N�gy �v telt el a bizonyos szeptember eleje �ta. K�zeledik a kar�csony. Vajon mit hoz a Mikul�s? Azt hiszem, kimegyek Roxmortsba kicsit ijesztgetni az embereket. Nem a legjobb sz�rakoz�s, de am�g jobbat nem kapok a S�t�t Nagy�rt�l, ez is megteszi.
Oh, levelet kaptam a kis Nicolette-t�l. Egy�bk�nt rendszeresen �r nekem. Minden kis apr�s�gr�l, de be kell vallanom, �lvezem. Ahogy a kisl�ny ki�nti nekem a sz�v�t, �s k�zben azt is tudja, ki vagyok… Persze v�laszolok is neki, �s lassan kezd�nk f�ggni egym�st�l. � �rdekes dolgokat mond nekem, s �n viszont.
Olvasni kezdem a level�t.

„Kedves D!
Hazudt�l nekem! A leveleidben! Mikor elutaztam hozz�d! Minden csak hazugs�g volt! Ezt t�led sem v�rtam volna! Magyar�zatot v�rok. Gyere december 13-�n a szokott helyre. T�relmetlen�l v�rlak. Nicolette”

Mit is tehetn�k? A lev�l r�videbb a szokottn�l, j�val r�videbb. Nicolette egy�bk�nt eg�szen �rett lett az�ta. Fokozottan �gyel, hogy le ne buktasson. M�g most is, mikor d�h�s r�m. Nem �r konkr�t dolgokat, csak ravaszan, �gy, hogy csup�n �n �rthessem.
Megford�tom a pergament. „10 �r�ra ott leszek!” –firkantom a h�tulj�ra. �sszecsavarom, �s a bagoly l�b�ra k�t�m.
Ma m�g csak tizedike van. Akkor t�k�letesen �sszeegyeztethet� a tal�lkoz�nk az ijesztget�ssel. El�g csup�n v�gigvonulnom fedetlen fejjel az utc�n.

El�rkezik a szombat. Nagy pelyhekben hullik a h�. Felveszem a s�vegem. Roxfortos korom �ta nem volt rajtam, de most sz�ks�ges. Mostan�ban minden csuklya al� ben�znek. A hegyes fejfed� karim�ja al� nem. Pedig ez is t�k�letesen le�rny�kolja az arcomat. Be�l�k a Sz�rnyas Vadkanba.
Hamar meg�rkezik � is. Amint megl�t, leveti a csukly�j�t, �s le�l mell�m. Sz�ke, hossz� haja a v�ll�ra omlik, k�k szemei kerekre, t�gra ny�lnak, arca piros a hidegt�l – �s a s�r�st�l.
- Nos, mi�rt h�vt�l ide?
- �dv, D�. Hazudt�l nekem – mondja remeg� hangon.
- Mit mondtam, ami nem volt igaz? – s�hajtom.
Azt mondtad nem rosszak! – fakad ki. – Azt mondtad, nem rossz emberek a hal�…
- Silencio! – A v�llamra kapom, kil�pek a kocsm�b�l, �s hazahoppan�lok. Visszaadom a hangj�t. S�r.
- Azt mondtad, ti hal�lfal�k nem vagytok rosszabb emberek, mint b�rki m�s!
- Igazat mondtam.
- Gyilkosok vagytok!
- H�, durva sz� ez, Nicole! Nem tudom, mi a baj…
- Egy mocskos hal�lfal� meg�lte a sz�leimet, az van!
- �s? Na j�, tiszt�zzuk! Peters, �s Dirone ment el a sz�leidhez. Ez ut�bbi meghalt k�zben. Ap�d �lte meg. Nem hal�lfal�, m�gis �lt. Jobb n�lunk?
- Igen! Csak meg akarta v�deni mag�t!
- Mi is ezt tessz�k. Csak k�zben v�dj�k a S�t�t Nagyurat is.
- Akkor is! – Nem tudom, mi�rt, de d�h�ss� tesz a makacss�ga.
- Ennek nincs �rtelme, Nicolette! �n nem ny�ltam a sz�leidhez! Eddig nem n�ztem, ki vagy mi vagy, �s te se, hogy �n.
- De �n…
- El�t�lsz, mert hal�lfal� vagyok! Sz�let�sed �ta tudod, miket tettek a Nagy�r k�vet�i, s mi�ta levelez�nk, tudod, hogy �n is az vagyok!
- Ne l�gy d�h�s! Hov� hozt�l egy�ltal�n?
- �dv�z�llek az otthonomban – vetem oda g�nyosan. – Ne is keress fekete m�gi�s cuccokat, nem a nappalimban tartom �ket.
- J� legilimentor vagy.
- Te pedig rossz okklumentor! Tanuld meg v�gre, Nicolette! B�rmikor lebukhatunk miattad! Ha nem z�rod le az elm�d…
- Hagyd abba, Draco! Most mi�rt vagy d�h�s?
- Hazugs�ggal v�dolsz, �s ne legyek d�h�s?! Az ap�d gyilkosak�nt n�zel r�m, �s ne legyek ideges?!
- Bocs�ss meg… - Lehajtja a fej�t. – Meghaltak a sz�leim, �s �n… �gy �reztem…
- Soha ne add ki az �rz�seidet, Nicolette! Tudom, mit �rzel. De ne tudja mindenki, mert az sebezhet�v� tesz.
- Felejtsem el a sz�leimet?
- Felejtsd! Csak az seg�thet. – B�lint. Egy ideig nem sz�l, azt�n is csak nagyon halkan.
- Draco… kar�csonyi b�l lesz k�t h�t m�lva…
- �s?
- Elj�nn�l? Jelmezb�l, teh�t biztos nem ismernek fel… Csak arra gondoltam, milyen j� lenne…
- Nincs partnered, mi? – k�rdezem g�nyosan.
- Nincs. Az �vfolyamomba nem j�rnak olyanok, akik…
- Akkor v�logass m�s �vfolyamokb�l… Sz�p n� vagy. – Ujjaim k�zt forgatom a sz�ke f�rtjeit. Egyre k�zelebb hajolok hozz�. – K�v�natos n� vagy…
L�tom a szem�be is ki�l� ijedts�get. Felnevetek, �s h�tat ford�tok neki.
- Na de… - kezdi felh�borodottan.
- Nem �n vagyok az a pasi, akibe a kisl�nyoknak bele kell szeretni�k. K�l�nben is hal�lfal� vagyok. Keresett gyilkos! Mit mondan�l, ha k�rdezn�k, ki a partnered? T�voli unokab�ty? Akivel cs�kol�zni k�v�nn�l a v�g�n? T�rva-nyitva hagyod az elm�det, Nicolette. - Visszal�pek hozz�, �s megcs�kolom. – Ezt le is tudtuk. Rem�lem, �lvezted. Visszaviszlek Roxmortsba. Gyere!
A kellet�n�l kicsit er�sebben szor�tom meg a karj�t, mik�zben hoppan�lok.
- Draco…
- Egen?
- Most haragszol r�m?
- Nem, Nicolette, nem haragszom. Ne felejts el �rni nekem! Viszl�t, kisl�ny!
Dehoppan�lok. Nem �rtem ezt a l�nyt. Eddig mondhatni, bar�tok lett�nk, erre � most meg�r�l, �s mindent �sszezavar. M�r csak az kellene, hogy szerelmes, �lmodoz� tinil�ny legyen bel�le, esetleg Potter-im�d�. �s akkor s�rv�r�eket �s muglikat fog cipelni hozz�m… Nem! Az�rt itt m�g nem tartunk. M�l� szesz�ly csup�n. Kin�vi majd, �s �jra norm�lis lesz.
Elhat�rozom, hogy m�gis elmegyek a b�lba. J� m�ka �szrev�tlen bejutni a Roxfortba, ha k�r�zik az embert.
M�g k�t h�t. Be kell szereznem a jelmezem. Mi legyek? T�nd�rke? Boszork�ny? Krist�lyg�mb? Vagy esetleg hal�lfal�?