- Rendben, de a k�vetkez� b�lt te szervezed! – mondom.
- H�t persze… Miss Landau, �r�l�k, hogy megismerhettem. – Nott kezet cs�kol Nicolette-nek. � m�r vagy a harmadik. Igen, sokaknak felt�nt Nicolette n�iess�ge. F�l�nyes vigyorral k�sz�n�k el a vend�gekt�l. H�t igen, m�g mindig ink�bb az eny�m, mint b�rki m�s�.
V�gre elmegy az utols� megh�vott is. Egy pillanatig csak faarccal b�mulunk egym�sra. Azt�n Nicolette els�p�r egy tincset az arc�b�l �s elmosolyodik. Odal�pek hozz�. A tenyereim k�z� sim�tom az arc�t. Ha m�sban nem is, szeret�nek mindig gyeng�d voltam. Megcs�kolom.
- Boldog sz�let�snapot! – Felkuncog.
- Szeretek veled �nnepelni. Egy b�l �s egy cs�k. Csak ennyire eml�kszem a kar�csonyi b�lr�l… egy cs�kra. Egy nagyon j� cs�kra. Egy g�nyos mosolyra �s erre: „Boldog kar�csonyt, hercegn�m!”
- �pp el�g, Nicole…
- Draco… nem v�letlen �ltem meg Stephant. Szerettem volna, ha tudod, hogy �n… De most ink�bb ne besz�lj�nk err�l, ha nem musz�j. �nnepelj�nk! Elv�gre sz�linapom van! �s �nnepelni akarunk.
- J�, hogy eml�keztetsz. Gyere!
- Hov�?
- �t kell adnom az aj�nd�kodat.
- Azt hittem, m�r megkaptam.
- Nem. M�g nem. Rem�lem, tetszeni fog. K�vess, kicsi Nicolette-em.
- Hov� megy�nk?
- Ne k�rdez�sk�dj! Meg fogod l�tni! Igyekezz, kisl�ny!
- Oh, te m�g most is k�pes vagy g�nyol�dni!
- B�rmikor. – H�trapillantok, r�vigyorgok.
- Mit akart az a Monstro?
- Csak egy �zenetet hozott a Nagy�rt�l. De r��r holnapig.
- H�, �llj! Ez a te szob�d.
- Nem mondod komolyan?
- Draco, egyszer voltam odabent, �s akkor veszekedt�nk.
- F�lsz? – Oh, a j�l bev�lt g�nyos mosolyom. Bel�pek az ajt�mon, �s r�villantom a szemem. K�vet. A t�k�r el� l�pek. – N�zd!
- A lak�s �sszes pontj�n van t�k�r. Mi�rt kellett…
- Csitt! Demonstrate! – Bel�pek. Az els� teremben bev�rom.
- Wow! Hogy szedt�l �ssze ennyi holmit? – Legyintek.
- Roxfortos kacatok. De majd k�r�ln�zhetsz k�s�bb, ha akarsz. Most gyere!
- Be a k�vetkez� ajt�n?
- Igen. De ott nem �llunk meg. M�rges n�v�nyek. – Kifejezetten h�l�s vagyok neki, hogy nem �ll meg. B�r azt is tudom, hogy visszat�r, �s nem az �n fel�gyeletem alatt. Nem baj. Majd elz�rom a k�zvetlen vesz�lyes n�v�nyeket addigra. A b�jitalok k�z�tt sem �llunk meg, r�gt�n a kis szob�ba vezetem. Meg�ll velem szemben. Ford�tok rajta egy f�l fordulatot. �t�lelem. El�veszem a f�zetk�t a tal�romb�l �s megmutatom neki.
- Mi ez?
- A roxforti �veim alatt �sszegy�jt�ttem p�rvar�zslatot. Az elm�lt hetekben le�rtam mindent. Haszn�latukat, hat�sukat. Haszn�ld, ahogy akarod! Arra az�rt megk�rn�lek, hogy a Roxfortban ne �lj, �s ne bukj le vele. Ne add senkinek…
- Nem fogom… Nekem adod? – B�lintok. Fel�m fordul. – K�sz�n�m.
- Boldog sz�let�snapot. – Felnevet. Megcs�kol.
- Elt�vesztetted a sorrendet – suttogja a sz�mba.
- V�rj! - A f�zetk�re mutatok. – Transportus! Ugye… sokkal k�nyelmesebb az �gyamon?
- �ldott zsupszkulcs… - Ez m�r a mellkasomnak sz�l.
- Szeretlek, Nicolette, de maradjon a mi titkunk!
- Az marad. A mi titkunk – s�gja a cs�p�mnek. Visszah�zom magamhoz, sz�jon cs�kolom.
- Van egy mugli dal… Tudom, hogy f�lsz, mert f�jdalmat okoztam. Nagyon k�rlek, ne f�lj t�lem. Most ne legal�bb! Csak figyelj a dalra… Sz�p dal… csak azt figyeld.
A lass� �s vontatott hang arra is j�, hogy megnyugtassa a k�r�l�ttem l�v�ket. Csak a hangs�lyt�l f�gg, hogy d�h�t vagy nyugtat.
�nekelni kezdem a dalt. Eg�sz halkan, m�gis �rthet�en.

- Draco…
- Hm?
- �bren vagy?
- Igen. Valami baj van?
- Dehogy. Csak k�rdezni szeretn�k…
- Arra vagy k�v�ncsi, hogy komolyan mondtam-e vagy csak a k�zelg� k�jm�mor ok�n? Mert ha ezt akarod tudni, komoly volt. Egy�b k�rd�s?
- Igen. Mit akart Monstro?
- Vedd k�lcs�n a zuhanyz�mat. Ut�na besz�l�nk arr�l is.
- Megint el kell menned?
- Nicolette, zuhany ut�n, j�?
- Teh�t igen.
- Nicolette… - kezdem. Azt�n csak legyintek. Az egyik t�volabbi f�rd�be megyek. Most is kell a jeges v�z a kij�zanod�shoz, pedig most nem is ittam. �jszaka val�ban r�d�bbentem, hogy szeretem �t. Csak �gy a magam m�dj�n szerelmes vagyok… Ilyen m�g sosem fordult el�. T�l�lem. �s ha Nicolette is hal�lfal� lesz, akkor a munk�mban sem akad�lyoz majd, nem k�ri, hogy �ljek otthon.
A nappaliba megyek. Nicolette is ott van. Le�l�k vele szemben.
- Sz�val mi van Monstro �gy�vel?
- Feladatot kaptam a Nagy�rt�l. Ezen a d�lut�non kell elindulnunk.
- Crak is r�szt vesz a k�ldet�sben?
- Igen. �s Peters, meg Monstro.
- �s mennyi id�?
- K�t h�t, ha minden rendben megy.
- �s mi lesz velem addig?
- Jah, nem eml�tettem? Te is j�ssz vel�nk.
- �n?
- Igen. A S�t�t Nagy�r kifejezetten k�rte, hogy gyere te is.
- Hov� megy�nk?
- Golmud. K�na. Kis telep�l�s, kev�s lakossal. Azon a k�rny�ken kell megtal�lnunk n�h�ny… hm… embert a hegyekben.
- Kiket?
- N�h�ny var�zsl�t �s boszork�t. Meg kell gy�zni �ket, hogy nem j� nekik az �letben.
- �rtem… Igyekszem megfelelni.
- Meg fogsz. De azt a kegyet kaptuk, hogy id�ben sz�ltak ahhoz, hogy be tudjunk pakolni. Haszn�ld ki az alkalmat. Meleg holmit hozz, �s k�nyelmeset.
- Seg�tesz? J�l j�nne egy kis… hm… �lt�zk�d�si tan�csad�s… - Felnevet.
- Te l�ny! – P�lc�t r�ntok. Nicolette sikoltozva-nevetve menek�l az �t �ld�z� p�rna el�l a szob�ja fel�.

* A dal a Hoobastank The Reason c�m� sz�ma.