A Roxfort expressz surran�, m�lybord� cs�kk�nt h�zta kereszt�l az angliai t�jat. A g�z�s�n megannyi var�zsl� �s boszorka utazott, akik m�r nem egyszer l�pt�k �t az �don iskola k�ztudottan magas k�sz�b�t. K�z�j�k tartozott Ginny Weasley is, aki addig kutatott bar�tai kup�ja ut�n, m�g v�gre sor ker�lhetett a bekopog�sra.
- Sziasztok! Bej�hetek?- nyitott be a l�ny
- Persze gyere csak Gin.

A legifjabb Weasley helyet foglalt �s j� ked�ly� cseveg�sbe kezdett Hermion�val s m�g, az id�sebb boszorka �s Ginny j�kedv�en diskur�ltak, Neville egy „Botanika Virtu�zai” c�m� k�nyvet olvasgatott, Ron �s Harry pedig var�zsl�sakkoztak
- Micsoda idilli k�p! Eg�szen meghat�dtam! - hallatta a hangj�t a f�lk�be benyit� Draco Malfoy, aki j� szok�s�hoz h�ven m�g a vonaton megl�togatta a griffend�leseket.
- Malfoy te mit akarsz itt? Menj ki innen, vagy valamelyik�nk ki�tkoz! – vakkantotta sz�razon Gin.
- Weasley csak nem fenyegetsz? - k�rdezte Malfoy hangj�ban egy cs�pp sz�n�szked�ssel.
- Addig �r�lj, am�g csak fenyeget! Ginny k�ztudottan h�res a denev�r-ront�s�r�l - kapcsol�dott bele a vit�ba Harry – amit ha j�l tudom, m�r te is megtapasztalt�l – vigyorgott a fi�.
- N�zd m�r Potter! Te is itt vagy? - horkantott Draco akinek a h�ta m�g�tt megjelent k�t elmaradhatatlan gorill�ja: Crack �s Monstro.
- Na j� a suliban rem�lhet�leg m�g �sszefutunk: Vizlipatk�ny, Ragy�sfej�, Weasley-ivad�k �s Mr.Szerencs�tlen! - biccentett Malfoy, megfordult �s kiment a kup�b�l.
T�voz�s�t �ltal�nos hangzavar k�vette, mely a rendszeress�gt�l nem elt�rve a szid�s�val indult, majd mikor Ron bebizonyosodott gyan�j�r�l belekiab�lt a nyugodtan olvasgat� Granger arc�ba.
- Hermione! T�ged kihagyott! Se egy s�rv�r�, se egy str�ber, vagy egy eminens megnevez�s. Egy megjegyz�st se tett r�d!
- �r�l�k Ronald hogy ennyire a sz�veden viseled a sorsom, de megk�rhetn�lek, hogy fejezd be?- szegezte a cinikus k�r�st a l�ny Ronnak.
- Persze ne haragudj Hermione, de mind tudjuk hogy �ltal�ban te vagy a f�c�lpont.
- Val�sz�n�leg az az �j elhat�roz�sa, hogy most m�r egy�tal�n nem is veszi embersz�mba a s�rv�r�eket - mondta a Granger-csemete, az utols� sz�t egy kis g�nnyal f�szerezve.
Igazs�g szerint, nem �rintette m�lyen a dolog, de egy p�r percre �t is elfogta a t�preng�s; vajon mi�rt?

*

„H�t �jra itt. Itt semmi sem v�ltozott! N�zd ez m�g mindig itt van! Jaj de j�! Ez t�nyleg olyan, mint hallottam.” Ilyen �s ehhez hasonl� kijelent�sek valamint felki�lt�sok t�rt�k meg az eddig �resen �llt el�t�r csendj�t.
- J�jjenek, j�jjenek! Csak sz�p sorban! Ne t�relmetlenkedjenek! Els�s�k �lljanak az oszlopokhoz, fels�bb �vesek k�rem, f�radjanak be a nagyterembe - ir�ny�tott McGalagony professzor, akinek a szokottn�l is j�val aggasz�bb volt a megjelen�se.
Tal�n a s�padt, beesett arc vagy a penge v�konyra h�zott sz�j lehetett az oka, mindenesetre, akik ismert�k tudt�k, hogy valami nincs rendben.(Ez val�sz�n�leg a nagy�r visszat�r�s�nek k�vetkezm�nyei miatt lehet)
Miut�n mindenki helyet foglalt ism�t kit�rult a nagyterem ajtaja �s a sereghajt� professzor asszony m�g�tt megjelent a sok megszeppent els�s illetve k�t id�sebb di�k. A beoszt�s v�g�n m�r csak a k�t „�jdons�g” maradt.
- Nick Madison! – olvasta az utols�el�tti nevet McGalagony.
A n�v hallat�ra az alacsonyabb sz�k�sbarna haj� fi� ment fel a s�veghez.
- � egy �jabb eszes fi�, nem baj hisz s�t�t id�ket �l�nk, el kell a kur�zsi. Legyen a: Holl�h�t!
Az eml�tett asztaln�l hatalmas taps-f�tty duett fogadta Nicket, aki szer�nyen mosolyogva le is �lt, szem�t pedig a m�sik fi�ra ir�ny�totta.
- Jake Smith!
Az eml�tett sr�c sokkal mutat�sabb �s l�that�an felt�n�bb jelens�g volt, mint Nick. Fekete hossz� haj�t copfba k�t�tte, �gk�k szemei pedig vid�man csillogtak.
- Szia Jake! L�tom te se vagy �pp �sz h�j�n �s b�tor is vagy. Sz�val a legmegfelel�bb h�z sz�modra a Griffend�l!- mondta v�g�l a s�veg.

M�g a az eml�tett asztal�n�l �r�ltek, addig a t�bbi h�zn�l a felh�borod�s �s a keser�s�g fanyar egyvelegek�nt zend�ltek fel a l�nyok. Hiszen hogy van, az hogy egy ilyen „im�dnival� sr�c” pont az oroszl�nokhoz ker�l. Jake lement az emelv�nyr�l �s Hermione mell� �lt le.
- Szia Jake Smith vagyok! - ny�jtott kezet a fi�.
- Szia Hermione Granger -mosolygott a l�ny mik�zben kezet r�zott Jake-kel.
- �r�l�k, hogy ide osztottak be. Mi�ta megtudtam, hogy �tj�v�k a Roxfortba, griffend�les szerettem volna lenni. Pl�ne hogy ilyen sz�p l�nyok vannak itt.
- �hm… K�szi ez kedves… de most figyelj, mert Dumbledore professzor besz�det fog mondani! - v�laszolt a Granger-l�ny, aki a pirul�s hat�r�n �llt (�lt).
Hermione j�l l�tta minden id�k legnagyobb feh�rm�gusa sz�l�sra emelkedett.
- K�sz�nt�k minden kedves �j �s r�gi di�kot! H�rom bejelenteni val�m van, de �g�rem gyorsan a v�g�re �r�nk – mosolygott Dumbledore.
1.: a Tiltott rengeteg m�g mindig tiltott, aki a k�zel�be mer�szkedik az nem b�ntet� munk�val, hanem hal�llal felel tett��rt.
2.:Frics �r szob�j�nak ajtaj�n megtal�lj�tok azt a list�t, amin a tiltott t�rgyakat illetve var�zslatokat olvashatj�tok. Ez a lista id�n 2410 dolgot tartalmaz. �s ezek al�l a Weasley Var�zsvicc V�llalat �ltal forgalmazott term�kek sem kiv�telek.
3.:V�g�l pedig a legizgalmasabb. A Roxfortban id�n megrendez�sre ker�l a Lila Orchidea
elnevez�s� verseny. Ebben a megm�rettet�sben hatodik-hetedik �vfolyamos di�kok k�z�l ker�lnek ki a versenyz�k. Felh�vom mindenki figyelm�t arra, hogy a j�t�kosokat nem v�letlenszer�en fogjuk kiv�lasztani. T�z ember versenyez �s csak a legalkalmasabbak vehetnek r�szt a vet�lked�sben. A verseny minden �llom�s�n sz�ks�getek lesz valamelyik tant�rgy �r�in elsaj�t�tott ismereteitekre. A r�sztvev�k list�j�t szerda reggel fogjuk kif�ggeszteni a klubhelyis�geitekbe. A viadal l�nyege az �sszetart�s. Akit ki v�lasztunk annak k�teless�ge versenyezni. Most pedig, j� �tv�gyat!
- Ez t�k j�l hangzik, b�r rem�lem k�zel sem lesz olyan vesz�lyes, mint a Trim�gus tusa - t�prengett Hermione mik�zben krumplit �s halat pakolt a t�ny�rj�ra.
- Szerintem mi mindh�rman r�szt vesz�nk ezen, elv�gre nem minden napi esem�nyek �llnak m�g�tt�nk, f�leg m�g�tted Harry! -lelkendezett Ron.
- Igen biztos - mondta az ifj� Potter a legkisebb lelkesed�s n�lk�l a hangj�ban.

Harry eg�sz ny�ron a t�rt�nteken gondolkodott, szinte nem csin�lt semmit csak a szob�j�ban gubbasztott �s elm�lkedett. Szomor�an �s elkeseredetten vette tudom�sul �jra �s �jra, hogy Sirius nincs t�bb�, de az is tudta hogy a bar�tai �lnek �s sz�ks�g�k van egym�sra, valamint azzal is tiszt�ban volt, hogy neki m�g meg kell k�zdenie Voldemort nagy�rral. Tal�n ez�rt is kezdett felengedni a sz�v�t k�rbevev� ideiglenes j�gburok.

*

A vacsora tov�bbi r�sz�ben nem esett sz� k�zt�k, Hermione �gy k�nytelen volt az el�tte l�v� t�lra meredni. Ron �s � az �tkez�s v�gezet�vel felk�s�rt�k az els�s�ket, akik a l�ny kedves megjelen�s�nek k�sz�nhet�en el�rasztott�k a boszork�t jobbn�l jobb k�rd�sekkel, �szrev�telekkel; Ron a t�volb�l figyelte �ket, �s egyre csak r�h�g�tt bar�tn�je mondhatni f�lelmetesen t�relmes feleletein.
Mikor azonban az egyik szem�veges kisfi� megk�rdezte a l�nyt, hogy t�nyleg fel lehet-e robbantani a K�v�r D�ma portr�j�t, Granger egy szolid d�hrohammal v�laszolt v�get vetve a fi� biztons�g�rzet�nek �s a k�rd�sd�mpingnek is egyar�nt.
- M�g egy ilyen k�rd�s �s meg�r�ltem volna – morogta Hermione mik�zben helyet foglalt az egyik fotelben.
- Pedig eg�sz j�l csin�ltad, �n… hopp� – kezdte Ron majd arc�n megjelentek a k�ts�gbees�s �s zavarts�g elt�veszthetetlen jelei.
- Mi van? – k�rdezte t�relmetlen�l Hermione.
- Mond csak Hermione �hm… az a kisl�ny, akit utolj�ra osztott be a s�veg… nos � is felj�tt vel�nk?
- Nem tudom… Mi�rt ne j�tt volna?
- Az�rt… mert k�rdezett valamit a nagyterem bej�rat�n�l �s h�t… iz�… �n kicsit mogorv�n feleltem �s � meg elszaladt – fejezte be a vallom�st Ron.
- Ronald Weasley! Te k�pes volt�l elhagyni egy g�ly�t, a legels� napon? – tajt�kzott Granger – Mi�rt nem ment�l ut�na? Mi van ha baja esik? �risten! – a boszorka mindenegyes szava f�jdalmasan zend�lt a klubhelyis�g csendj�ben.
Hermione meg sem v�rta a fi� v�lasz�t, kirohant a helyis�gb�l, �s a l�ny keres�s�re indult.
M�r vagy h�sz perce bolyongott a Roxfortban, mikor egy kisl�ny hangj�t hallotta az egyik mer�leges korridorr�l. Ahogy r�fordult az eml�tett folyos�ra Draco Malfoyt pillantotta meg �s az eml�tett kisboszork�t.
- Malfoy mit m�velsz vele? – k�rdezte bizalmatlanul �vfolyamt�rs�t, mik�zben tal�rja zseb�ben kitapintotta a p�lc�j�t.
- Granger, milyen kellemes meglepet�s! – kezdte ked�lyesen – Nem is l�ttalak a vonaton, pedig j�rtam Potter�kn�l… - jegyezte meg enyhe �rccel hangj�ban a fi�.
- Malfoy, mit csin�lsz ezzel a kisl�nnyal? – ism�telte meg k�rd�s�t sziszegve a l�ny.
- Tudod, �pp pr�b�lom kider�teni melyik lehetett az a felel�tlen prefektus-p�ros, aki elhagyott egy ilyen v�dtelen kis cs�pps�get – g�nyol�dott a mardek�ros, az utols� szavakat a lehet� legneg�desebben kiejtve – Igazs�g szerint te lett�l volna az utols�, akir�l ilyet felt�teleztem volna… - cs�v�lta a fej�t Malfoy.
- Ha ennyire hajt az inform�ci� ut�ni v�gyad, el�rulom, hogy Ron elijesztette szeg�nyt, am�g �n a t�bbiekre figyeltem.
- Weasley? �l olyan ember a f�ld�n, aki megr�m�l t�le? – folytatta a sz�nni nem akar� al�z� monol�got a fi�.
- Na j�, gyere kisl�ny, megmutatom a szob�d – sz�longatta kedvesen a fonott haj� kis teremt�st Hermione.
- �n a helyes fi�val szeretn�k maradni. – ny�vogta a boszork�nak.
Erre Dracob�l kit�rt a r�h�g�s �s szenvtelen�l meredt Hermion�ra, �s annak d�h�s arc�ra.
- Majd vele is fogsz tal�lkozni, de � egy m�sik h�zban lakik, �s most el kell mennie – sz�lalt meg �jra Granger.
- De mikor? – k�rdezte �s csillog� k�k szemp�rj�t az id�sebb boszork��ba f�rta.
- Holnap reggel – jelentette ki, �s �jra kez�t ny�jtotta az elt�velyedett kisels�snek.
- Biztos?
- Eg�szen – mosolygott b�tor�t�an a g�ly�ra.
Azzal a b�tortalan kish�lgy belekarolt a fell�legez� Hermion�ba �s elindultak.
- J� �jt helyes fi� – n�zett kedvesen Malfoyra a l�ny �s integetett neki.
- H�t meg sem �lelsz? – k�rdezte kaj�nul vigyorogva Draco; ezzel �jra fel�bresztve Hermione gyilkos �szt�neit, ugyanis az els�s elengedte a kez�t �s visszaszaladt a mardek�roshoz.
Granger t�ntet�en elfordult �s szemeit forgatta, m�g a kis els�s a lehet� legellenszenvesebb alakot �lelgette, els� nap az egyik legf�lrees�bb folyos�n. L�b�val idegesen topogott, mintegy k�ny�r�gve, hogy hagyj�k abba; Draco v�gig az id�sebb boszork�t figyelte, arc�n fens�bbs�ges �s g�nyos mosoly ter�lt sz�t, a l�ny ideg�llapot�t megfigyelv�n.
Malfoy vetett m�g egy �nel�g�lt pillant�st az ideg�sszeoml�s sz�l�n �csorg� eg�sz mutat�s boszork�ra, majd miut�n a g�lya elengedte �t, sarkon fordult �s elindult a m�sik ir�nyba.