A lnyok mr hazamentek kivve Reneet. vllalta, hogy ott marad, a mg mindig eszmletlen Maccsal. Sajnlta a lnyt, de ugyanakkor nem rtette mi is trtnt. Nem rtette, hogy Dren mirt nem figyelmeztette a lnyt. Nem merte elkpzelni mi lett volna, ha Zoey Elliotnak adja a medljt a tvozsa napjn. Vajon akkor mg itt lenne? Tllte volna ezt a csatt, mint ember? Nem tudta, de most csak egy valamit akart, mgpedig azt, hogy a srlt trsa felpljn. Eszbe jutott az, amit a lny a tvozsa utni tallkozsnl meslt neki. Vajon azrt trnek egyre gyakrabban Zoey letre, mert tudnak arrl, ami kzte s Dren kztt trtnt? Lehetsges, de akkor mi legyen? Hagyja a dntst r, s csak tancsokat adjon, vagy avatkozzon kzbe s vdje meg a lnyt?
Nem! Ezt nem teheti hisz ez Zoey lete. Igaz itt tbbrl van sz, mint a lny magnletrl, de majd, ha minden ktl szakad, akkor segtsgre siet.
De Renee gondolkodst flbeszaktotta egy szomor hang.
- Hogy van?
- Nem tartozik rd!
- Renee tudnom kell, hogy van! –mondta Dren, akinek a szemben mr nem csak szomorsg, de dh is tkrzdtt.
- Nem valami jl. Ez a harc teljesen kifrasztotta. Mirt nem figyelmeztetted? Akkor taln nem fekdne itt mg mindig eszmletlenl!
- Nem tudtam rla! Se Shardon, se Tarb nem mondott nekem semmit!
- rtem. Vagyis nem rezted meg azt, hogy az, akit szeretsz veszlyben, van?
- Nem. –mondta szgyenkezn tekintettel a fi.
- s nem tudod ki lehetett az rman?
- Nem tudok rla semmit. A Kksg meg van elgedve vele, pedig vesztett.
- De kimertette az ellenfelet, gy ahogy mg senki.
- Ez igaz. Amikor megrkezett alig llt a lbn. A mikor megltta, hogy figyelem, a szemben olyan rmt mutatott, hogy az mr visszataszt volt.
- Vltoztl. Zoey megvltoztatott.
- Taln vele lehetnk, ha Rme nem lenne lb alatt.
- Nehogy megprbld! Zoey sosem bocstan meg neked, ha brmi baja esne ltalad Marknak!
- Persze mindenki azt a tkfilkt vdi!
- Meg van r az okunk.
- s mi van velem? H a Kksg rjn, hogy veletek vagyok baj, van.
- Mita vagy velnk? – krdezte meglepetten a vadmacs.
- Azta, hogy Zoey meg n egytt vagyunk.
- Tnyleg? Ht nekem…
Renee nem tudta befejezni mondatt, mert a beteg Macs flbeszaktotta.
- Ne! Nem akarom! Ne tedd! Knyrgk ne!
- Zoey!
s Dren mr indult volna felbreszteni a lnyt.
- Nyugalom! Csak lmban beszl.
- De mgis mit lmodik?
- Nem tudom! Lehet, hogy megtmadtk. Hallgasd vgig.
- Krlek! Ne bntsd! Szeretem! Szeretem! Nem akarom, hogy megld! Neeeeeee!
Ezzel a mondat befejeztvel Zoey felbredt. Arcn a vertk, mint a knny csurgott.
- Mi trtnt velem? Hol vagyok? Hol van?
- Ki? – krdezte higgadtan Renee.
- Ht az az rman. Lttam! Lttam t, ahogy… Dren?
- Szia Cicus.
- Hogy- hogy itt vagy? Ne gyere kzelebb!
- Zoey! n nem akarlak bntani. Szeretlek!
- Ezt most komolyan mondod?
- Igen Drenike! Komolyan mondod? A fnk nem lesz, elragadtatta attl, hogy a Vadmacsok mell lltl!
- Te meg ki az rdg vagy?
- R tapintottl a lnyegre, mivel nektek n leszek maga az rdg!
Folytatom!