---

A sepr�lovagl�st majdnem annyira szeretem, mint az igazi lovakat. Tegnap d�lut�n indultunk el, �s csak egy �r�ra �lltunk meg �jszaka. Ennek �s a Volar�k gyorsas�g�nak k�sz�nhet�en perceken bel�l meg�rkez�nk a sz�ll�sunkra.
Az�rt �r�l�k ennek, b�r t�nyleg �lveztem az utat, a gyorsul�si, lassul�si, tr�kkrepked�s versenyekkel egy�tt is. De lassan esteledik �s �gy a hegyek felett kezd hidegg� v�lni a leveg�. Ez n�mik�pp cs�kkenti a j�kedv�nket.
El�re hajtom a sepr�met, gyors�tok. Szinte f�j a hideg sz�l. Tov�bb fokozom a sebess�get. Nem l�tok m�r semmit a k�rnyezetemb�l csak a t�rsaim elmos�dott foltjait. Gyors�tok. Lassan leveg�t sem kapok, de �lvezem. L�tom, hogy lemaradnak t�lem. Csak egy folt j�n majdnem k�zvetlen m�g�ttem. A ny�lbe kapaszkodom �s meg�ll�tom a sepr�t. Ezt �szrev�ve Nicolette felr�ntja a saj�tj�t �s egy kecses fordulattal mell�m �rkezik. Meg�ll.
Ott a falu! – �v�lt�m h�tra a lemaradottaknak. L�tv�nyos zuhan�rep�l�sbe fogok. A falut�l nem messze sz�llok le.
Egy m�sodperc m�lva a t�bbiek is mellett�nk �llnak. A v�llamra lend�tem a sepr�t, �s elindulok le a faluba. Hamarosan szembe j�n egy f�rfi. V�kony, magas, s�rga b�lelt sz�rmetal�rt visel.
- Malfoy? – k�rdezi, mikor elhaladok mellette. Visszafordulok.
- Az vagyok – mondom neki.
- A nevem Jin. K�vessetek!
- Nem k�vet�nk semmif�le idegent. – sz�gezem le. – Ki vagy?
- M�r eml�tettem. A nevem Jin. Gyertek, mert s�t�ted�s ut�n idekint a p�lca sem seg�t.
- Hov� viszel �s mi�rt?
- A sz�ll�sra. �s ott majd elmondok mindent. Nem akarok �rtani nektek. – Felfedi a bal alkarj�t. Biccentek. Koll�ga. K�vetj�k.
Egy kis h�zba vezet, ami k�t helyis�gb�l �ll. Amibe bevezet minket az �gy nagyj�b�l h�rom n�gyzetm�teres.
- �ljetek le! – A f�ld�n l�v� p�rn�kra mutat. Le�l�nk. – Ez a nappali, az �tkez�, a szalon �s minden olyan helyis�g, ami n�latok feleslegesen pocs�kolja a helyet. Az ajt�n t�l egy kis kamra van.
- Mosd�?
- Van kint h�tul egy WC. Vizet a k�zeli patakban tal�ltok. �ram nincsen a k�rny�ken, ha �ltek vele, de van p�r gyertya.
Felkelek �s ben�zek a kamr�ba. Egy ember vigy�zz�ll�sban sem f�rne el odabent.
- Ugye nem azt akarod mondani, hogy �ten fogunk itt aludni egy h�rom m�terszer h�rom m�teres szob�ban?! – k�rdezem Jint h�v�sen.
- Odakint is alhattok, de a f�ld�n megfagyn�tok.
- Nem alkalmazhatn�nk t�rt�g�t� b�b�jt?
- Semmif�le m�gia nem hat a h�zra.
- Rendben… erre k�s�bb visszat�r�nk. Hol tudunk f�r�dni?
- Van itt egy kis t� nem messze innen. A t�rk�peken sincs rajta. Mugli oda el nem tal�l.
- Hideg a vize, mi?
- Majd megszokj�tok.
- Van valami j� h�r is, Jin?
- Igen. M�r holnap elkezdhettek dolgozni. Sz�val, ha j�l csin�lj�tok, �s szerencs�tek van, hamar elmehettek.
- Remek. �s te?
- Oh, nem eml�tettem? �n is itt maradok veletek. Sz�val hatan lesz�nk.
- �n nem alszom ebben a lyukban! – sz�gezem le.
- Akkor a te helyed fel is szabadult.
- Nicolette sem fog a fel�gyeletem n�lk�l idebent aludni.
- Remek. M�ris csak n�gyen kell osztoznunk.
- Ink�bb alszom �n is kint – csatlakozik a besz�lget�shez Crak. Monstro b�logat. Kinyitom az ajt�t. �n alszom a h�z jobb oldal�n Nicolette-tel. Odal�pek, �s a h�ra mutatok a p�lc�mmal.
Felmeleg�tem, de nem olvad el. �gy puha lesz �s meleg. El�var�zsolok m�g n�h�ny takar�t, azt�n az �gy k�sz�tett fekhelyre mutatok.
- Hercegn�m, k�sz az �gy. Megfelel?
- Nem tudom. Ki kell pr�b�lni. Gyere te is, mert �jszaka is itt leszel. Csak �gy tudom megmondani, hogy j�-e.
Ut�na b�jok a takar�k m�ly�re. Hozz�m simul.
- Sz�val? J�?
- Majdnem. Tudom, hogy nincs m�r sz�let�snapom. De ha k�zt�nk valamif�le szerelmen alapul� kapcsolat van… - suttogja a f�lembe.
- Kis k�js�v�r! Nem zavar, hogy b�rki megl�that?
- Peters �s Jin bent alszik. Crak �s Monstro a h�z t�ls� oldal�n. �k sem l�thatnak meg. Az idegenek pedig nem �rdekelnek.
- Mi�rt? Hol a visszafogotts�g, a sz�gyenl�ss�g?
- Kit �rdekelnek? A muglik nem izgatnak. A var�zsl�k? T�l�k megv�den�l. �s a boszork�nyok meg legyenek csak f�lt�kenyek!
- Velem k�v�nsz dicsekedni? Meg �n v�djelek meg az ostroml�idt�l?
- Csak akkor, ha �pp k�z�s takar� alatt feksz�nk.
- Oh, m�r megint k�js�v�rkodsz!
- Na �s? Igaz�b�l csak azt a dalt akarom hallani �jra!
- ����! – Megr�zom a fejem. – Az a dal csak egyszer j�r az arra �rdemes n�knek.
- H�ny szeret�d volt, Draco? – k�rdezi a nyakamat cs�kolgatva.
- Nem tudsz k�nnyebbet k�rdezni? – vigyorgok r� g�nyosan.
- 40? 50?
- Valamivel t�bb. De err�l ne besz�lj�nk!
- V�laszolnod kell!
- Nekem semmit sem kell csin�lnom, kisl�ny! De k�rdezz csak!
- H�ny n�nek �nekelted? Rajtam k�v�l?
- Kett�nek. Nem pazarlom azt a kev�s hangomat azokra, akik nem �rdemlik meg.
- J� hangod van. Nekem nagyon tetszik. H�nyan hallott�k �sszesen?
- H�rman – mondom vigyorogva. �t�leli a nyakamat, �s megcs�kol.
- Hm… nem magam miatt akarlak. Teljesen �nzetlen vagyok.
- Nocsak! Ezt fejtsd ki!
- Nincs mit kifejteni ezen. Egyszer azt mondtad, n�ha heteket kell t�ltened n� n�lk�l egy-egy k�ldet�s alatt. Mert nem �zhetsz mindenf�le n�ket, �s �n sem vagyok ott, akinek nincs m�s v�gya. Most itt vagyok. �s t�nyleg nincs m�s v�gyam. Csak, hogy ne kelljen mag�nyoskodnod. Mit gondolsz?
- Csak azt, hogy nem lesz j� v�ge, ha arra tapogat�zol.
- Szerintem igenis j� lesz – kuncogja halkan. V�llat vonok.
- J�l van. Te akartad! – Megcs�kolom.