform�ci�t�l nekik m�r j�.
- �gy m�r �rthet�… B�r el kell ismernem ap�d eg�sz ravasz… - mosolygott a l�ny.
- Nagyon… - n�zett fel a plafonra – Egy�bk�nt nem lehetett valami neh�z kital�lni elv�gre szerintem legal�bb is nem nagyon van olyan var�zsl�, aki nem hal�lfal� �s nem Rendtag �s nem mell�kes t�nyk�nt m�g �l is.
- Na �s mi a helyzet a Miniszt�riummal? – vetette fel a p�ld�t szinte azonnal a barna haj� boszorka.
- �s nem korrupt… - r�h�g�tt fel Matt.
- P�ld�ul mi sem tartozunk egyik csoportba sem – �rvelt Mel.
- M�g.
- Na j� k�s�re j�r, mennem kell – mondta hirtelen Melanie �s elk�sz�nt a fi�kt�l.
- Szia! – harsogta meglepetten �m egyszerre a k�t f�rfi.
- Na �s… tal�lkozt�l v�gyaid t�rgy�val – �rdekl�d�tt huncutul mosolyogva Matthew, mikor m�r le�ltek egym�s mell�, egy-egy vajs�r t�rsas�g�ban.
- Jelen pillanatban v�gyaim t�rgya egy �gy �s �t hatalmas p�rna, valamint egy paplan.
- Tudod, hogy mire gondolok… - noszogatta.
- Nem, �szint�n sejtelmem sincs r�la…
- Az a csaj, aki�rt – b�r te nem vallod be – minden tagod �csing�zik. � ott volt?
Draco ez id�ig felh�tlen arca, most elkomorult �s sz�r�san n�zett a bar�tj�ra.
- Csak nem ment f�rjhez? Neeeeem! – kezdte Matt �s felki�ltott – Meghalt? Jaj Draco, annyira sajn�lom, �n nem akar… - mondta �jb�l �m Malfoy f�lbeszak�totta.
- El�g! – �v�lt�tte ellentmond�st nem t�r� hangon – Granger, nem halt meg. Nincs semmi baja, azt lesz�m�tva, hogy ugyanolyan idi�ta, mint r�gen. – eresztett el egy apr� fintort Draco.
- �s �ppen ez az, ami miatt a kis Malfoy hal�losan bele… – l�tott neki �jb�l Matt, de a sz�kes�g �jra belev�gott, ez�ttal m�g idegesebben a szav�ba.
- Ne is folytasd – s�hajtott – M�r b�nom, hogy b�rmit is mondtam neked – cs�v�lta a fej�t Draco �s elk�sz�nt a m�g mindig vigyorg� fi�t�l.
- Teh�t, tal�lkoztak – nevetett a barna haj� var�zsl� �s le�lt az egyik fotelba, ahol hamarosan elnyomta az �lom.