Hermione csod�lkoz�st�l elny�lt ajakkal �s hatalmasra t�gult szemekkel gondolkod�s n�lk�l odas�t�lt a mereng�h�z. Mivel m�r rengeteget olvasott az ilyesfajta t�rgyakr�l, tudta, hogy ha belekukkant, akkor esetleg olyat l�t, amit�l Draco szabadulni k�v�nt. Hajtotta �t a k�v�ncsis�g, �gy haboz�s n�lk�l belevetette mag�t az aranyozott mereng�be.

Mikor „meg�rkezett” ism�t a k�ri�ban tal�lta mag�t, azzal az apr� k�l�nbs�ggel, hogy a hely most (m�g) r�gi pomp�j�ban t�nd�k�lt. A konyh�ban k�t�tt ki, ahol Draco �pp fejedelmi reggeli�t fogyasztotta. Az asztal, roskad�sig volt mindennel. Az �rfinak semmit nem kellett tennie csup�n a nem r�g kis�lt p�k�ru, a harmat friss z�lds�gek �s az �nycsiklandoz� h�sok k�z�l ki kellett v�lasztania a kedv�nek megfelel�t.
Hermione �mulva n�zte azt a pomp�t �s luxust, ami k�rbe vette a fi�t. Legal�bb �t perce �llhatott az �tkez� k�zep�n mikor megjelent Lucius Malfoy.
A f�rfi fekete tal�rt viselt �s szint�n fekete nadr�got, haj�t egy laza copfba k�t�tte, elmaradhatatlan k�gy�s v�g� botja, pedig mint mindig most is jobbj�n t�nt fel. Megjelen�se teljess�ggel sug�rozta a hatalmat, �s a l�nynak akaratlanul is de bors�dzott t�le a h�ta, �s kir�zta a hideg.
- J� reggelt ap�m - k�sz�nt al�zatosan Draco.
- Szervusz fiam. Egy nagyon s�rg�s �s fontos �gyr�l kellene elbesz�lgetn�nk.
- Persze ap�m hallgatlak. – mondta k�szs�gesen a fi�, b�r arca ugyanazt az �rdektelens�get t�kr�zte, mint mikor megkente a zseml�j�t.
- Teh�t a beavat�sodr�l lenne sz� – t�rt r� kedvenc t�m�j�ra az id�sebb Malfoy.
- Oh… - ny�gte ki a sz�kes�g, akin l�tszott, hogy ez a h�r nem villanyozta fel.
- Sz�val Draco holnap este megl�togatjuk a Nagy Urat. Te pedig leszel sz�ves nem sz�gyent hozni r�m �s minden pr�b�t t�k�letesen v�gre fogsz hajtani – kezdte Lucius, �s l�tva Draco fintorra �ll� sz�j�t, egyre gyakrabban villant meg a szeme – �s a Nagy �r lesz oly kegyes, hogy h�t – vigyorodott el g�nyosan a f�rfi. Nyilv�n egyes egyed�l Dracot tartotta �rdemesnek a m�snapi beavat�sra - t�rsaddal egy�tt beavat.
- De �n… - kezdte rekedten a fi�.
- Nincs de. – vakkantotta ellentmond�s nem t�r� hangon Lucius, mik�zben fel�llt. - Ja �s m�g valami. Ha van esetleg valaki, akinek a hal�la felvillanyozna, esetleg �r�m�t leln�d a meggyilkol�s�ban, akkor annak most mond meg a nev�t, mert lehets�ges, hogy holnap vele fogsz v�gezni. – kezdte ked�lyesen Lucius - Valami s�rv�r�, p�ld�ul az a Granger. Sajnos Potter a Nagy �r� – morogta lemond�an - Pedig milyen nagy dics�s�g lenne, ha az �n fiam v�gezne azzal a kis pondr�val… - mondta az id�sebb sz�kes�g �s egy sunyi mosoly keret�ben elhagyta a konyh�t.
- �gy besz�l az emberekr�l, mintha t�rgyak lenn�nek. – d�h�ng�tt a fi�, mik�zben ez�st markolat� vill�j�val, sz�td�fk�d�tt egy �rtatlan p�rizsi szeletet - ”V�lasz b�rkit”. Persze, mintha az annyira k�nny� lenne… r�ad�sul �pp arra az id�tlen Hermion�ra kellett els�nek gondolnia… – fortyogott tov�bb Draco.
Az eml�tett, aki �pp a sarokban �llt majd el�jult, az el�bb hallottakt�l. El�sz�r is hogy j�n egy ilyen utols� hal�lfal� ahhoz hogy emberek �let�t k�n�lgassa a fi�nak.
M�sodszor pedig mi, az hogy Hermione?
Draco ek�zben egy kisebb d�hrohamba kezdett, h�rom poharat, k�t t�ny�rt �s egy v�z�t haj�tott el mik�zben szebbn�l-szebb jelz�ket hangoztatott.
- Nem is akarok hal�lfal� lenni! Ezt nem lehet meg�rteni? – szitkoz�dott mag�ban, mik�zben egyre elkeseredettebben pr�b�lta egy sz�kl�b tudom�s�ra hozni fizikai f�l�ny�t.
Arc�t a kez�be temette �s m�g mindig morgott, b�r az im�nt m�g hurrik�nk�nt rombol� haragja egy kicsit leapadt. A sarokb�l nesz hallatszott, mire Draco felkapta a fej�t.
Hermione t�k�letesen l�tta, hogy a fi� az � �ltala birtokolt szegletre emelte k�nnyekt�l csillog� sz�rke szemeit.
Ha az el�bb Hermione majd el�jult akkor most a „teljes megd�bben�s h�l�j�ba ker�lve” b�multa a t�rt�nteket. Mire �gy-�gy de �sszeszedte mag�t, azt vette �szre, hogy Draco fel�ll �s elindul az emelet fel�. A l�ny k�vette �t de, mikor az el�t�rbe �rtek egy picit lemaradt. A mostm�r �resen �ll� terem akkor egy �zl�sesen berendezett �ri szoba k�p�t mutatta. Nem csoda hogy Hermione nem tudta tartani a l�p�st, hisz egyik �mulatb�l a m�sikba esett. Szerencs�re id�ben feleszm�lt �s megszapor�zott l�pteivel utol�rte a d�ht�l tajt�koz� fi�t. Draco egyenesen a hajdani k�nyvt�rba ment. A boszorka el�gedetten vette tudom�sul, hogy meg�rz�se – miszerint a terem hajdan�n egy k�nyvt�r lehetett – helyesnek bizonyult. Mikor bel�pett a m�ves farag�s� ajt�n egyb�l egy karossz�kben �ld�g�l� sz�ke asszonyhoz sietett. Miut�n k�zelebb �rt (ek) Hermione r�gt�n felismerte Draco �desanyj�t. A n�n egy hossz� vil�gosk�k ruha pomp�zott. Hossz� szalmasz�ke haja pedig befonva pihent csontos, tejfeh�r v�ll�n. Arca valamikor nagyon sz�p (f�rj�hez �s fi�hoz hasonl�an az � arc�n is l�tszottak az arisztokr�cia von�sai.) lehetett, de most a szomor�s�gon, f�lelmen �s f�jdalmon k�v�l semmit nem lehetett kiolvasni az egykor tal�n csillog� t�rkiz szemekb�l. Draco oda�llt anyja mell� �s egy p�lcasuhint�ssal sz�ket var�zsolt mag�nak.
- Szia anya! – k�hintett a fi�, mire �desanyja felfigyelt a j�vev�nyre.
- Draco! Valami baj van? - k�rdezte Mrs. Malfoy sz�ntelen hangon.
A fi� lehajtotta a fej�t majd elmes�lte az eg�sz t�rt�netet.
- Mindig is rem�nykedtem benne, hogy nem fogod k�vetni ap�dat. De ez nagyon vesz�lyes, ha elmenek�lsz �leted v�g�ig �ld�zni fognak, ha pedig itt maradsz holnap este meg kell �ln�d valakit, ami, csak egy eg�szen apr� t�red�ke lesz annak a rengeteg borzalomnak, amit a k�s�bbiekben hal�lfal�k�nt el kell majd k�vetned.
- Pedig k�nytelen leszek, elmenni!
- De… biztos, hogy… - k�rdezte, b�r ink�bb csak mag�t�l az asszony.
- Igen, biztos! – v�gta r� haboz�s n�lk�l Draco.
- Rendben kisfiam, de �g�rd meg hogy nagyon fogsz vigy�zni magadra!
- Meg�g�rem anya! - mondta Draco annyi szeretettel a hangj�ban, mint m�g soha
A n� idegesen meg�lelte egyetlen fi�t.
- Tess�k Draco! Erre sz�ks�ged lehet! - sz�lalt meg a h�lgy, kikapcsolta nyakl�nc�t, amin med�lk�nt egy apr� �vegcse f�gg�tt �s a fia kez�be adta - Felix Felicis.
Draco eltette az �vegcs�t majd, b�tortalanul ism�t meg�lelte �desanyj�t. Nem szerette ennyire levetk�zni �nmag�t, ennyire „�rz� l�ny” k�p�t kelteni saj�t mag�r�l. Hossz� ideig �lltak �gy, v�g�l Narcissa eltolta mag�t�l
- Menj!
A fi� elindult �s kil�pett a folyos�ra. Akkor l�tta utolj�ra �desanyj�t…

Draco berohant a szob�j�ba, ahol egy rendrak�-b�b�j seg�ts�g�vel t�sk�j�ba s�llyesztette legfontosabb dolgait. Idegesen n�ha remeg� kezekkel pakolta „M” c�merrel ell�tott b�r�ndj�be a ruh�it. Falfeh�ren k�rbepillantott a birodalm�n, majd egy m�ly l�legzetv�tel ut�n kil�pett a folyos�ra. Mikor becsukta az ajt�t, r�mondott p�r var�zsig�t �s siet�s l�ptekkel leindult a l�pcs�n. Hermione szinte az �sszes var�zsig�t ismerte, de az egyik teljesen ismeretlen�l csengett sz�m�ra. Mik�zben k�vette a fi�t v�gig h�rom dolgon t�prengett.
Hogy lehet, hogy Draco Malfoy elutas�tja a lehet�s�get, hogy hal�lfal� legyen?
A m�sik dolog, ami v�gk�pp piszk�lta a cs�r�t, hogy lehet, az hogy mikor ki�r�tett�k a h�zat Draco szob�j�hoz senki nem ny�lt.
Az utols� dolog ami foglalkoztatta, nem is egy k�rd�s ink�bb egy kijelent�s volt: Draco nem tehette, biztos, hogy nem � v�gzett Nevillel.
Alig hogy ezt v�gig gondolta egy hatalmas r�nt�st �rzett majd ism�t a mereng� mellett tal�lta mag�t.
Amikor felfogta az esem�nyeket, az aranyozott t�rgy melletti polcon felfedezett egy �veget benne egy �jabb adag halv�nyk�k folyad�kkal. R�gt�n tudta hogy Draco egy m�sik eml�ke v�r megtekint�sre.
Pillanatok alatt lekapta a flask�t a polcr�l �s miut�n lecsavarta a tetej�t, bele�nt�tte a mereng�be.
Ism�t belehajolt a serlegbe. Egy kis r�zk�d�s ut�n egy idegen helyre �rkezett. A helyis�get s�t�ts�g bor�totta, csak egy pisl�kol� gyertya f�ny�t lehetette kivenni. Egy ideig szerencs�tlenkedett m�g a s�t�tben de azt�n felkapcsol�dott a l�mpa. Az ajt�ban megjelent az ifjabb Malfoy alakja. Draco el�g zih�lt �llapotban rontott be a lak�sba, tal�rj�n szakad�sok h�z�dtak, arc�n pedig egy kis sebb�l patakzott a v�r. Idegesen v�gott �t a nappalin, majd besietett a f�rd�be. Az ajt�t f�lig nyitva hagyta �gy Hermione tiszt�n, l�thatta a gy�gykezel�st. A l�nynak t�tva maradt a sz�ja, mikor Draco levette tal�rj�t, illetve ingj�t. Teste kidolgozott, hasa pedig kock�s volt. Az ut�bbin egy cs�nya seb rajzol�dott, amit a var�zsl�nak sehogysem siker�lt elt�ntetnie. Miut�n befejezte sebei kezel�s�t kiment az �r�asztal�hoz �s egy hossz� pergament vett el�. Egy levelet �rt, b�r az �zenete igencsak r�vidre siker�lt:

Matthew, gyere a szokott helyre a szokott id�ben!
D.

�sszetekerte a pergament �s a kalitk�j�ban v�rakoz� bagoly l�b�ra t�zte.
A s�t�tbarna mad�r azonnal �tra kelt.
Nem telt el f�l �ra sem, �s a bagoly m�r vissza is t�rt. Hermione nem l�tta az �zenetet, de Draco reakci�j�b�l �t�lve j� h�rt hozhatott a sz�rnyas post�s. Malfoy megvacsor�zott, majd f�l tizenegy k�r�l p�lc�j�t tal�ltzseb�be cs�sztatva kil�pett az ajt�n. Hermione r�gvest k�vette. Egy ideje s�t�ltak m�r mikor Draco elkanyarodott egy sik�torn�l. Miut�n a s�t�t kis utca k�zep�hez �rt, eltolt egy kont�nert �s bel�pett az ott megjelen� ajt�n. A helys�g, ahova �rkeztek egy nappali szer�s�gnek t�nt. �t sz�k, egy asztal egy l�da, valamint egy hatalmas f�ny� l�mpa volt felfedezhet� a szob�ban. Tov�bb� m�g egy ajt� illetve egy kandall� is a szoba r�sz�t k�pezte. Draco azonnal helyet foglalt, l�b�t egy sebt�ben odavar�zsolt puffra helyezte, mik�zben r�gy�jtott egy cigarett�ra. Egy kis id� m�lva egy barna haj� l�ny jelent meg a szob�ban �t pedig egy fekete �st�k� alacsony sr�c k�vette.
- Matthew, Melanie! - �dv�z�lte �ket az ex-mardek�ros.
- Draco! Mi volt olyan s�rg�s, mi t�rt�nt? - k�rdezte a l�ny.
- K�t v�rfarkas t�madott meg, az egyik val�sz�n�leg Greyblack lehetett. Szerencs�re nem nagyon sebes�tett meg mert, nem k�sz�lt az �j �tkaimra, amit mostan�ban tanultam.- jegyezte meg hencegve, hab�r aranyos hangnemben.
- Teh�t Greyblack �s a t�bbiek mostm�r ny�ltan vad�sznak r�d? - k�rdezte Matthew.
- Igen plusz a hal�lfal�k, ja �s szerintem a dementorok sem lenn�nek szomor�ak, ha el�j�k vetn�nek - jegyezte meg keser� mosollyal a sz�kes�g �s elnyomta a csikket a hamutart�ban.
- Draco, nagyon kell magadra vigy�znod! Te, vagy aki seg�teni tudsz az embereken – a l�ny hangja aggodalmasan csengett, �s egyik kez�t Draco�ra tette.
- M�g mindig hordod? – k�rdezte meglepetten Malfoy, a l�ny „L” c�merrel rendelkez�, gondosan megcsiszolt gy�m�nt pecs�tgy�r�j�re utalva.
- K�nytelen kelletlen – kezdte Melanie – M�g k�t h�nap �s k�pes leszek elt�vol�tani magamr�l. Azt�n egyenesen haj�tom a Temz�be – vigyorgott a l�ny.
- Mellesleg, j�v� h�t p�nteken ell�togatok a Roxfortba. Azt hiszem itt az ideje, hogy besz�ljek Dumbledore-ral.
- Rendben Draco, de felt�tlen�l �rtes�ts minket, amint csak tudsz - mondta Matthew �s h�tba veregette a fi�t.

A k�t fiatal elb�cs�zott Dracot�l �s a kij�rta fel� fordultak. Mik�zben kab�tjukat kezdt�k begombolni, fojtott hangv�tel� t�rsalg�sba kezdtek; Hermione viszont m�g hallott valamit, amit�l ha lehet m�g jobban �sszezavarodott.:
- Le van t�rve! - s�gta Matthew Melanie f�l�be.
- Igen, sz�ks�ge lenne valakire, aki seg�tene neki… minden �rtelemben.
- Nem tudom el�g magabiztosnak t�nik, de nem hiszem, hogy t�l van azon a Grangeren, vagy kin – cs�v�lta a fej�t Matthew.
- H�t, amit p�r hete lerendezett… - motyogta a l�ny �s �tvetette v�lla f�l�tt k�r�kock�s k�t�tt s�lj�t, majd a fi� el�tt haladva kis�t�lt az ajt�n.
„Az a bizonyos Granger, vagy ki” a t�bbi r�szt m�r nem hallotta, de a teljes sokkhoz ennyi is �pp el�g volt.