|
6. fejezet
A napok fénysebességgel teltek. Egyik délelőtt mikor mindenki a klubhelyiségben tartózkodott egy bagoly jelent meg az ablakban .A levélben a következő állt:
Kedves versenyzők!
A mai napon sor kerül az első próbatételre!
Mindenki legyen 9-kor a nagyterem előtt! Hozzátok magatokkal a pálcátokat.
Üdvözlettel: Albus Dumbledore
- 9 lesz 13 perc múlva szerintem, siessünk - mondta Ernie.
Azzal lementek a nagyterembe, Dumbledore már várt rájuk.
- Nos diákok a mai napon sort kerítünk az első próbára. Ennek a feladatnak a lényege a kitartás és az akaraterő.
Párokban bezárunk titeket egy – a mai napra készítetett – kis helységbe. Azok nyernek, akik a legtovább húzzák bezárva. A párok a következők:
Hannah – Ernie
Zambini - Luna
Liana - Jake
Neville - Julie
Hermione - Draco
- És még is hol vannak azok a helyiségek?- kérdezte Zambini azzal a tipikus mardekáros arroganciával.
Ahogy ezt kimondta megjelent öt picike kamra.
- Remélem elégedett, Mr. Zambini. – fintorgott a szintén ott tartózkodó McGalagony.
- Tehát diákok, remélem készen álltok! - mondta Dumbledore és suhintott egyet a pálcájával, melynek következtében kinyíltak az ajtók.
- Ja és még valami! Bármilyen bűbájt használhattok kivéve a tértágító és a falnövesztőt! Aki bármelyiket alkalmazza automatikusan kiesik a játékból!
****
Draco kitárta az ajtót és maga elé engedte a griffendélest, gondosan ügyelve arra, hogy még véletlenül se pillantsa meg a Blaise által feszegetett szép vonásokat. Mindketten elmormogtak egy-egy lumost és jó ideig csend telepedett rájuk, melyet csak Malfoy ficánkolásának következményei törtek meg.
- Áú Malfoy! A lábamon állsz!
- Jaj Granger ne nyavalyogj már! Így se férek el!
- Már ne is haragudj, de kettőnk közül te foglalsz nagyobb helyet!
- Ez igaz, de csak, azért mert izmos vagyok.
- Izmos? Jó vicc… én inkább petyhüdtnek nevezném…
- Mert te Granger maga vagy a megtestesült izom kolosszus mi?
- Fogd be, vagy megátkozlak!
- Nem hinném, hogy te bárkit is megátkoznál…
- Igazad van miattad nem kockáztatok… Inkább megverlek. Azt úgysem tudod rám bizonyítani.
- Na ebben már lehet valami, úgyhogy inkább nem szítalak – motyogta tetetett félelemmel Draco.
- Azt jól teszed
Pár perc múlva…
- Granger.
- Mi van?
- Semmi.
- Bravó Malfoy, magas színvonalon mozogsz!
- Úgy érzem, még mindig magasabbon, mint Szent Potter és Vizlipatkány együtt véve!
- Nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy bármiben is jobb, vagy mint Harry vagy Ron!
- A francba.
- Mi történt?
- Azt hittem megjött az eszed és nem ajnározod tovább azt a két tökkelütöttet.
- Ezt miből gondoltad?
- Mostanában folyton azzal a Jamesszel lógsz.
- Jakenek hívják, egyébként meg nem hiszem, hogy bármi közöd lenne ahhoz, hogy kivel barátkozom.
- Valóban?
- Valóban!
Miután újabb perceket töltöttek némaságba burkolózva, Malfoy megszólalt.
- Szerelmes vagy belé?
- Kibe?
- Hát Jimmybe.
- Az meg ki?
- Jake.
- Sejtettem, hogy tudod, hogy hívják… - fintorgott a lány.
- Szóval? Szereted?
- Már ne is haragudj, de hogy jössz te, ahhoz hogy ilyet kérdezz tőlem?
- Szóval igen?!
- Nem!
- És tetszik?
- Malfoy én sem kérdezgetek tőled olyat, amihez semmi közöm.
- Jó akkor kérdezz valamit, én válaszolok, de utána te is válaszolsz arra, amit én kérdeztem.
- Rendben. Halálfaló vagy?
- Granger! Azt mondtad, hogy nem kérdezel olyat, amihez semmi közöd.
- Malfoy!
- Jó. Nem vagyok halálfaló! De nem is szándékozom az lenni!
- Hogy-hogy?
- Granger most én jövök!
- Oké! Igen tetszik Jake, nagyon helyes!
- Helyesebb, mint én?
- Most én kérdezek!
- Rendben, de kíváncsi lennék, hogy mennyire pirultál el! - somolygott Draco.
- Szóval miért nem akarsz halálfaló lenni? Félsz?
- Én? Ugyan már Granger! Én egy Malfoy vagyok! Rettenthetetlen!
- Pff hehe jó vicc! Rettenthetetlen? - nevetett Hermione - De légy szíves válaszolj!
- Vége a játéknak.
- Hogy micsoda? – kérdezte elképedve Hermione.
- Megtudtam, amit akartam.
- De én még nem.
- Hát Granger, így jártál… - vont vállat a fiú.
- De…
- Mint mondtam, úgysem válaszolok…
- Szemét – pufogott a lány.
- Helyesbítek: mardekáros.
- Szinonima! Bár nem tudom, hallottál-e már egy ilyen „nehéz kaliberű” szóról.
- Szerinted, miért nem? – engedte el a füle mellett Hermione rögtönzött nyelvtan óráját.
- Mert gyáva vagy?
- Hát… még az is lehet – mondta Draco.
- Mi… ho…? – kérdezte volna Hermione, ha szóhoz jutott volna.
- Gratulálok! Ti is tovább jutottatok! - nyílt az ajtó és Dumbledore alakja jelent meg.
A diákok a meglepődöttségtől szóhoz se jutottak. Kimásztak a „kamrából” és látták hogy a többiek már kint állnak.
- Sajnos Miss. Wood és Mr. Macmillian nem bírták a bezártságot, és teljesen egyszerre nyitották ki az ajtókat! Ezért a mai próba után nyolcan maradtatok versenyben! Most menjetek vissza a szobáitokba, frissüljetek fel és gyertek le vacsorázni - mondta az idős varázsló és elindult a folyosón.
Hermione, mint akit kergetnek, úgy menekült el a helyszínről.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
