Eb�d k�zben �l�nken csever�sztek, ami nem volt egy megszokott dolog a t�rsas�gban. Mikor v�geztek az ev�ssel Jake �s a Luna-Blaise p�ros felmentek a klubhelyis�gbe. Hermione �s Draco pedig m�g egy ideig bent maradtak a nagyteremben.
- Hermione, besz�lhetn�nk? Valahol m�shol?
- Persze – mosolyogott a l�ny – Ki merj�nk egy�tt menni?
- Nem hiszem, hogy b�rki is figyeli… hacsak nem Weasley.
- Ok�.
Azzal kimentek a nagyteremb�l, �s a park fel� vett�k az ir�nyt; ahol is a kettessz�m� �vegh�z m�g�tti padok egyik�t c�lozt�k meg.
- Sz�val… - kezdte zavartan a fi� – Amikor tegnap Weasley �gymond r�nk rontott, akkor mondt�l valamit… �s nem tudom, hogy �rtsem. �gy �rtem van egy elk�pzel�sem, de…
- �s mit gondolsz?
- Ne m�r… Ha elmondom ahogy szerintem van, �s m�gsem �gy �ll a helyzet val�j�ban, akkor az nagyon g�z… - morgott a fi�.
- J�, akkor t�rj�nk �t arra, amit te mondt�l…
- Egyre k�nosabb vizekre evez�nk… - sistergett Malfoy.
- Remek! Akkor mir�l besz�lj�nk? Az id�j�r�sr�l, net�n a kviddicsr�l? – k�rdezte idegesen Hermione.
- Figyelj r�m, �n nem… sz�val k�ptelen vagyok norm�lisan – kezdte Malfoy, nyelt egyet, majd folytatta – „szerelmet vallani”, s�t igazs�g szerint m�g sosem volt r� alkalmam, de tegnap elmondtam, amit �rzek – mondta Draco a t�le telhet� legszeretetteljesebben �s a ’szerelmet vallani’ el�tt, nem is habozott olyan sokat.
Hermione kedvesen elmosolyodott, �s csak azut�n sz�lalt meg.
- Akkor mir�l besz�l�nk? – k�rdezte szel�den �s k�zelebb hajolva a fi�hoz leheletfinom cs�kot adott annak ajk�ra.
Draco nem habozott, ugyanazzal a puha gyeng�ds�ggel viszonozta Hermione cs�kj�t…

*

M�r negyed�t is elm�lt mikor a k�t fiatal visszament a kast�lyba; imm�r egy p�rk�nt. Mindketten vigyorogtak, ami nem volt megszokott t�l�k, pl�ne nem Malfoyt�l, akinek szemei akkor csak �gy ragyogtak a kimondhatatlan boldogs�gt�l. A klubhelyis�g ajtaj�hoz �rve szinte azonnal belerohantak a kifel� igyekv� Luna Blaise p�rosba; Hermione elugrott a fi�t�l, olyan er�sen elh�zva a sz�kes�g kez�t, hogy az felszisszent a hirtelen r�nt�st�l.
- Ti verekszetek vagy mi? – k�rdezte Zambini �s gyanakv� tekintet�vel v�gigj�rta a hadis�r�lt Drac�t, majd a vigyor�t rejtegetni pr�b�l� Hermion�t.
- Nem… - v�gta r� Granger – Csak tal�lkoztunk itt �s h�t �ssze�tk�zt�nk – felelte v�g�l a boszorka.
- Hogy tudtatok �ssze�tk�zni a vil�gos folyos�n? – �rdekl�d�tt �jra a mardek�ros, meg nem hazudtolva az eddig tan�s�tott detekt�v von�sait.
- Hogy-hogy hogy? – h�zta fel szem�ld�k�t a l�that�an zavar�ban lubickol� sz�kes�g – Granger olvasott ugyeb�r… – kezdte �s egy megvet� fintort pr�b�lt a l�ny fel� int�zni
- …Malfoy meg mag�t n�zte a kis zsebt�kr�ben, �s nem vette �szre, hogy nem egyed�l van sem a vil�gon, sem a folyos�n – mint ahogy annyiszor a l�ny most sem k�slelkedett a v�lasszal, melyhez � is megkock�ztatott egy grimaszt.
- Aha… - m�regette tov�bb a helyzetet Blaise Holmes.
- Jaj Blaise, hagyd m�r �ket. Nem az�rt mentek �ssze, mert Malfoy sz�p�tkezett, hanem mert nem l�tnak a szerelemt�l – sz�lalt meg az eddig szolidan mosolyg� Luna �s elvontatta az �tb�l a nyomoz�t.
- Szerinted mire �rtette Luna? – k�rdezte Hermione m�r a klubhelyis�gben �lve.
- Egy�rtelm�. A sz�szi, ahogy Blaise sem vak… Olyan �tl�tsz�an csin�ltuk, hogy m�g Potternek is felt�nt volna… - mondta Draco.
- H�! – csattant fel a l�ny �s elindult verekedni.
Malfoy persze kiz�r�lag ez�rt hozta fel a boszorka bar�tj�t; elkapta Hermion�t �s maga mell� h�zta a kanap�ra.
- Na v�gre – s�hajtott �s odahajolva a griffend�leshez egy apr� cs�kot lehelt annak ajk�ra.
- Ha m�r b�ntalmazol, legal�bb norm�lisan kiengeszteln�l – morogta moh�n a l�ny �s t�ntet�en elfordult.
- Granger, Granger… mi�ta vagy te ilyen telhetetlen? – cs�v�lta a fej�t Malfoy �s egy kaj�n vigyorral maga fel� ford�totta a boszorka arc�t; ez a m�ltkor is bev�lt.
- Nem vagyok telhetetlen… - csattant fel �jra – kik�rem magamnak �n egy… - kezdte �m a fi� bel�fojtotta nyilv�n hossz�ra tervezett monol�gj�t.
�tkarolta a boszork�t �s a m�r j�l ismert szenved�llyel falta annak ajk�t s mer�lt el a h�napok sor�n felhalmozott v�gy �s szeretet �ltal l�trehozott v�gtelenben…
- …�s akkor neki�tk�z�tt a sepr�j�vel �s akkor�t esett, hogy a b�ty�m meg �n k�t h�tig rajta r�h�gt�nk – �rkezett meg Zambini �s Luna, akik ha egy pillanattal el�bb j�nnek be, m�r nem l�ttak volna semmi kimagyar�zhat�t, m�g ha az illet� di�kok grimaszbajnokok is…
- Sziasztok! H�t ti itt ketten? – kezdte Luna �s le�lt az egyik fotelba.
- Besz�lgett�nk – hebegte v�r�s arccal a l�ny.
- Ti? Mir�l? – ind�totta el a faggat�st Blaise.
- R�latok… – v�gta r� Malfoy.
- … hogy milyen sz�p p�r vagytok – tette hozz� Hermione.
Azzal Luna fel�llt, vetettek m�g r�juk egy pillant�st, majd felmentek a fi� szob�j�ba.
- Nos Granger, mi a tanuls�g?
- Ne kezdj egy mardek�rossal, mert egy m�sik �gyis gyan�t fog?
- Nem eg�szen.
- Ne kezdj egy mardek�rossal, mert egy holl�h�tas �gyis gyan�t fog? – vigyorgott a l�ny.
- M�g mindig nem… - mondta – Ez a kanap� nem hoz nek�nk szerencs�t – mosolygott a sz�kes�g.

*
- Van egy �tletem! – mondta Luna, aki a fi� sz�k�n �ld�g�lve imm�r a tizedik remek javaslattal �lt el� – Ez�ttal t�nyleg j�.
- Mond csak… - v�gott egy fintort a var�zsl� – Sosem bizony�tunk r�juk semmit…
- Figyelj, mi l�tjuk, hogy szerelmesek, s�t szerintem egy�tt is vannak…
- Igen de ez nem el�g.
- H�t pont ez az! Mondom, hogy van egy �tletem.
- Na �s mi az?
- Te elj�tszod, hogy akarsz valamit Hermion�t�l �s pedig, hogy Mal… Dracot�l – kezdte �s egy el�gedett mosollyal nyugt�zta hogy bar�tja szeme el�sz�r a besz�lget�s sor�n �rdekl�d�en csillan meg – Ha val�ban �reznek valamit egym�s ir�nt, akkor el�bb- ut�bb el�j�n a z�ldszem� sz�rnyeteg…
- �risten Luna te egy zseni vagy! – ki�ltott fel a fi� �s bar�tn�je sz�j�ra tapasztotta saj�tj�t – Sosem gondoltam, hogy te ilyen kis kavar�s vagy, m�r a sz� pozit�v �rtelm�ben.
- Mindent a j� �gy�rt! – mosolygott. – Mikor kezdj�k?
- Most r�gt�n!
A k�t cselsz�v� v�ltott m�g egy utols� cs�kot �s �jult er�vel hagyt�k el a szob�t, hogy v�ghez vigy�k a zseni�lis hadm�veletet.
- M�g mindig lent �lnek – suttogta Luna.
- L�tom… akkor rajta!
- Sziasztok! – kurjantotta a sz�ke l�ny.
- Granger, milyen j�l n�zel ki ebben a f�ls�ben – jegyezte meg Blaise, �s le�lt Hermione mell� a kanap�ra.
- �hm… k�szi – vigyorgott zavartan a boszorka.
- T�nyleg Blaise, ti most egy�tt vagytok nem? – �rdekl�d�tt Malfoy, aki h�zt�rsa im�nti kijelent�s�re d�h�sen kapta fel a fej�t.
- Kit takar az a ti?
- Lun�t meg t�ged – mondta.
Erre a k�t �rintett minden megbesz�l�s n�lk�l nevetni kezdett, a v�g�n m�r a szem�k is k�nnybe fordult. Draco seg�lyk�r�en Hermion�ra tekintett, aki ugyanolyan �rtetlen arccal figyelte bar�taik r�h�g�- g�rcs�t, mint �.
- Sz�val? – �rdekl�d�tt egyre t�relmetlenebb hangnemben a sz�kes�g, akit l�that�an nagyon zavart ez az egy�gy� viselked�s.
- Malfoy, gondolod �ssze�lln�k egy ilyennel? – k�rdezte vigyorogva Luna – �n sokkal ink�bb rajongok a sz�k�k�rt.
- Val�ban? – sz�lalt meg Hermione – �s m�gis mi�ta?
- Mi�ta ismerem Malfoyt – mosolygott r� kih�v�an a holl�h�tas
- Ha m�r itt tartunk nekem is ink�bb a barn�k az eseteim – jelentette ki Zambini – Mint Granger, � j� csaj, igaz Draco?
- Relat�v – vonta meg a v�ll�t.
- �s te Hermione? A te �zl�sedre m�g nem der�tett�nk f�nyt…
- Fekete haj, s�t�t szem, kreol b�r – mondta haboz�s n�lk�l.
- Draco t�k�letes ellent�te… - h�mm�g�tt Blaise.
- Igen, de mi�rt fontos ez? – k�rdezte t�relmetlen�l az ellent�t.
- Hermione elj�ssz velem az versenyt z�r� est�lyre? – vitte be a gyilkos tal�latot a barna mardek�ros.
- Nem megy! – v�gta r� Malfoy, melyet Luna �s Blaise egy futt�ban egym�sra mosolyg�ssal nyugt�ztak – �gy �rtem, nekem azt mondtad, hogy Weasley-vel m�sz nem? – �lt�tte mag�ra �jb�l a h�v�s �larcot.
- Igazs�g szerint lehet hogy Ronnal megyek – jelentette ki t�prengve Hermione.
- Nagy k�r… Mindenesetre, ha meggondoln�d magad, tudod, hol tal�lsz – mondta Zambini �s egy sz�vd�gleszt� mosolyt k�ld�tt a meglepet�st�l elt�tott sz�j� boszorka fel�. – J�ssz Luna? Tudj�tok �gy volt, hogy tov�bb sz�vatjuk a Roxfortot.
- Ezt hogy �rted? – h�kkent meg Malfoy.
- H�t eml�keztek a sz�nj�t�kra, mikor megfogtam a kez�t… Annyira nevets�ges, az�ta ezen r�h�g�nk.
- M�gis min? – k�rdezte f�lszegen Hermione.
- Zambini �sszes rajong�ja f�lt�keny r�m – vigyorgott r�juk Luna - Na gyere �des – g�gy�gte a l�ny.
- Megyek sz�vem – mondta Zambini �s elkezdett kifel� menni – Sziasztok! Hermione – intett �s visszafojtott nevet�s�vel egy�tt t�vozott.
Amint becsuk�dott az �lszerelmesek m�g�tt a portr� ajt�, �gy esett p�nikba a k�t bent maradt var�zsl�tanonc is.
- Szerinted mi volt ez? – k�rdezte Hermione.
- T�k egy�rtelm�, Blaise r�d van �llva – pufogott a sz�kes�g.
- Te komolyan elhitted ezt a sz�nj�t�kot? – h�zta fel szem�ld�k�t a l�ny.
- Mif�le sz�nj�t�kot?
- Figyelj: Zambini megcs�kolja Lun�t az erd�ben, p�r napra r� bevallja nekem, hogy szerelmes lett bel�, k�zen fogva flang�lnak az eg�sz suli el�tt… Ne akarj�k m�r bemes�lni nekem, hogy ez csak vicc.
- Hermione, pont ez a l�nyege. Kitervelt�k, hogy elj�tssz�k, az alakul� szerelm�ket. Szerinted mi�rt pont neked mondta el, hogy „szerelmes” Lun�ba? R�ad�sul �velej�n Blaise megjegyezte, hogy milyen j� csaj vagy… - morogta a mardek�ros, akivel kapcsolatban a terv sokkal hat�sosabban s�lt el, mint ahogy azt a bajkever�k gondolt�k.
- �n akkor sem hiszem el… Na �s a hab a tort�n: Luna meg a sz�ke pasik? Mi�ta k�zelebbr�l ismerem, m�g csak sz�zszor mes�lte el nekem, hogy hasonl� hajsz�n� egyeddel sz�ba sem �llna, mert nem akarja, hogy beskatuly�zz�k…
- Akkor lehet, hogy � is csak �ldozat – �rvelt a mardek�ros.
- Mi?
- Zambini kitervelte, hogy megszerez mag�nak t�ged, �s azt hitte, hogy Lun�nak � ugyan�gy haver, mint neki a csaj, de azzal nem sz�molt, hogy � esetleg belez�g. Nyilv�nval�, hogy az�rt kezdett velem �gymond „fl�rt�lni”, hogy ne maradjon le Blaise m�g�tt.
- Hm… ebben lehet valami. �s most mit csin�ljunk?
- Hat�stalan�tani kell �ket.
- Akkor mondjuk meg nekik…
- De azt nem lehet… M�g jobb ha nem sz�lunk semmit…
- Rendben – fintorgott Hermione – M�g Ronnal is kell besz�lnem, meg Harryvel is
- Hmm… - motyogta Malfoy – Akkor most el k�ne v�lnunk egy kis id�re, �s ha nem l�tnak egy�tt minket, �gyis l�pnek. Nem?
- Val�sz�n� – t�prengett a boszorka.
Hamarosan felmentek szob�ikba, �resen hagyva a klubhelyis�get, melyet a k�t fiatal t�voz�sa ut�n, Lovegood �s Zambini vettek birtokba; az utols�, kegyetlen tervvel a zseb�kben.
- Ha ezek ut�n nem vallanak sz�nt, akkor feladhatjuk – mondta mosolyogva Luna, mik�zben Hermione szob�ja fel� tartott.
- De nem b�rj�k ki… - vigyorgott Zambini �s bekopogott Drac�hoz.
A sz�kes�g el�g bossz�s k�pet v�gott, mikor els�re megpillantotta az ajt�ban �ll� h�zt�rs�t, �m annak tudat�ban engedett utat Blaisnek, hogy �jra t�k�letesen �rdektelen arcot v�g, �s az im�nti �rzelem ki�tk�z�sb�l a m�sik mardek�ros semmit nem vett �szre.
- Sz�val mir�l akarsz velem besz�lgetni? – k�rdezte Malfoy �s a fotelben �l� var�zsl�hoz s�t�lt.
- Grangerr�l – jelentette ki.
- Hmm… M�r azt hittem valami fontos… - mondta j�tszi k�nnyeden.
- � az… legal�bbis nekem… - kezdte – Figyelj Draco, m�g �velej�n, mikor itt aludt, mondt�l bizonyos dolgokat… �s ha nem lett bel�le semmi, akkor ugye nem zavarna, ha � meg �n… - Zambini minden egyes szava t�rk�nt csap�dott Drac�ba, akin egy enyhe s�pad�s jel�t lehetett fel fedezni; azon k�v�l ugyanolyan flegm�n meredt Blaisre.
- Khm… �s mib�l gondolod, hogy � akar t�led valamit? – h�zta fel szem�ld�k�t a sz�kes�g.
- Mondta. Vagyis nem nekem, hanem Lun�nak…
- M�gis mit mondott? – k�rdezte izgatottan, b�r hangja ink�bb rekedtesnek tetszett.
- H�t… amikor elvileg megcs�koltam Lovegoodot, Luna elmes�lt mindent Hermion�nak, �s �ll�t�lag teljesen csal�dott volt, �s megk�rdezte t�le, hogy akar e t�lem valamit, mert ha nem, akkor… �rted – Zambini sz�n�szi tehets�ge k�ts�gtelen�l csod�latra m�lt�; a fi� v�gig �llta az egyre m�rgesebb Draco tekintet�t, akinek minden porcik�j�t �tj�rta a d�h.
- Mi az hogy elvileg? – tette fel a legels� Hermion�hoz csak �tvitten vonatkoz� k�rd�st Malfoy.
- Tudod Lun�val annyit lehet h�ly�skedni, iszonyat j� fej �s m�g �v elej�n pontosabban az els� pr�b�n kitervelt�k ezt a „szerelmet” �s az�ta a t�bbiek meg�tk�z�sein szoktunk r�h�gni. L�ttad volna Weasley fej�t, mikor tal�lkoztunk vele meg Potterrel az udvaron… - vigyorgott a fi�.
- �s ez nektek mire j�?
- Mondom, hogy sz�rakoztat�, r�ad�sul �n el�rtem, amit akartam, mert Hermione f�lt�keny, m�r csak azt kell megtudnom, hogy t�led szabad-e az �t? – puhatol�dzott Blaise.
Draco elm�j�t el�nt�tt�k a v�logatott k�nz�si m�dszerek, melyben jelenleg el�tte �l� bar�tj�t akarta r�szes�teni. S m�g sz�ja a „persze” �s „hogyne” szavakat form�zt�k, addig hallhat�an csak a „nem” �szott be a k�t fi� k�z�tti csendess�gbe.
- Tess�k? – k�rdezte a m�sik var�zsl�, akinek arc�n alig �szrevehet� gy�zelemittas mosoly �lt, b�r ezt Malfoy el�l gondosan elrejtette.
- Csak… csak azt mondtam, hogy nem sz�m�t… vagyis nekem nem kell Granger… - ny�gte ki a sz�kes�g, aki maga sem �rtette, hogy voltak egy�tal�n k�pesek ezek a f�jdalmasan hamis szavak elhagyni ajkait.
- Ok� – mosolygott a m�sik, b�r ez a mosoly az eredm�nytelens�g miatt kicsit fak�ra sikeredett – Akkor most megyek – mondta �s a lehet� leglassabban kiindult; de Malfoy nem sz�lt ut�na.

*

A m�snapi reggeli szokatlanul keser�en telt; Hermione �s Draco m�g csak nem is pillantottak egym�sra (val�sz�n�leg a l�nynak is ugyanaz a t�rt�net lett beadva, mint Malfoynak…).
Zambini �s Luna id�nk�nt bele-belemosolyogtak az �ppen aktu�lis �telben, �m jobbnak l�tt�k ink�bb alkalmazkodni a der�tlen hangulathoz. Azt�n elszakadt a c�rna…
- Mond csak Granger, te �s Blaise �sszej�ttetek m�r? – k�rdezte g�nyosan Draco, mik�zben beleunt a r�ntotta jobbra balra tologat�s�ba �s f�sultan csapta le a vill�t.
- Mi van? – h�zta fel szem�ld�k�t a l�ny – Oh, m�r azt hittem, hogy a Luna �s k�zted kialakult szerelemr�l fogunk ma reggel besz�lgetni – jegyezte meg �lesen a boszorka.
A k�t kavar�g�p t�gra ny�lt szemekkel figyelte a kibontakoz� sz�pingpongot, Jake pedig mint tot�lis k�v�l�ll� �rtetlen�l �llt a dolgok el�tt.
- Oh ez valami griffend�les dolog? Elterelni magunkr�l a t�m�t?
- Te mi az istenr�l besz�lsz? – kezdte – Mivel nekem nincs mit mondanom, igaz�n megoszthatn�d velem, hogy mit akarsz Lun�t�l – Hermione egyre jobban belemelegedett a vit�ba.
- Nincs mit mondanod mi? – morgott s�rt�d�tten Draco – Akkor mi�rt irigykedt�l Lun�ra, mikor Blaise megcs�kolta?
- Mi? Te volt�l teljesen oda az�rt, hogy b�rcsak Zambini hely�ben lehett�l volna akkor…
Malfoy �s Granger l�that�an teljesen megfeledkezett arr�l az elhanyagolhat�nak �ppen nem nevezhet� kis probl�m�r�l, miszerint nincsenek kettesben �s hangos sz�v�lt�sukra egyre t�bben lettek figyelmesek. A holl�h�tas l�ny �s Blaise egyre ink�bb azon fil�zott, vajon mikor j�nnek r�, hogy mindkett�j�knek ugyanaz a maszlag lett – l�that�an sikeresen – beadva.
- Neked elment az eszed? – a mardek�ros m�r-m�r kiab�lt s�lyos tekinteteket mag�ra aggatva szerinted nekem Lovegood tetszett? �t cs�koltam meg minden adand� alkalommal? – ord�tott.
- Ezek szerint igen! R�ad�sul ki tudja n�lad �pp kit akarsz megszerezni – Granger sem volt rest f�jdalmasan veszekedett a fi�val; szinte az eg�sz nagyteremben tart�zkod� iskola el�tt.
- Jaj Granger azt ne mond, hogy nem tettem sz�modra �rthet�v�, hogy mi a helyzet. Tudod nagyon j�l, hogy szeretlek! – �v�lt�tt mag�b�l kikelve a fi�, �m hamar mag�hoz t�r�tette �t a reggeliz� ifj�s�g megh�kken� moraja.
Az id�k�zben �ll� helyzetet felvett p�ros szinte egyszerre rogyott vissza a sz�kre, rengeteg szemp�r v�ltakoz� tekintet�nek keresztt�z�ben. A m�sik k�t versenyz� hatalmasra t�gult szemmel vette tudom�sul az im�nt hallottakat, �s a m�r t�vozott Jake-hez hasonl�an �k is elhagyt�k a nagytermet.
Malfoy h�feh�r arc�n ott �ktelenkedett k�t v�rv�r�s folt, mely, ha lehet abban a pillanatban egy�tal�n nem tudta izgatni; sosem volt k�pes ezt �gy kimondani Hermion�nak, erre mikor m�r megtudta, hogy a l�ny m�st szeret az arc�ba ord�totta, az eg�sz suli el�tt.
- Draco – sz�lt rekedten Hermione – Azt hiszem, r�j�ttem…
- Mire? – vakkantotta f�lv�llr�l a fi�.
- Neked azt adta be Blaise, hogy velem akar j�rni, Luna milyen j� fej, �s hogy csak meg akarta k�rdezni, hogy te akarsz-e t�lem valamit. Igaz?
- Igen – morogta a sz�ke – Honnan tudod?
- Szerinted? – k�rdezte mosolyogva a l�ny – Nekem is ez lett bemes�lve, csak Luna �ltal… Nyilv�n azt akart�k el�rni, hogy f�lt�kenyek legy�nk �s v�gre megbizonyosodjanak arr�l, amit m�r r�g sejtenek. Csak gondolom, �k be�rt�k volna azzal, ha kett�j�k el�tt kell�nk ki magunkb�l – Hermion�t l�that�an nagyon megmosolyogtatta ez a Malfoy sz�m�ra t�k�letes katarzist.
- Akkor te nem…?
- Nem – somolygott tov�bbra is.
Erre Draco is elmosolyodott �s fel�llt, majd kez�t ny�jtotta a l�nynak, melyet Granger sz�vesen elfogadott �s kis�t�ltak a nagyteremb�l; ezzel m�g tov�bb fokozva a sz�vrohamban elhunyt roxfortosok sz�m�t…


*

A kar�csony fel� k�zeled� napokat besz�nezt�k a Hermione Granger �s Draco Malfoy szerelm�r�l k�lt�tt pletyk�k, melyekb�l heti rendszeress�ggel j�ttek el� �jabbak �s �jabbak. A p�r – �ltal�ban a klubhelyis�gben tart�zkodott, lehet� legmesszebb a t�megt�l – abszol�t kedvence a holl�h�tasok egyik sztorija volt: �ll�t�lag az egyik l�nynak van mereng�je �s a szerelmi vallom�s pillanat�t szokt�k est�nk�nt levet�teni az �rdekl�d�knek. Id�k�zben Ron is lenyugodott, aki Harryvel az oldal�n elmer�szkedett a versenyz�k klubhelyis�g�hez; Potter ment el�l, rem�lve, hogy ez�ttal semmi olyat nem l�tnak majd, amit�l v�r�s bar�tja �jra kiborulhat. Ahogy bejutottak az el�t�rbe a szem�veges var�zsl� j�l es� s�hajjal vette tudom�sul, hogy az els� akad�lyon t�l vannak, �s rem�nyteljesen indultak meg a l�ny szob�ja fel�.
- Hermione! – kopogtatott a szem�veges fi�.
- Potter? – nyitott ajt�t Malfoy, aki l�that�an nem hallotta, hogy kik akarnak bejutni bar�tn�je szob�j�ba. – �s Weasley is – jegyezte meg mell�kesen Draco, majd kioldalazott Harry mellett �s �tsietett a saj�t szob�j�ba.
- Te l�ttad, ho...? – kezdte volna a felh�borod�st a v�r�s, mikor Harry egy int�ssel elhallgatatta azt �s bement a l�nyhoz.
- Szia Hermione! – jelent meg a boszorka l�t�k�r�be a lehorgasztott fej�, b�nb�n� – du�.
- Harry, Ron?! – sz�lalt meg rekedtesen Granger, szavaiba meglepetts�g �s �r�m vegy�lt.
- Figyelj, mi csak… bocs�natot szeretn�nk k�rni. �gy �rtem, nem kellett volna �gy viselkedn�nk. Mert h�t, err�l te nem tehetsz. – motyogta Weasley. – Sz�val nyilv�n te is ki fogsz borulni ha megtudod, hogy Harry szerelmes Milicentbe, de meg�rted, mert ez�rt vagyunk bar�tok.
- Mi van? – k�rdezte megh�kkenve a boszorka.
- Ne haragudj – erre kit�rt a nevet�s a v�r�s haj� fi�b�l – de ezt nem b�rtam meg�llni.
Hermione elmosolyodott, majd meg�lelte bar�tj�t.
- Semmi gond! – mondta a l�ny, - L�nyeg, hogy nem haragszotok. – somolygott.
- De ne k�rd t�l�nk, hogy szeress�k Malfoyt.
- Dehogy k�rek ilyet! � sem kedvel titeket, �s nem is v�rom el t�letek, hogy j� pofizzatok egym�ssal.
- Akkor rendben! – vigyorodott el Harry �s meg�lte visszaszerzett bar�tn�j�t.
- Ugye nem kell veletek l�gnunk, ha ketten vagytok? – mosolygott Ron, majd a m�sik fi� k�s�ret�ben t�vozott.
Granger megv�rta, m�g bar�tai elhagyj�k a klubhelyis�get, majd �tv�gtatott Drac�hoz.

*

A decembert megkoron�z� �nneps�g k�zeled�s�nek finis�ben Malfoy, Hermione �s Blaise-�k is elhat�rozt�k, hogy ez�ttal nem utaznak haza. A bajkever�k t�bb �zben igyekeztek bocs�natot k�rni Malfoy�kt�l, akik b�r nem haragudtak, �lvezt�k, a k�t „b�n�s” minim�lis meghuny�szkod�s�t.
Kar�csony el�tt n�gy nappal Hermione �s Luna feld�sz�tett�k a klubhelyis�get a fi�k pedig felvittek k�t feny�f�t. Draco teljesen m�s hogy viselkedett, mint az elm�lt �vek sor�n vagy ak�r mint �velej�n. M�r nyoma sem volt az egykor g�g�s �s fens�bbs�ges Draconak. A nap nagy r�sz�ben mosolygott �s a kar�csony sz� hallat�ra id�n el�sz�r nem a dr�ga aj�nd�kok, hanem a szeretet jutott esz�be. Felh�tlen boldogs�g�t megkoron�zta �desanyja levele mely a napokban �rkezett, �s amelyben Narcissa le�rta, hogy �r�l a boldogs�g�nak �s igyekszik elfogadni Hermionet �s azt is, hogy nem aranyv�r�.
December 24-�n a szok�sos nyit� besz�ddel indult az �nnepi vacsora.

- Kedves di�kok! Nem szeretn�lek titeket hossz� besz�dekkel trakt�lni ez�rt egyszer�en csak boldog kar�csonyt, k�v�nok! - mondta az igazgat�, j� �tv�gyat k�v�nt �s le�lt a csod�san feld�sz�tett tan�ri asztalhoz.

B�r id�n el�g sok tanul� maradt a Roxfortban az �nnepek alatt, a tan�ri kar m�gis �gy d�nt�tt, hogy minden di�k egy asztaln�l foglaljon helyet. Hermione �s Luna kital�lt�k hogy Neville, Ginny, Harry �s persze Ron is kar�csonyozzon vel�k a lakoszt�lyban.
�gy a vacsora v�gezt�vel 8-asban hagyt�k el a nagytermet. A klubhelyis�g elk�peszt�en gy�ny�r� volt. A k�zep�n egy hatalmas kar�csonyfa �llt alatta pedig egy nagy halom aj�nd�k tornyosult. Hermione Ginnyt�l egy sminkk�szletet, Harryt�l egy „Ne feledd’ napl�t,
Ront�l egy halom �dess�get Nevillet�l egy botanik�r�l sz�l� k�nyvet �s egy csomag „amint elveted kin�” vir�gmagot, Lun�t�l �s Blaize-t�l var�zsp�lcatart� selyem zs�kot �s egy p�r aranyozott f�lbeval�t Dracot�l pedig egy mardek�ros pizsam�t ( a macis �ltal el�r�ncig�lt g�nyos megjegyz�seket f�lre t�ve) �s egy ez�st feh�rarany gy�ngy�kkel �kes�tett nyakl�ncot kapott.
A griffend�les n�gyes �jjel kett� k�r�l hagyta el a lakoszt�lyt. A vend�gl�t�k f�radtan rogytak le a kanap�kra; klubhelyis�gen teljesen �rr� lett a kar�csonyi-feeling, olyannyira hogy a sz�nyegen megjelent egy p�r szaloncukor pap�r, valamint a lelkesen kibontott aj�nd�kok maradv�nyai, r�ad�sul az ablakot befedte a frissen hullott h�takar�. A szob�t bej�rta egy kellemes kar�csonyi dal �s a fiatalokat szinte megr�szeg�tette a feny�fa b�d�t� illata. Draco �lete sor�n el�sz�r bar�tok k�zt �s boldogs�gban t�lt�tte az �nnepet. Persze a k�ri�n �nnepelt kar�csonyt is �lvezte, de �gy ut�lag visszagondolva a pomp�s �telek, gy�ny�r� d�szek �s a csod�latos aj�nd�kok �ltal ki�p�tett k�pb�l hi�nyzott valami, a szeretet. M�r megint �mlenget, de tal�n ez egyszer nem zavartatta mag�t emiatt.


****

Az �nnepek nagyon hamar elteltek �s h�seinknek szembes�lnie kellett azzal a t�nnyel, hogy visszat�rtek a sz�rke h�tk�znapokba. M�r eg�szen kezdtek hozz� szokni ahhoz hogy szinte „csal�di l�gk�rben” telt minden napjuk. �s b�r igyekezt�k ezt nem hangoztatni, valahol mindkett�j�k gondolat�ban befurakodott egy hossz� sz�ke haj �s annak k�gy�s p�lc�s gazd�ja…