Granger �pp a gondosan berendezett h�l�j�ban �ld�g�lt �s b�jital h�zit �rt, mikor valaki f�lszegen megsz�l�totta.

- Szia Hermione!
- Harry! Jaj de �r�l�k neked! Mi van veled? Ne haragudj mostan�ban nem igaz�n besz�lgett�nk, de sokat gondoltam �m r�tok! – hadarta gyors egym�sut�nban a l�ny, majd egy mosollyal �tadta a sz�t bar�tj�nak.
- H�t igen, t�nyleg r�g besz�lgett�nk. Hermione! Ronnak nagyon hi�nyzol.
- Harry tudom de egyszer�en… - kezdte Granger, majd n�mi haboz�s ut�n felpattant �s egy t�le hat�rozottan szokatlan dologgal �llt el� - tudod mit? Keress�k meg!
- Biztos vagy benne? M�g ahogy l�tom, van h�zid!
- Persze, menj�k! A h�zit majd �jjel megcsin�lom - mondta Hermione �s karon ragadta Harryt

Hermione �s Harry, ak�r k�t vigyorg� vadalma kics�rtettek a „bajnoki lakoszt�lyb�l” �s egyenesen a Griffend�l toronyba mentek. Miut�n a harmadik tag: Ron is csatlakozott hozz�juk, m�g sz�lesebb mosolyok k�zepette, kimentek a parkba.
- Van egy �tletem – csillant fel a v�r�s haj� m�gus szeme �s elrohant a kviddicsp�lya-fel�.
- Mi�rt �rzem �gy, hogy ez kor�ntsem lesz „olyan j�”? – k�rdezte f�lig mosolyogva, f�lig aggodalmasan a l�ny.
Potter csak elmosolyodott ezen, majd Hermion�val az oldal�n elindultak abba az ir�nyba, ahol pillanatokkal ezel�tt rohan�-Ronald t�nt el.
- Itt vagy? – k�rdezt�k k�rusban, mikor meg�rkeztek a sepr�t�rol�hoz.
- Azt hiszem – j�tt a szorult hang a kopott fa ajt� rejteke m�g�l.
- Esetleg seg�ts�nk? – k�rdezte vigyorogva a m�sik fi�.
- Ne… m sz�k… s�… - kezdte Weasley ny�sz�r�gve, �m cseng�-bong� baritonj�t f�lbe szak�totta egy hatalmas puffan�s.
Puff!
- Ron, j�l vagy? – �rkezett meg k�t bar�tja a baleset helysz�n�re.
Mikor Harryben tudatosult, hogy mit is l�t val�j�ban, el�sz�r csak meredten b�mult maga el�, majd hatalmas kacajban t�rt ki. A l�ny vetett r� egy �rdekes pillant�st, s a kezdeti mosoly, hamarosan n�la is �tment rekeszizom-g�rcs�t okoz� nevet�sbe. A t�rol� sz�rk�s k�v�n Ron hevert, rajta pedig az �sszes iskolai sepr�, olyan helyzetben, hogy egy k�pzett marokk�p�lca-sz�tsz�r� sem rakhatta volna sz�t k�l�nben. A jelenet koron�j�nak azonban m�giscsak az a sepr� sz�m�tott, ami val�sz�n�leg Weasley fej�n t�rhetett kett�, ugyanis az egyik r�sze valahol Ron nyaka �s h�ta k�z�tt �llt, a ny�l r�sze pedig a fi� szepl�s orr�t�l indult lefel�.
- Nmee – ny�gte Ron, aki tal�n megel�gelte, hogy mik�zben bar�tai rajta r�h�gnek, � tehetetlen�l hever, kedvenc j�t�kszereinek foglyak�nt.
- Jaj, ne haragudj! – eszm�lt fel Hermione �s egy egyszer� b�b�j seg�ts�g�vel el�sz�r �sszeszerelte a t�rol�l�d�t, majd az �sszes „harci eszk�zt” visszalebegtette eredeti hely�kre.
Id�k�zben, Harry felseg�tette Ront, aki imm�r volt oly kegyes �s besz�molt bar�tainak az �tletr�l.
- Sz�val… nem j�tszunk?
- Nagyszer� �tlet, Ron – fintorgott Hermione, majd a „Ront” m�r tetetett lelkesed�ssel mondta ki.
- Nem �gy �rtettem – morgott a fi� – Gyertek! – azzal a fi� k�k szemei �jra pajkosan felcsillantak.
Ahogy ki�rtek, a legifjabb Weasley-fi� elrugaszkodott a f�ldt�l �s a f�k fel� vette az ir�nyt.
- Ron, ha most a F�riaf�z d�l r�d, nem biztos, hogy tudunk seg�teni – nevettek bar�tai, majd Harry k�vette a m�sik fi� p�ld�j�t.
- Nem j�ssz Hermione? – ki�ltott le Ron.
- Majd m�skor… - mondta sz�npadiasan a l�ny
- Nem tudod, mit hagysz ki! – lelkendezett a fi� ism�t.
- Van egy tippem… - motyogta mag�nak, majd �jra a k�t fi�t kezdte p�szt�zni.
- Akkor ezt n�zd! – kurjantotta Weasley – Mehet Harry? – k�rdezte, mire a m�sik csak b�lintott.
A fi�k pillanatok alatt lejjebb ereszkedtek,(b�r a l�ny m�r ett�l a magass�gt�l is rosszul volt, m�g gondolatban is )mindketten fel�lltak sepr�ikre, �s eg�szen addig attrakci�ztak, am�g egym�s mell� ker�ltek �s utaz�szersz�mot cser�ltek.
Hermione mogyor�barna szemei elkerekedtek a b�mulatt�l, �s sz�j�t is alaposan elt�totta: nem is sejtette, hogy �k ilyenekre k�pesek. J� persze Harry nem egyszer �llt fel a sepr�re a „cikesz elkap�si strat�gia” j�volt�b�l, ez akkor is… teljesen leny�g�zte a l�nyt.
Az �letvesz�lyes mutatv�nyt egy tapssal jutalmazta, s�t m�g arr�l a sz�nd�k�r�l is letett, hogy j�l beolvas nekik, ami�rt ilyen felel�tlen�l rohang�lnak a leveg�ben.
Hamarosan, egy-k�t hajmereszt� mutatv�ny �s „Hermione idegeit �sszeroppant�” tr�kk ut�n lesz�lltak a sepr�ikr�l �s visszas�t�ltak a kast�lyba.
- …�s komolyan meg�tkozta �t? – k�rdezte hitetlenkedve a boszorka, mik�zben a Sz�ks�g Szob�j�b�l j�ttek kifel�.
- Ahogy mondjuk… Parkinson besz�lt valamit neki, erre � szerzett valahonnan egy �t�t �s azzal kergette a nagyterem el�tti folyos�n. – magyar�zta Harry, �s somolyogva figyelte, ahogy Ron egy az im�nt helyr�l elhozott csokib�k�val pr�b�l megbirk�zni.
- Na �s persze nektek fogalmatok sincs, hogy honnan szerezhette, mi? – nevetett Hermione.
- J�, lehet, hogy �pp arra j�runk, �s esetleg felaj�nlottuk, hogy odaadjuk azt az �t�t… de halv�ny lila szalamandr�nk sem volt arr�l, hogy mire kellhet neki – motyogta vigyorogva Ron, majd meglep�dve saj�t sz�n�szi teljes�tm�ny�n elnevette mag�t.
- �risten… - ki�ltott fel halkan a l�ny, mire Ron kiejtette a kez�b�l a t�k�s derely�t �s t�mad��ll�sba v�gta mag�t – Mi t�rt�nt? – k�rdezte nagy elsz�ntan.
- …m�r ennyi az id�! – fejezte be sz�nd�kosan lassan �s nyugalommal Hermione.
- Aljas n�szem�ly!
- Ezt nem hagyhattam ki. Viszont nekem mennem kell, el�g f�radt vagyok – azzal nyomott egy-egy puszit a fi�k arc�ra �s elindult az ellenkez� ir�nyba.
�s�tozva bem�szott a portr�n �s lehuppant egy fotelba.
- Granger? – k�rdezte egy hideg hang a l�ny melletti �l�helyr�l
- J�zusom Malfoy… mi ez a lopakod� �letm�d? – vigyorgott a l�ny, j� kedv�t ez�ttal Draco sem szeghette.
- Merre j�rt�l ilyen k�s�i �r�n? Prefektus, iskola-els�… ejnye!
- Ne agg�dj, ha ezeket kell vesz�lyeztetnem, mindig hiba n�lk�l j�rok el – mosolygott – Egy�bk�nt, ha val�ban �rdekel, Harryvel, meg Ronnal s�t�ltunk.
- H�t igazs�g szerint t�nyleg k�v�ncsi voltam, de �gy…
Hermione csak fintorgott egyet, majd egy sokat sejtet� pillant�ssal �jra a fi� fel� fordult.
- Jut eszembe Malfoy… mi�rt is nem akarsz hal�lfal� lenni?
- H�… mint m�r mondtam a j�t�knak v�ge.
- �s ki mondta, hogy �n j�tszom? – k�rdezte m�r-m�r s�rtett hangnemben a l�ny - Besz�lgess�nk!
- Granger, te nem besz�lgetni akarsz, hanem kiszedni bel�lem, azt amit annyira szeretn�l tudni.
- Ez is egy megk�zel�t�s – v�gott t�preng� arcot Hermione – Akkor bark�b�zzunk.
- Szerintem ne.
- �risten! A passzivit�s cs�csa itt �l el�ttem, sz�k�n �s… hm… selyem pizsam�ban. Ugye nem Parkinsont v�rod? Mert ha igen, ink�bb megyek.
- Nem sz�ks�ges! Csak egyszer�en nem b�rom lehunyni a szemem.
- Gyan�s vagy nekem, Malfoy. Sosem tudsz aludni… Biztos neh�z a k�rnyezetv�lt�s. Zavar, hogy van f�t�s?
- Mi?
- H�t a ti klubhelyis�getekben… - kezdte Hermione.
A Weasley-ikrek m�g k�t �ve terjesztett�k el, hogy a mardek�rosok klubhelyis�ge egy lerobbant szem�ttelephez hasonl�t, melyben sem f�t�s, sem villany nincs. B�r mindenki tudta, hogy ez csak vicc, id�nk�nt j�t r�h�gtek egy-egy t�ssz�g� z�ld-ez�st�n.
- Jaj, dehogyis Granger! A mi klubhelyis�g�nk ugyanolyan, mint a ti�tek, csak z�ld �s nem torony… Nem kell elk�pzelni, hogy hozz�nk beesik az es�…
- �rtem… V�rjunk csak, honnan tudod, hogy milyen a Griffend�l torony?
- Lavender Brown kisasszony j�volt�b�l… khm betekint�st nyerhettem – vigyorgott kaj�nul a fi�, mik�zben nosztalgikusan feln�zett a plafonra.
- Te j�rt�l a szob�nkban? – �tk�z�tt meg Hermione – Mikor? Hogy?
- M�g tavaly… megjegyzem nagyon b�jos az a k�p r�lad meg Krumr�l…
- Pof�tlan! – morogta a l�ny �s �sszekulcsolta kezeit maga el�tt, majd t�ntet�en elfordult.
- Sz�val, mennyire volt komoly? Mennyi ideig j�rtatok?
- Nem mondom meg! Semmi k�z�d hozz�…
- Jaj ne csin�ld m�r, ez nem egy egetrenget� titok…
- N�gy h�napig…
- � az m�r csod�s kor, f�leg ha szerelmes is az ember… - mondta Draco, b�r szavai igencsak g�nyosra sikeredtek.
- Na ja. Mond csak, neked h�ny �r�ig tartott a leghosszabb kapcsolatod?
- Az igazat megvallva, nem vagyok h�ve a hossz�… viszonyoknak.
- Azaz?
- Nem tudom – jelentette ki nemes egyszer�s�ggel.
- �s mi�rt nem akarsz hal�lfal� lenni? – k�rdezte, b�r m�r el�re mosolygott a fi� reakci�j�n.
- Graaaanger! – morogta hosszan elny�jtva a sz�tagokat.
- J�l van m�r! Csak megpr�b�ltam.
- Nem unod m�g a sok sikertelen pr�b�lkoz�st?
- Nem. Viszont, el�lmosodtam… J� �jt Malfoy! – mondta �s felindult a l�pcs�n.
- �s hol marad a b�cs�puszi? – k�rdezte �rd�gien vigyorogva.
Hermione elmosolyodott, majd visszament �s le�lt a fi� mell� �s annak eg�szen a f�l�ig hajolt:
- Att�l tartok, a b�cs�puszi�rt, a Mardek�r klubhelyis�g�be kell menned! – suttogta �s ism�t fel�llt; mag�ra hagyva a d�bbenten h�pog� Malfoyt.
Draco vigyorogva megcs�v�lta a fej�t, �s egy hatalmas s�haj ut�n elter�lt a kanap�n.

*

M�snap reggel Malfoy zavartan �bredt. Nem aludt j�l – kiv�telesen, nem a kanap� ny�jtotta hi�nyos szolg�ltat�sok miatt - r�m�lmok gy�t�rt�k. �lm�ban egy ismeretlen embert �ld�ztek, majd miut�n elkapt�k megk�nozt�k v�g�l, pedig meg�lt�k. Draco �rezte, hogy hamarosan tal�n r� is ez a sors fog v�rni. Ha elmondja apj�nak, azt hogy nem akar hal�lfal� lenni, biztos, hogy �r�kre kitagadja, vagy ami m�g rosszabb hosszas k�nz�s ut�n meg�li.
Idegesen t�rt bele hold sz�n� hajzuhatag�ba, majd felpattant �s kock�ztatva lak�t�rsai esetleges meg�tk�z�s�t a viselked�s�n fel-al� kezdett j�rk�lni a klubhelyis�gben.
„Mi a francot k�ne csin�lnom? Ha beavatnak nyilv�nval�, hogy �n leszek mindenid�k legszerencs�tlenebb hal�lfal�ja, �gyhogy enn�l m�g azzal is kev�sb� hozok sz�gyent a Malfoy n�vre, ha �t�llok a m�sik oldalra. Lehet, hogy meg k�ne pr�b�lnom…”
Idegesen felcs�rtetett a szob�j�ba �s h�sz perc m�lva m�r v�gt�zott is ki a klubhelyis�g ajtaj�n. Kapkodva lesietett a pincehelyis�gbe �s hevesen bed�r�mb�lt Piton ajtaj�n.
- Draco? – v�gott hitetlenked� arcot a f�rfi.
- Nem egy szellem… - kezdte g�nyosan - Igen professzor �n vagyok – mondta m�r enyh�bben.
- Szenvtelen – morogta, mik�zben utat engedett a sz�kes�gnek.
- Uram, besz�lnem kell �nnel.
- Sejtettem, hogy nem sakkozni j�tt�l… - fintorgott.
- Sz�val – kezdte eleresztve f�le mellett a megjegyz�st – Nem akarok hal�lfal� lenni! – jelentette ki nemes egyszer�s�ggel.
- Na j� Malfoy, l�gy oly kedves ne sz�rakoztass… van m�g ma el�g dolgom – hadarta �s elkezdte kitess�kelni Drac�t a szob�b�l.
- De komolyan besz�lek!
- �n is! – morogta.
- Mi�rt nem hisz nekem?
- Draco, amit az im�nt mondt�l k�r�lbel�l olyan abszurd, mintha Bellatrix azt mondan�, hogy: �ljenek a s�rv�r�ek!
- Na ennyire az�rt nem v�szes – mondta fennhangon �s kicselezve Pitont le�lt a professzor egyik sz�k�re.
- �s el�ruln�d, hogy mi k�sztetett erre? – k�rdezte meg-megvillan� fekete szemmel Piton.
- Professzor maga is nagyon j�l tudja, hogy bennem sem ap�m, sem maga nem volt k�pes megtal�lni az igazi „gonoszt” – kezdte �s l�tva Piton �sszesz�k�tett szemeit folytatta – Kihallgattam magukat, mikor tizenh�rom �ves voltam �s ap�m elj�tt ide. Mindketten nagyon j�l tudt�k, hogy ez el�bb-ut�bb bek�vetkezik. �s ez�rt �szt�n�ztek azokra a h�lyes�gekre, amiket ittl�tem sor�n elk�vettem… - mondta Draco, aki az �ta akarta ezt tan�ra orra al� d�rg�lni, mi�ta megt�rt�nt.
- Ha tudtad, mi�rt tetted meg? – k�rdezte Piton �s a besz�lget�s kezdete el�sz�r �rdekl�d�s csillant meg mogorva org�num�ban.
- �szint�n, ki az, aki nem leli �r�m�t Potter sz�vat�s�ban? – somolygott a sz�kes�g – egy�bk�nt meg remek �rz�s, ha a f�l suli retteg a nevemt�l.
- Azt is tudod, hogy mi�rt vagy ilyen, antiMalfoy? – k�rdezte Piton, aki miut�n az utols� sz� elhagyta sz�j�t f�jdalmas fintorba v�gta arc�t.
- Nyilv�n any�m keze van a dologban.
- Mondhatni… � ink�bb csak „beseg�tett”.
- Kinek?
- Annak a faragatlan, visszatasz�t�, r�tarti James Potternek. – felelte Perselus, aki e n�v kiejt�se ut�n sokkal feh�rebb �br�zatot vett fel, mint el�tte.
- Tess�k? – emelte fel a hangj�t Draco – Hogy j�n Potter a k�pbe?
- Black… azaz Sirius, Potter meg any�d nagyon j� bar�tok voltak. Azt�n ugye hozz�ment ap�dhoz, �s ennek mondhatni nem �r�lt az a k�t arrog�ns tusk�, de mivel any�d nem v�ltozott, n�ha az�rt �sszefutottak. Vagyis csak Potter, Black nem volt hajland� t�bbet tal�lkozni az unokatestv�r�vel. Azt�n mikor Potter megtudta, hogy Narcissa gyereket v�r, csin�lt vele(d) valamit – ami m�g sz�momra is rejt�ly – aminek k�vetkezt�ben … hogy is mondjam… megv�ltozott a szem�lyis�ged. Vagy is, alapj�ban v�ve, „elvileg” igazi Malfoy vagy, azzal az apr� k�l�nbs�ggel, hogy am�g norm�lis k�r�lm�nyek k�zt, m�r t�z �vesen a Nagy�rt akarn�d szolg�lni, addig ez esetben val�sz�n�leg sosem akarsz majd a s�t�t oldalon harcolni.
- De ezt…ezt, hogy lehetett megcsin�lni? Ront�ssal, vagy b�jitallal?
- Nyilv�n Potter tal�lt valamit, ami nem vesz�lyeztette az �leted, m�gis seg�tet Narciss�nak.
- �s err�l apa tud?
- Persze! Gondolkodj m�r, ha tudta volna, te meg sem sz�lethett�l volna!
- De… akkor mi�rt nem hajtj�k v�gre ezt minden terhes hal�lfal� anyuk�val?
- Mert, Narcissa azt akarta, hogy te j� ember legy�l. �m �nmag�ban m�g az akarat sem elegend�, ha nincs meg a magzatban a hajlam.
- �s hogy-hogy egy Malfoyban megvolt a „hajlam”? – r�zta a fej�t �rtetlen�l.
- Draco! Nem vagyok k�nyvt�r, sem inform�ci�s hivatal. �gy is m�r t�l sok mindent mondtam el… b�r ha bele gondolok, tal�n �pp elj�tt az ideje…
- �rtem. Sz�val ezt, amit most elmondott, csak akkor tudhattam meg, mikor saj�t elhat�roz�somb�l akartam ellentmondani? – a fi�t l�that�an nem r�zta meg az im�nti kit�r�s, zavartalanul faggatta tan�r�t.
- Na v�gre egy apr� jel, hogy m�gsem vagy annyira rem�nytelen�l ostoba.
Malfoy erre v�gott egy fintort, majd egy kisebb csend �llt be a k�t m�gus besz�lget�s�be.
- �s mit akarsz tenni? – t�rte meg a csendet Piton.
- Nyilv�nval�, hogy harcolni Voldemort ellen – jelentette ki a fi�, azt, amit m�g �let�ben nem mert gondolni se, nemhogy kimondani.
- A Nagy�r ellen…
- � bocs�nat – mondta sz�npadiasan a fi� – T�k mindegy hogy h�vjuk, akkor is csak egy hatalom m�ni�s roncs. – vigyorodott el Draco, aki j� ideje csak sz�nakozott apj�n �s annak t�rsain.
Ut�lta, ha a h�zukban �sszej�veteleket tartanak egy olyan „ember” tisztelet�re, aki nemr�giben egy tark�ban lakott, azt k�vet�en pedig egy kond�rban �ledt �jra. �s b�r az illet� minden id�k legjobb m�gusainak egyike, Malfoy eszm�i k�z�tt m�r r�g nem szerepelt a tisztelet ir�nta…
- Sokat �r�k�lt�l Narciss�t�l… T�l sokat.
- H�t akkor viszontl�t�sra professzor! – v�ltott t�m�t a fi� �s megindult a kij�rat fel�.
- Draco, amit ma megtudt�l, nem szabad hangoztatnod.
- Nem is �llt sz�nd�komban – morogta �s becsukta Perselus gesztenyeajtaj�t.

Draco valamelyest megk�nnyebb�lve, �m ann�l elgondolkod�bban ballagott a napf�ny �ztatta folyos�n. Arc�n alig l�that� mosoly �lt, �s boldogan t�rt vissza a klubhelyis�gbe.
- Malfoy, te merre volt�l, mindenki r�d v�rt! - harsogta Liana akinek sosem volt szimpatikus „rokona”
- Bocs, csak s�t�ltam egyet! Mehet�nk reggelizni?
- Menj�nk - mondt�k heten egyszerre.
Be�rtek a nagyterembe �s helyet foglaltak a versenyz�k asztal�n�l. �pp egy besz�lget�s k�zepette voltak, ami arr�l folyt, hogy vajon ki mit fog csin�lni a suli ut�n mikor egy rettent�en ideges�t� hang „vill�mk�nt has�tott bel�j�k”
- Draco sz�vem!
- Parkinson - hallatszott Draco k�ts�gbeesett hangja.
- Draco, szia! - mondta Pansy mik�zben helyet foglalt az asztaln�l lel�kve Neville t�kleves pohar�t.
- Mi van veled �des? - kezdte de miel�tt Draco reag�lhatott volna folytatta - Szeg�nyk�m s�padt vagy biztos te csin�lsz mindent hisz egy ilyen csapatban(itt len�z�en k�rbe tekintett a tagokon)az okosokra jut minden felel�ss�g. R�ad�sul n�zd meg �ket L�ke Lovegood, szerencs�tlen Longbottom �s a s�rv�r� Granger, hogy csak a legrosszabbakat eml�tsem – mondta Pansy egyes sz�tagokat lust�n elh�zva.
- Tudod Pansy, rossz lehet olyan szint� �rtelemmel rendelkezni, hogy m�g azokat is len�zed, akik n�lad sokkalta t�bbet �rnek �s t�bbre vitt�k. – morogta egykedv�en Malfoy.
- Na de Draco… Csak nem meg kedvelted �ket? Kiscsib���m… - ny�vogta a l�ny.
Hermione id�k�zben beler�h�g�tt a pohar�ba, amit az asztal tagjai szint�n megmosolyogtak, majd ism�t a k�t mardek�ros-fel� fordultak.
- H�ly�skedsz Parkinson? Ha nem tudn�d �n egy Malfoy vagyok ez�ltal nem kedvelek senkit, t�ged… - kezdte �s g�nyosan v�gigm�rte a l�nyt - t�ged meg f�k�pp r�hellek, �gyhogy ha nem haragszol – mondta, fel�llt �s kecsesen kiker�lve Pansyt kiindult a nagyteremb�l. �m m�g miel�tt elhaladt volna asztaluk mellett, megfogta a t�bl�t, -ami a k�vetkez�t hirdette: Versenyz�k - �s odahaj�totta a t�tog� Parkinsonnak.
- Rem�lem olvasni az�rt tudsz.
A fak�pn�l hagyott l�ny vetett m�g egy d�h�s pillant�st az asztaln�l vigyorg� var�zsl�kra �s s�rtetten kirohant a teremb�l.
- J�l hallottam? – k�rdezte Hannah?
- H�ha vil�gszenz�ci�, Malfoy megunta az egyes sz�m� kiskuty�j�t… v�gre Monstro is es�lyt kap – mondta Hermione, mire a t�bbiekb�l kit�rt a nevet�s – Na tov�bbi j� �tv�gyat! B�r ezek ut�n csak az lehet – mosolygott m�g mindig Granger �s Malfoyhoz, valamint Parkinsonhoz hasonl�an � is elhagyta a nagytermet.
Noha nagy el�nnal indult ki a parkba – nem a Malfoy-fi� ut�n, dehogyis – mikor megl�tta a sz�kes�get egy f�nak d�lve, kicsit megt�ntorodott.